Gödöllői Királyi Kastély
A gödöllői kastély Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélya, melyet 1735 körül kezdett építtetni gróf Grassalkovich Antal. A nyolc szárnyból álló épülethez templom, narancsház és fürdő, valamint istállók és lovarda is tartozott. Az épületet 1867-ben a magyar állam vásárolta meg; felújítását követően I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándéka és pihenő rezidenciája lett. Később Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működött.
A II. világháború végén a német, majd az orosz csapatok a belső berendezés java részét elpusztították. A háború befejeztével a kastély gazdasági épületében szovjet csapatok állomásoztak, a főépületben 1958-tól szociális otthont rendeztek be. A kastély állapota ennek következtében jelentősen leromlott, a helyreállítás 1985-ben kezdődött meg.
Ma a látogatók 31 helyreállított termet tekinthetnek meg. A Grassalkovichok korát bemutató tárlat a család három generációját és a kastély ifjúkorát mutatja be. A második fénykort a királyi lakosztályok reprezentálják. Megtekinthetők Ferenc József és Erzsébet királyné helyreállított lakosztályai, valamint a fehér és arany színekben pompázó díszterem.
Az Erzsébet királyné emlékkiállítás három terme a magyarok szeretett királynéjának kultuszát állítja a középpontba. A felolvasószobában rekonstruált enteriőr a királyné felolvasónőjéről, Ferenczy Idáról is megemlékezik. A szobákban található anyag Erzsébet életének magyar vonatkozásait és a máig élő kultusz tárgyi emlékeit mutatja be.
A kastély rendezvényhelyszínként is működik, számtalan családi programmal, koncerttel és színházi előadással várja a látogatókat.
Kastélypark
A kastélyt övező területen az építtető főúr Grassalkovich I. Antal alakíttatott ki franciakertet a kor szokásainak megfelelően. A 19. század elején örökösei ezt, az akkori divatnak megfelelően, angol tájképi kertté formázták. A park az ekkor kapott arculatát, kisebb változtatásokkal, a második világháború végéig megőrizte, majd lassú pusztulásnak indult. A park rehabilitációja 1994-ben kezdődött meg és 2010-ben zárult. Az előkerteket és az un. Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
A Gödöllői Királyi Kastély két kisfilmet is ajánl a látogatóinak, melyeket ingyenesen megtekinthetnek a kastély földszintjén. Az egyik kisfilm 15 perces és a kastély barokk – és királyi időszakáról szól „A gödöllői kastély egykor és ma" címmel, rendező-operatőre Ragályi Elemér. A másik kisfilm 12 perces és a királyi időszakba enged betekintést, ,,Erzsébet királyné gödöllői hétköznapjai" címmel.
2100 Gödöllő, Grassalkovich-kastély
Nyitva tartás:2025. március 3. - 2025. március 31. Hétfő-Péntek 10:00-17:00 Pénztár zárás: 16:00 Szombat-Vasárnap 10:00-18:00 Pénztár zárás: 17:00
+36 28 410 124
www.kiralyikastely.hu
informacio@kiralyikastely.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
510 Királyi KastélyTEMATIKA
Képzőművészet
Történelem, régészet
Vár, kastély
Barokk Kastélyszínház
A kastélyegyüttes déli szárnyában - Grassalkovich I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztálya helyén - Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A kastélyszínház tehát hamarabb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
A Grassalkovichok kora
A köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich tehetsége révén magasra ívelő karriert futott be. Fontos szerepe volt a királynő trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Grassalkovich I. Antalt a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége volt.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
Századok-lakók-történetek - Sorsfordító évtizedek a gödöllôi kastély történetében
Az európai uniós forrásból felújított Gizella-szárny emeleti teremsorában felidézzük a királyi gyermekek, IV. Károly király és a Horthy-család Gödöllőn töltött napjait. Bemutatjuk a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
Horthy-bunker
A kiállítás első termében bemutatjuk a gödöllői bunker építéstörténetét rövid szövegekkel és tervrajzokkal a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből, valamint itt lesz látható a bunker makettje is. Fotók és ismertető szövegek mutatják be a magyarországi II. világháborús bombázásokat és a légoltalmat, valamint Európa más híres bunkereit, pl. a berlini Hitler-bunkert, a londoni Churchill-bunkert, a moszkvai Sztálin-bunkert.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
A királyi lakosztályok
Erzsébet királyné kívánságára lakosztályában kedvenc színe, az ibolya volt jellemző. Később az ő szobáiban is bécsi mintára változtatták meg a berendezést, a kiállítás azonban a királyné személyiségét jobban tükröző színvilágot használja.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
A Grassalkovichok kora
A köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich tehetsége révén magasra ívelő karriert futott be. Fontos szerepe volt a királynő trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Grassalkovich I. Antalt a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége volt.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
Századok-lakók-történetek - Sorsfordító évtizedek a gödöllôi kastély történetében
Az európai uniós forrásból felújított Gizella-szárny emeleti teremsorában felidézzük a királyi gyermekek, IV. Károly király és a Horthy-család Gödöllőn töltött napjait. Bemutatjuk a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
Barokk Kastélyszínház
A kastélyegyüttes déli szárnyában - Grassalkovich I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztálya helyén - Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A kastélyszínház tehát hamarabb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
Királydombi pavilon
A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A XVII–XVIII. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat. Ez részben a nemesi öntudat kifejeződése, részben a történelemszemlélet képi megjelenítési formája volt.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
Erzsébet királyné mítosza
Magyarországon Erzsébet császár- és királynét már életében óriási tisztelet övezte, amely halála után mitikussá vált. A felé irányuló hódolat meghatározó elemévé vált a kiegyezés folyamatában betöltött szerepében. A "védangyal"-szerep már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítő funkció, mely fokozatosan lényegült át Mária-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) alakjának megidézésével.
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum
Gödöllő
