Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Egy 12. századi oklevél tanúsága szerint Szent István király 1001 körül alapított püspökséget Veszprémben, az első Szent Mihály templom alapítása pedig a hagyomány szerint feleségéhez, Gizella királynéhoz kötődik. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot gyakorolt, a királyné kancellárja a vármegye főispánja volt. A várost ezért is nevezik a királynék városának; nem véletlen tehát, hogy az 1985-ben megnyílt, Veszprém megye egyházművészeti emlékeit bemutató főegyházmegyei gyűjteménynek az első magyar királyné a névadója.
A gyűjtemény reneszánsz és barokk ötvösremekeit, ortodox liturgikus tárgyait, valamint a veszprémi Schmidt-műhelyben készült faszobrokat, grafikákat és liturgikus textileket Bánáss László püspök, valamint Klempa Sándor apostoli kormányzó, bölcsészdoktor gyűjtötte össze az egyházmegye templomaiból, plébániáiról. Az intézményt Szendi József veszprémi püspök, későbbi érsek alapította. A gyűjtemény alapító igazgatója Márton Antal kanonok volt, aki hatalmas szervezőmunkával alakította ki a sokféle műtárgy raktári rendjét, végeztette el szakmai feldolgozását, és folytatta a gyűjtést.
A gyűjtemény a magyar királyné-koronázás több liturgikus műtárgyát őrzi, köztük Vetési Albert püspök Velencében készült, 15. századi miseruháját és a koronázási palást Bécsben készült 19. századi másolatát. Itt található továbbá az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészlet, Zita királyné koronázási ajándéka: Hornig bíboros pásztorbotja, továbbá IV. Károly kelyhe, melyből a budaörsi csata előtt áldozott. Ugyancsak a gyűjtemény részét képezik Mindszenty bíboros veszprémi püspöki tárgyai, a firenzei és velencei reneszánsz festészet, az orosz és szerb ikonművészet, a bakonyi üveghuták, a Herendi Porcelánmanufaktúra remekei, Albrecht Dürer tanítványainak műhelyében készült metszetek, valamint számos közel- és távol-keleti műtárgy.
A veszprémi várban található főegyházmegyei gyűjtemény igazgatása alá tartoznak a turisztikai főszezonban – májustól októberig – látogatható alábbi kiállítóhelyek és műemlékek is: a Gizella-kápolna, a Szent György-kápolna, a Fellner Jakab tervei alapján épült barokk Érseki Palota, valamint a 19. századi klasszicista Szent Imre piarista és helyőrségi templom. Utóbbiban májustól októberig az egyházművészeti tárlaton túl kortárs képzőművészeti kiállítások is láthatók.