Kuny Domokos Múzeum
Az tatai Öreg-tó partján található vár a 14. század második felében épült. 1397 után a vár és a birtok Zsigmond királyra szállt, aki később – immár német-római császárként – gyakran tartózkodott itt, s uralkodókat és követeket fogadott a négy saroktornyos várkastéllyá alakított épület falai között. 1467 után Mátyás király is szívesen időzött Tatán a vértesi vadászatok alkalmával.
A várat 1543-ban foglalták el először a törökök, majd a végvárrendszer részeként az ellenük viselt háborúk során több ostromot is átélt. Később a hozzá tartozó birtokot gróf Esterházy József vásárolta meg 1727-ben. A 19. század során az épületet többször átalakították, ekkor nyerte el mai arculatát.
Tata városának első közgyűjteménye a piarista rend gimnáziumában működő Piarista Múzeum, később Tatatóvárosi Múzeum volt, amelyet Dornyay Béla alapított 1912-ben. 1950-ben alakult meg az ennek örökébe lépő állami múzeum, amely 1954-ben vette fel Kuny Domokos keramikus nevét, és ekkor költözött a vár épületébe.
A vármúzeum a legkorábbi időszaktól kezdve állandó helytörténeti kiállításnak ad otthont. A gyűjtemény magvát a Piarista Múzeum anyaga alkotta, jelentős részét a 18. századi tatai fajanszgyár termékei teszik ki. A régészeti ásatások és a néprajzi gyűjtés jelentős mértékben gyarapította a műtárgyállományt.
A római kort a kőtár és a hozzá csatlakozó terem anyaga szemlélteti, az illatszeres üvegektől a mécseseken át a különböző bronzból készült szobrokig. Szintén ezt az időszakot mutatja be egy freskókkal díszített terem rekonstrukciója is; a freskók a mai Komárom területén állt Brigetióban végzett ásatás során kerültek elő.
Az állandó helytörténeti kiállítás korszakok és témakörök szerint mutatja be a múzeum gyűjteményének legszebb darabjait. A múzeum emellett jelentős történeti, képzőművészeti, természettudományi és numizmatikai gyűjteménnyel is rendelkezik.
A múzeumhoz tartozik a Nepomucenus-malomban található Német Nemzetiségi Múzeum is, amely az épület két szintjén mutatja be a hazai németség történetét és népi kultúráját. A híres festett hartai bútorok mellett a betelepített németek viseleti darabjai is megtekinthetők.
2890 Tata, Váralja utca 1–3.
Nyitva tartás:Hétfő:SZÜNNAP,
Kedd- Vasárnap: 9:00 - 17:00
+36 34 381 251
www.kunymuzeum.hu
muzeuminfo@kunymuzeum.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
073 VárTEMATIKA
Iparművészet, népművészet
Történelem, régészet
Néprajz, helytörténet
Tata és környékének története a római kortól a középkorig
Az első emeleten egyedülálló látványosság található, a Brigetióból származó, falképekkel díszített szobának, egy egykori festett teremnek a teljes rekonstrukciója. A Kr. u. 2. századból származó töredékeket leletmentés során találták 1961-ben. A freskós terem rekonstrukciója több mint három évtizedes munka után nyílt meg a látogatók előtt. A pompeji stílusú falképek jelenetes mezői a görög mitológia témáit dolgozzák fel.
Kuny Domokos Múzeum
Tata
A tatai céhek története
A kiállításon a céhek testületi életének emlékei láthatók: céhládák, céhkorsók, stb. A tatai csizmadia céh emlékeit egységes enteriőr mutatja be egy ünnepi összejövetel összes kellékével: a céh nyitott ládájával, pecsétjével, kannájával és poharaival, de az asztalon látható még a mesterré avatandó legény céhremeke, egy kiscsizma is.
Kuny Domokos Múzeum
Tata
Főúri élet a XVIII. Században
Kiállításunk főszereplői a tatai uradalom fajansz manufaktúrájában készült dísztárgyak és használati edények, amelyek nem vitrinekben, hanem eredeti közegükben, pl. a terített asztalon jelennek meg. A tatai fajanszgyár termékei közül láthatók itt a híres rákos tányérok, a tabernákulum-szekrény formájú dísztárgyak, és más plasztikus megformálású, megtévesztő külsejű edények is (pl. káposzta-tál, papagáj-palack).
Kuny Domokos Múzeum
Tata
E. F., avagy Te mit tennél a helyedben?
Múzeumok Őszi Fesztiválja 2023 - Kuny Domokos Múzeum, Tata
Családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, színes programokkal, valamint pedagógusoknak szóló szakmai rendezvényekkel várják a múzeumok egy hónapon keresztül Önöket - a fővárosban és vidéken egyaránt. A rendezvénysorozatot idén is az őszbúcsúztató Márton nap zárja...
Kuny Domokos Múzeum
Tata
Geotóp nap
Múzeumok Őszi Fesztiválja 2023 - Kuny Domokos Múzeum, Tata
Családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, színes programokkal, valamint pedagógusoknak szóló szakmai rendezvényekkel várják a múzeumok egy hónapon keresztül Önöket - a fővárosban és vidéken egyaránt. A rendezvénysorozatot idén is az őszbúcsúztató Márton nap zárja...
Kuny Domokos Múzeum
Tata
A tatai céhek története
A kiállításon a céhek testületi életének emlékei láthatók: céhládák, céhkorsók, stb. A tatai csizmadia céh emlékeit egységes enteriőr mutatja be egy ünnepi összejövetel összes kellékével: a céh nyitott ládájával, pecsétjével, kannájával és poharaival, de az asztalon látható még a mesterré avatandó legény céhremeke, egy kiscsizma is.
Kuny Domokos Múzeum
Tata
Királyi vár és monostor
A kiemelkedő művészettörténeti jelentőségű vértesszentkereszti bencés apátság feltárása során előkerült középkori tárgyi leletanyag kapott helyet ebben a teremben, köztük a budai királyi műhelyekben készített, mázas kályhacsempék, könyvfedél veretek, díszpoharak valamint a monostorhoz kapcsolódó temetkezésekből származó viseleti tárgyak.
Kuny Domokos Múzeum
Tata
Tata és környékének története a római kortól a középkorig
Az első emeleten egyedülálló látványosság található, a Brigetióból származó, falképekkel díszített szobának, egy egykori festett teremnek a teljes rekonstrukciója. A Kr. u. 2. századból származó töredékeket leletmentés során találták 1961-ben. A freskós terem rekonstrukciója több mint három évtizedes munka után nyílt meg a látogatók előtt. A pompeji stílusú falképek jelenetes mezői a görög mitológia témáit dolgozzák fel.
Kuny Domokos Múzeum
Tata
A tatai fazekasság története
A 18. századtól folyamatosan művelt, híres tatai művesség volt a fazekasság. Termékei (pl. a mázatlan határi korsók) messze földre eljutottak, a város és városkörnyék háztarásaiban mindenütt megtalálhatók voltak. Jellegzetes tatai díszítésnek számított a kék és zöld színnel, írókával felvitt dekor.
Kuny Domokos Múzeum
Tata
Főúri élet a XVIII. Században
Kiállításunk főszereplői a tatai uradalom fajansz manufaktúrájában készült dísztárgyak és használati edények, amelyek nem vitrinekben, hanem eredeti közegükben, pl. a terített asztalon jelennek meg. A tatai fajanszgyár termékei közül láthatók itt a híres rákos tányérok, a tabernákulum-szekrény formájú dísztárgyak, és más plasztikus megformálású, megtévesztő külsejű edények is (pl. káposzta-tál, papagáj-palack).
Kuny Domokos Múzeum
Tata
Tata és Tóváros mezővárosok története a 18-19. században
A 18. századot bemutató teremben korabeli tárgyak és uradalmi iratok mellett a birtokszerző Esterházy József országbíró, horvát bán nagy arcképét láthatjuk. A 19. századra vonatkozó rész a grófi udvar 1867 utáni virágkorát, az itt megrendezett derbyk és a vendégek számára épített színház emlékeit gyűjtötte össze.
Kuny Domokos Múzeum
Tata
