Úttörténeti Múzeum

Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum  Magyarország egyetlen állandó, tematikus közúti kiállításának létrejötte egy lelkes felvidéki útmesternek, Lévárdy Imrének köszönhető. Az 1930-as évektől gyűjtött kollekcióját az alapító először 1968-ban mutatta be Kiskőrösön. A szakmai rendezvényeken is szereplő gyűjtemény felkeltette az akkori Közúti Főosztály figyelmét, s támogatásukkal 1974-ben a régi útmesteri telepen megalakulhatott a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény, mely jelenleg a Magyar Közút Nonprofit Zrt. részeként működik.  A kollekció gyors ütemben gyarapodott, 2010-ben pedig jelentős bővítés, átalakítás zajlott a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjteményben, amely teljesen megújított állandó kiállítással, valamint az útépítő gépek szabadtéri bemutatójával várja a látogatókat. Az immár korszerű, a mai igényeket minden tekintetben kielégítő tárlat rengeteg interaktív elemmel tarkítva mutatja be a magyarországi út- és hídépítés, illetve fenntartás csaknem 2000 éves történetét. A gyűjtemény 2017-ben múzeumi rangot és új nevet is kapott. Most Úttörténeti Múzeumként találják meg a látogatók.  Az állandó kiállításon a látogató útépítési eszközöket, műszereket kipróbálva ismerkedhet meg a korai utak szerkezetével. Tanulmányozhatja a korabeli útmesteri iroda felépítését, a 19. századi útkaparó munkáját, eszközeit és viseletét, és az utazókat az 1970-es évekig szolgáló „makadám” utak szerkezetét is. Az érdekes relikviákon kívül több mint 4000 térkép, csaknem 200 tekercs eredeti film és számos képzőművészeti alkotás található a gyűjteményben, melynek szakmai könyvtára több mint 14 000 kötettel várja a témában jobban elmélyülni vágyókat.  A szabadtéri park útépítő gépek – úthengerek, aszfaltozó gépek, hóekék –, jelzőtáblák, kilométerkövek és hídelemek bemutatása révén kalauzolja a vendégeket az út- és hídépítés izgalmas világába. Itt látható Közép-Európa legtekintélyesebb hengergyűjteményének kincse, a Robog az úthenger című tévéfilm főszereplője, a teljeskörűen felújított „Józsi” gőzhenger, illetve az országban elsőként üzembe állított „Péter” hómaró. A szabadtéri részen alakították ki a híd-skanzent, ahol híres hidak – köztük a budapesti régi Margit híd vagy az esztergomi Mária Valéria híd – eredeti darabjait lehet tanulmányozni.  A gyűjtemény nagy hangsúlyt fektet a múzeumpedagógiai programokra. Térképtörténeti foglalkozások, valamint útépítés és hengerészképzés mellett akár az „Építőanyagok boszorkánykonyhája” elnevezésű programra is jelentkezhetnek az érdeklődők.