Heti Tárlatmozaik - S. dr. Perémi Ágota
Kiállításajánlónkat S. dr. Perémi Ágota a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum igazgatója állította össze.
Ciszterci Apátság - Ciszterci Látogatóközpont, Zirc: Egyháztörténeti kiállítás. Betekintés a 800 éve Zircen élő szerzetesek mindennapjaiba
A Bakony fővárosába, festői környezetben található az 1182-ben alapított Cisztercita Apátság. A sok történelmi vihart megért szerzetesi közösség 1990-es évektől kezdve fokozatosan kapta vissza az Apátság épületeit, amelyek felújítása több ütemben zajlott. A lakrészek, rendház, templom több éven át tartó renoválása után, a város önkormányzatával közösen benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően kerülhetett sor a Ciszterci Apátság Látogatóközpont létrehozására, amelyet 2013-ban adtak át a nagyközönségnek.
A sok látnivaló közül az Apátság történetét bemutató kiállítást emelem ki, amely a hajdani Narancs házban (Orangerie-ben) tekinthető meg. Már a kiállító terek kialakítás során is arra törekedtek, hogy a hely szellemiségét tükrözve (a ciszter habitus fekete és világos/arany színei köszönnek vissza a termek festésében, tárlók esetében) a 21. század technikáját felhasználva, minél több információhoz, ismerethez jusson a látogató. A rend korai történetét az ásatások során előkerült vagy más módon gyűjtött leletek, beépített kőmaradványok reprezentálják, ugyanakkor a 3D-s technikának köszönhetően láthatjuk ezek rekonstrukcióit is. A történeti időutazás során a szebbnél-szebb világi és liturgikus műtárgyak által nyújtotta ismeretet a különböző érintő képernyőkön olvasható információk egészítik ki. A csodálatos festmények, az ötvösművészet remekeibe illő kelyhek, monstranciák, a gazdagon díszített palástok, kazulák mind a nagy múltú zirci ciszterci rend több mint 800 évét reprezentálják.
Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tapolca: Iskolatörténeti kiállítás
Az oktatás, az ifjúság nevelése minden korban, társadalomban fontos szerepet játszott. Van, aki szívesen, van, aki kevésbé szívesen emlékezik ezekre a tanuló évekre, de mindannyiunk életében vitathatatlanul meghatározó szerepe van. E korszak múlt béli tárgyi emlékeit mutatja be a tapolcai Malom-tó közelében elhelyezkedő Templom-dombra épült, a római katolikus iskola épülete mellett meghúzódó „Kántorház” kiállítása. (Nagy öröm, hogy az intézmény éppen idén kapta vissza „területi múzeum” besorolását.) A szépen felújított tornácos épületben csodák láthatók! Mintha Móra Ferenc regényébe léptünk volna be. Az autentikusan berendezett tanteremben ott sorakoznak a mai szemmel igen kicsiknek tűnő iskolapadok, a katedra, az osztálykönyv és a 19. század nevelésének hathatós eszköze, a mogyorófavessző, a harmónium, a falakon szemléltető táblák, a szekrényben a tanszerek. E kiállítási rész folytatása a tanszereket és szemléltetőeszközöket bemutató tárlat, amelyek a 17. századtól a 20. század első harmadáig tartó időszakot ölelik fel. Rengeteg a látnivaló, de ezek közül is kiemelkednek azok az unikális diavetítők, amelyeket még gyertyával vagy petróleumlámpával működtettek. Minden korosztálynak, különösen iskolás csoportoknak, de családoknak is ajánlom ezt az érdekes kiállítást.
Az irodalom iránt érdeklődők ugyanitt a Batsányi-relikviákat őrző emlékszobát vehetik szemügyre, míg egy időszaki kiállítás az I. világháború helyi emlékeit, résztvevőit mutatja be, utalva a „Nagy háború” eseményeire, amelyeket saját és gyűjtők által kölcsön adott tárgyi hagyatékokkal, emlékekkel egészítettek ki.
Kékfestő Múzeum, Pápa: Szemnek szép kelmék III. – Asszonyok hímzett álmai
Pápa város nevének hallatán sokaknak eszébe juthat az Eszterházy kastély, a református kollégium, a barokk hangulatot őrző városrészek, de a kékfestéssel készült textilek mindenképpen. A város szívében található az az épület, amelyben 1783-ban az itt megtelepedett Carl Friedrich Kluge mester kékfestő műhelyeket alakított ki. Hét generáción keresztül virágzott az üzem, amelynek gépei, berendezései még ma is működőképesek, az épületen végig haladva a kékfestés technikatörténetéről, munkafolyamatairól részletes áttekintést kaphatunk. E mellett a patinás épületben több időszaki kiállítás is helyet kap.
2012-ben indították el a múzeum a Szemnek szép kelmék sorozatot, amelyen időről-időre más-más textilt mutatnak be. A nemez, a szőttes után idén a hímzett anyagok kerültek előtérbe. A kiállítás címe a házimunkaszerűen végzett munkára, a női hímzésre utal, ugyanis kender-, lenvászonra csak nők hímeztek, akiket régen varróasszonyokként is emlegettek. A kiállítási tér közepén különböző tájegységről való, különböző technikával hímzett párnák láthatók, míg a feliratos falvédők az őket hímző asszonyok vágyait, házassághoz, családhoz, munkához, valláshoz való viszonyulásukat tükrözik. A hímzett párnákon, falvédőkön túl láthatók itt: halottas lepedők, díszabroszok, kendők, ingek, fehérneműk és néhány férfi mesterember, szűrszabó által készített párnahéj is.
Balatoni Múzeum, Keszthely: Keszthelyi ősök, elődök és felmenők - 770(0) év története a városban és környékén
A kiállítás címében zárójelbe helyezett 0-a nem tévedés, ugyanis ennek a gyönyörű városnak a múltja valóban az őskor időszakáig nyomon követhető. A kiállítás első termei a város és környékének gazdag régészeti emlékeit mutatják be. Az első itt letelepedők még Kr. előtt 6. évezred közepén (neolitikum) jelentek meg és ekkortól szinte folyamatos volt az emberi élet. Különösen érdekes a Kr. e. 5. évezred második felére datált rézkori gödrök anyagának bemutatása, az ott előkerült antropológiai anyag természettudományos vizsgálatainak eredményei. Természetesen Keszthelyen kihagyhatatlan a római időszak, amelyet a város területén feltárt 1. század második felétől a 2. század közepéig használt temető leletei is igazolnak. A népvándorlás időszaka kapcsán a keleti gót származású Nagy Teoderich tevékenységéről olvashatunk, illetve az avar kort ennek korai időszakára keltezett, szakmai körökben is nevezetes germán alvezér, Apsich, 1998-ban feltárt temetkezése, az ott előkerült gazdag leletanyag reprezentálja.
A város születés napja egy 1247-es oklevélhez köthető, de a termeken keresztül haladva a városban és környékén élt jelentős, hírneves családok – a Lackfi családtól, a Gersei Pethőn családon keresztül a Festeticsekig -, az itt élt, alkotó, dolgozó emberek élettörténtén keresztül nyomon követhetjük Keszthely város kialakulását, fejlődését egészen a közelmúltig. Bemutatásra kerültek a város iparos, kézműves, kereskedő családjai, a Georgikon története, ugyanakkor egy-egy időszakot nagyon alaposan átgondolt, kiválogatott tárgyi anyaggal illusztráltak. A gyerekek, de felnőttek által is minden bizonnyal kedvelt a Mézeskalácsos mester műhelyének enteriőrszerű bemutatása, de a kisebbekre gondolva számos játék is várja őket és családjaikat.
Amazon Ház Látogatóközpont, Keszthely: Főúri utazások, úti kalandok
Keszthelyen járva ma már elkerülhetetlen, hogy ne nézzük meg az 1780-as években kialakított, hajdan igen patinás szálloda 2016-ban átadott, felújított épületét, az itt látható kiállításokat. Az épület hosszú ideig elhanyagolva, lepusztulva állt a belváros egyik legforgalmasabb utcájában. Mindössze nagyjából egy év alatt, 1,1 milliárdos költséggel, olyan fantasztikusan szép, mondhatni unikális épületet sikerült kialakítani, amit bármelyik intézményvezető méltán megirigyelhet. Ahol csak lehetőség volt rá, megőrizték az eredeti épület elemeit, jellegét, ugyanakkor a legújabb technikai eszközök beépítésével 21. századi színvonalra emelték.
E neves épület több termében, emeletein nyitotta meg kapuit a hely szelleméhez illő kiállítás, amely az elmúlt évszázadok minden féle-fajta utazását, (szárazfölditől, a vízi, légiközlekedésig) szokásait, nehézségeit, alkalmatosságait igyekszik bemutatni. Itt nincs is annyi terünk, hogy csak felsorolásszerűen is mindenre kitérjünk. A hajdani lakosztályok átalakításával kialakított tereken keresztül haladva megismerkedhetünk azzal, hogy a gyakran napokig, hetekig tartó utazáshoz készülve mi kerülhetett a korabeli útiládába (ruhaneműktől a pipere holmikig), milyen passzusokkal kellett rendelkezni, milyen ruhát kellett/illet viselni, milyen gyógyszereket csomagoltak a ládába, milyen volt a hajdani úti szekér, amit közúti balesetek esetén mentésre is használtak. (Ehhez kötődően láthatjuk az első vonatszerencsétlenségről készült archív filmet is.) De a tárlatban láthatjuk a vasúti közlekedés kialakulását, többek közt egy korabeli luxuskategóriájú, romjaiból felélesztett, gyönyörűen felújított kocsi belsőt. A vasút elterjedésének köszönhetően egyre többen keltek útra az év különböző időszakaiban, különösen a kedvelt üdülőközpontok irányába. Fokozatosan kialakult a turizmus, megjelentek a turisták számára gyártott felszerelések is. A kiállításban teret kaptak a vízi közlekedést bemutató többárbocos tengerjáró vitorlás hajó, gőzhajó modellek, míg a levegő meghódításáról a gázballonos léghajó modell tanúskodik. Az utakon „száguldó” veterán automobilok, oldalkocsis Harley-Davidson vagy a biciklizés kezdeti időszakáról is sok információt szerezhetünk.
Igen gazdag, szerteágazó, ugyanakkor a kiállításban alaposan átgondolt tematika szerint bemutatott anyagról van szó. A gondosan kiválogatott tárgyak bemutatását, a tablók, képek anyagát bőségesen kiegészítik a különböző interaktív eszközök által nyújtott információk, filmrészletek, térbeli fejtörők.
+1
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém: Kincsek „Szent Gellért sziklája” mellől. Ásatások Bakonybél korai története nyomában
Ajánlónk utolsó állomásán visszakanyarodunk a kezdetekhez, hiszen a veszprémi múzeumban látható kamara kiállítás azt a korai időszakot eleveníti fel, amely a Bakonyban megtelepedő zirci ciszter és a még korábbi alapítású bencés bakonybéli közösség történetéről szól. A kiállítás apropója egy a múlt évben végzett feltárás a bakonybéli Szentkútnál, de egyúttal nem titkolt célja, hogy a 2018-ban 1000 éves fennállását ünneplő közösség előtt tisztelegjen, emléket állítson.
Kis alapterületű, de annál érdekesebb, tartalmát tekintve pedig teljesen unikális kiállítás a 2016 őszén elkezdett régészeti feltárások eredményeit mutatja be, ugyanakkor a korábbi régészeti korok tárgyi emlékeit is elénk tárja. Az ásatás célja a Szentkút kápolna maradványaink feltárása volt, amely a kiállítás címével összhangban a „Szent Gellért sziklája” mellett állhatott. Az ásatás megkezdése előtt elvégzett georadaros vizsgálatok eredményei is ezt sejtették. A viszonylag rövid ideig tartó feltárások eredményeképpen felszínre kerültek a középkori épület nyomai, az ott folyó élet jó pár tárgyi emléke. Ugyanakkor meglepő eredményeket is hoztak a feltárások, ugyanis a leletanyag alapján kiderült, hogy nagy valószínűséggel a kápolnát a 13-14. század után már nem használták. A keresztény hitet a monostorban lakó szerzetesek tartották fenn a 16. század közepéig, amikor is kénytelenek voltak elhagyni lakhelyüket. Új élet az időközben romossá vált monostor területén csak a 17. század közepétől kezdődhetett el újra.
A kiállítás címe a régészeti kutatások eredményeinek bemutatása mellett más érdekességre is utal, ugyanis az ásatások során egy váratlan kincsre bukkantak a feltárók. Szent Gellért sziklájának meredek oldalából egy 151 darabos zárt ezüst pénz lelet került elő. A terület és környék átvizsgálása alapján egy olyan pénzegyüttesről lehet szó, amelyet tulajdonosa, minden bizonnyal a tatárok pusztításainak hírére rejthetett el a biztosnak vélt üregben, de amiért már nem térhetett vissza. Az érmek összetétele alapján ez a tárgyegyüttes unikálisnak számít Magyarországon, ugyanis a korai bécsi dénárokból álló veretek máshol még nem kerültek elő, azok forgalma korábban csak a 13. század végétől volt ismert hazánk területén.
