Magyarországi egyházi gyűjteményeket őrző múzeumok, első rész
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan a Mozaik Múzeumtúra a magyarországi egyházi gyűjteményeket őrző muzeális intézményeket mutatja be.
Az Eucharisztikus világkongresszus a római katolikus egyház rendszeresen megrendezett, világméretű eseménysorozata, melynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. Szervezője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága.
Szervezője Magyarország 83 év után rendezheti meg ismét a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, 2021. szeptember 5. és 12. között, Budapesten. A kongresszusok száznegyven éve íródó történelmében 26 ország adott otthont a kongresszusnak, és mindössze 11 ország kapta meg a világkongresszus rendezési jogát egynél több alkalommal. Az időről-időre a világ különböző helyszínein megrendezésre kerülő kongresszusnak előre meghirdetett címe van, melyre előadásokkal készülnek, illetve sok közös imát tartanak, és szentségimádáson vesznek részt a hívők. A kongresszus igyekszik érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, és annak fontosságát. Budapesten 1938-ban tartották a 34. eucharisztikus világkongresszust, 2021-ben ismét a magyar a főváros adhat otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.
Farkas Attila érseki tanácsos, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nyugalmazott vasmisés papja elsőáldozó volt az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején: - „Akkor először éreztem meg azt a titkot, hogy a Jézus Krisztussal való találkozásunkban valósul meg az életünk beteljesedése. A jelen lévő Jézus elvezet az Eucharisztia által abba az örökkévalóságba, amelyben ő lesz az Úr, a király és a mindenható”.
Az eucharisztia (úrvacsora) keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
„Aki eszi az én testemet és issza a véremet, bennem marad, és én őbenne.” (Jn 6:56)
Az Eucharisztia jelenti a kenyér és a bor színe alatt valóságosan jelen lévő Jézus Krisztust is. Ebben az értelemben az Eucharisztia szinonimája az Oltáriszentség.
Astriceum Érseki Múzeum
Ars Sacra - Ars Liturgica című kiállítás
http://astriceum.hu/kiallitasaink
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye több éven át tartó programja keretében egységében újult meg Kalocsa barokk érseki központja, a Nagyboldogasszony Érseki Főszékesegyház, az Érseki Kastély, a Katona István ház és a Főszékesegyházzal szemben álló egykori Kanonokház, melynek átalakítását követően adott helyet az új ASTRICEUM Érseki Múzeum számára. Az Érsekség célja, hogy a Főszékesegyház belső terében és a Szentháromság téren végzett feltárás térbeli bemutatásával, a régészeti leletek ASTRICEUM Érseki Múzeumban való kiállításával az 1000 éves egyházi központ múltját, kulturális és épített értékeit, tárgyi emlékeit megismertesse. Az új múzeum ASTRICEUM elnevezése utal a nagyívű programra, mely az „ASZTRIK érsek nyomában - A kalocsai Érsekség történelmi múltjának emlékei, épített öröksége az Árpád-kortól napjainkig” címet viseli. A múzeum állandó tárlata az érsekség liturgikus műkincseit mutatja be.
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház
Főszékesegyházi Kincstár
http://kincstar.bazilika-esztergom.hu/hu/a-kincstari-gyujtemeny
A Főszékesegyházi Kincstár az Esztergomi Bazilika (Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház) emeletén található. Magyarország legjelentősebb egyházi kincstára, amely bizonyos gyűjteményeit tekintve világviszonylatban is kiemelkedik. A kincstárban a 11. századtól napjainkig összegyűjtött műkincsek találhatók. A tárgyak nagy részét eredetileg szakrális célra szerezte be a katolikus egyház, ám Simor János prímás 1886-ban lehetővé tette, hogy a kegytárgyakat az érdeklődők is megtekinthessék. A kiállítási anyag később folyamatosan gyarapodott, így az Ipolyi Arnold-féle hagyaték egy részével vagy a prímások hagyatékának darabjaival. A kincstár az esztergomi káptalan felügyelete alá tartozik; a gyűjteményben körülbelül négyszáz tárgy található. Ezek egy része ritka ötvösmunka, más része textília. Esztergom különleges helyet tölt be a magyar koronázások történetében, hiszen Szent Istvántól kezdve az esztergomi érseknek – aki 1279 óta egyben Magyarország prímása is – a nádor mellett fontos szerepe volt a mindenkori magyar uralkodó megkoronázásában. A kincstárban ezért megtalálhatók a koronázási klenódiumok (a koronázási szertartás liturgikus tárgyai) is. A kincstár ereklyegyűjteményében Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Adalbert, Szent Gellért, Árpád-házi Boldog Margit és további szentek ereklyéivel találkozhat a látogató.
A legjelentősebb kiállítási tárgyak közé tartozik az Árpád-kori ezüstkereszt, valamint Mátyás király több mint öt kilogrammos színarany kálváriája. A gótikus és reneszánsz hatásokat mutató Corvin-kálvária egy talpas kereszt, amely Magyarország legnagyobb ékszerkincse. A kincstárban Mátyás és Zsigmond korabeli szarvserlegek, gótikus kelyhek, értékes liturgikus tárgyak (miseruhák, csipkék, karingek) is megtalálhatók.
Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum
Magyar Ortodox Egyházi Múzeum
http://miskolc.orthodoxia.org/muzeumunk/
Miskolcon található hazánk és Közép-Európa leggazdagabb és legszebb ortodox keresztény egyházi gyűjteménye, a Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum. Ikonosztázionja Közép-Európa egyik legszebb képfala.
A miskolci múzeum a Moszkvai Patriarchátus kötelékébe tartozó – görög alapítású -, magyar egyházközségek liturgikus művészetét és kulturális örökségét hivatott bemutatni. A múzeum az egykori nagyhírű miskolci görög iskola épületében, a Deák tér 7. szám alatt kapott helyet. A mértéktartóan elegáns külsejű, késő barokk épületet Janovics Ferenc, gazdag miskolci kereskedő saját költségén építtette. A kereskedő kompánia és az egyházközség által fenntartott iskola 1805-ben nyitotta meg kapuit. Az 1980-as évek első felében az akkori megyei tanács áldozatkészségének köszönhetően megújultak az épület homlokzatai és hangulatos belső terei.
A kicsiny, de – kiállított tárgyaiban – gazdag múzeum folyosóján kaptak helyet a 17-18. században megtelepedett makedovlachok egyházi- és iskolatörténeti dokumentumai. A kiállított tárgyak – elsősorban könyvek és írásos dokumentumok – megvilágítják azt a folyamatot, melynek eredményeképpen hazai balkáni eredetű népesség megőrizte a Balkánról hozott bizánci hagyományokkal áthatott, ősi műveltségét is. Ezt a sokszínű, különböző kultúrkörökből összeötvözött kultúrát és művészeti örökséget a kiállítás további három terme mutatja be.
Pannonia Reformata Múzeum
Hajlék az Örökkévalóságban
https://www.pannoniareformata.hu/muzeum/allando-kiallitasok/Hajlek-az-orokkevalosagban-4
A múzeum központi helyen, Pápa város szívében, közvetlenül a barokk Fő tér szomszédságában, a Fő u. 6–8. szám alatt található. A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá. A templomtér és az egykori parókia épületének összekapcsolásával a földszinten kávéház és vinotéka, az emeleten látványtár, valamint időszaki kiállítás várja a látogatókat. A nemrég feltárt, boltozott pincében kapott méltó helyet a „Hori titkai" című egyiptomi kiállítás, melynek fő kuriózuma, a világviszonylatban is ritkaságnak számító több mint 3000 éves óegyiptomi koporsó és múmia. Az udvari épületben kreatív alkotóműhely, kézműves foglalkoztató található.
Pécsi Egyházmegye Dóm Kőtár
https://pecsiegyhazmegye.hu/intezmenyek-szervezetek/pecsi-egyhazmegyei-konyvtar/3147-120-eve-alapitottak-a-dom-kotarat
A pécsi Székesegyház mellett található boltíves átjáró előtt helyezkedik el egy modern stílusú épületben a Dómmúzeum, ahol a Székesegyház történetét és különleges középkori kőmaradványait bemutató állandó kiállítást tekinthetjük meg. A templom többszöri átépítésen és stílusváltáson esett át a történelem folyamán. A 11. században egy tűzvészt követően román és gótikus jegyeket kapott, a 19. század kezdetén neogót stílusban alakították át, majd egy újabb, 19. század végi felújítás során értékes kőmaradványok kerültek elő. Az ekkor talált 12. századi figurális, festett kőfaragványok, bár egy részük a török hódoltság alatt nagy károkat szenvedett, mégis jelentős művészeti és történelmi értékkel bírnak. A felújítás során a megtalált maradványokat nem kívánták beépíteni a templomba, azokat ideiglenesen a székesegyház magtárába zárták, később a püspöki könyvtár szobáiba és folyosóira, majd alagsorába kerültek. Végül a 2005-ben megnyílt kőtárban kerülhetett a restaurált anyag a közönség elé. A Dómmúzeum földszintjén található lapidarium mintegy hatszáz darabos kőemlék gyűjteménye tárul elénk impozáns térben elrendezve, közöttük a népoltár, az eredeti templom főbejárata. A román kori maradványokon felül a kiállítás anyagát képezik a székesegyház későbbi, 16. századi leletei is oszloptöredékeikkel, palmettás díszítményeikkel.
