Múzeumba menni jó! – 2021. szeptember
A nyári évad lezárultával beköszöntött az ősz, szeptember 1. napján indul a 2021/2022-es iskolai év. Kopogtat a vadgesztenye, a sárguló falevelekkel csodálatos őszi időszak veszi kezdetét, a múzeumi programok között számos attrakciót, nemzetközileg is jelentős kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók.
Az „Egy a Természettel”. Vadászati és Természeti Világkiállítás 2021. szeptember 25. és október 14. között várja vendégeit Budapesten, a HUNGEXPO területén. A világkiállítást országos kulturális fesztivál kíséri, a programok a kultúra minden területét lefedik, így a társadalom széles rétegeit képesek megszólítani. A húsz nap alatt művészeti kiállítások, színházi előadások, zenei programok, filmvetítések, irodalmi estek várják a látogatókat.
„Egy a Természettel”. Vadászati és Természeti Világkiállítás – Budapest
2021. szeptember 25-től október 14-ig a Hungexpo teljes területén, összesen 8 pavilonban, interaktív kiállítások, virtuális valóság játékok, nemzetközi előadások és diorámák segítenek megismertetni Földünk egyedülálló élővilágát. Magyarország vadászatával és vadgazdálkodásával egy ezeréves séta keretében ismerkedhetünk meg a Központi Magyar Kiállításon, külön csarnokban mutatkoznak be a világ minden tájáról érkező nemzetek is. A grandiózus vadászati világkiállítás mind tematikáját tekintve, mind földrajzilag, vagyis térben és időben is a teljességre törekszik. A kiállítási anyagok többsége a rendezvényt követően hazai múzeumokban talál majd otthonra. Több vidéki város – Hatvan, Gödöllő, Keszthely és Vásárosnamény – is bekapcsolódik a világkiállítás véráramába.
Ötven évvel ezelőtt, az 1971. augusztus 27. – szeptember 30-ig Budapesten megvalósult Vadászati Világkiállítás az Albertirsai úti, 33 hektár kiállítási területen került megrendezésre. A kiállítás sikerét és magas presztízsű, nemzetközi színvonalát jelzi, hogy négy kontinens – Európa, Afrika, Amerika és Ázsia – 52 országa vett részt rajta, a „Vadászat a világon” című reprezentatív bemutatón 34 ország szerepelt. A trófea bemutatón 19 ország 18 vadfajból 118 értékes trófeát mutatott be. Az egyes országok pavilonjai és standjai harmincezer négyzetméteren kerültek kialakításra, hatvanezer négyzetméternyi területen állandó élő vad bemutatók és lovasparádék várták a látogatóközönséget. A 35 napos rendezvényen több, mint kétmillió látogató fordult meg. A vadászati világkiállítást nagy tekintélyű szakemberek és számos nemzetközi politikus is megtekintette, így Fülöp, Edinburgh hercege, André H.P. Cools, belga miniszterelnök és L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió KPKB főtitkára. A kiállítás jelmondatai a következők voltak: „A természet védelme önmagunk védelme”; „Béke, barátság, természet, egészség, pihenés, sport”. Az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás grandiózus és professzionális megjelenítésével a magyar vadgazdálkodás és vadvédelem nemzetközi elismertségét és hírnevét alapozta meg.
Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum
A Királyi Palota – A kultúra vára. A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig című megújult állandó kiállítás 2021. augusztus 20-tól látogatható a Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeumban. A témában a kiállítás elődje az F. Dózsa Katalin által rendezett, A Budavári Királyi Palota évszázadai című időszaki kiállítás (2000) volt a BTM Vármúzeumban.
A Budavári Palota Magyarország történetének egyik emblematikus épülete. Az elpusztult királyi rezidencia helyén 1686-tól, Buda töröktől való visszafoglalásától az 1960-as évekig kísérhetjük nyomon az épület komplexum kiépítését. A kiállítás építészeti tervekkel, fotográfiákkal, a palota egykori díszítőelemeinek és berendezési tárgyainak kalandos módon megőrződött emlékanyagával és rekonstruált teremrészletekkel mutatja be az újkori palota három évszázados történetét. A palota építési periódusait, az építkezések egyes fázisait 3D-s animáció, és modern digitális élményelemek mutatják be. A kezdetben katonai célú épületet Mária Terézia (1740-1780) uralkodásának időszakában építették át barokk palotává. A Szent Jobb nemzeti ereklyét egy külön e célra épült kápolnában őrizték, majd a 18. század végétől 1944-ig itt őrizték a magyar Szent Koronát is. A 19. század első felében József nádor volt az épület állandó lakója. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően I. Ferenc József kétszer építtette át a palotát: 1849-1856 között kamarai építészek vezetésével, majd 1890-től Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos kapott megbízást a palota nagyarányú kibővítésére és átalakítására. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett. A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntés született párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot, de a teljes kultúrfórum csak 1985-ben, az Országos Széchényi Könyvtár beköltözésével készült el.
Magyar Nemzeti Galéria – Budapest
2021. augusztus 27. és november 14. között látogatható a Magyar Nemzeti Galéria A épületében a Gerhard Richter. Valós látszat című kiállítás. A tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A kiállításon bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezett Budapestre. A 80 alkotás között négy nagyobb, többrészes sorozat is látható a kiállításon, így összesen mintegy 200 műtárgy várja a tárlaton a látogatókat. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű „utáni” ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: „befejezte” festészeti életművét.
Borsi Rákóczi Kastélyközpont – Szlovákia
2021. június 19-én nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt a Borsi Rákóczi Kastélyközpont. A Rákóczi három születése című állandó kiállítás a Kastélyközpont műemléki felújítását követően jött létre. A tárlat a reneszánsz gyökerű épület történetének bemutatásával foglalja keretbe II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676 – Rodostó, 1735) erdélyi fejedelem, birodalmi herceg, s a Rákóczi szabadságharc vezetője életszakaszainak (a gyermek Rákóczi, a szabadságharc vezetője), majd legendává válásának történetét. A kiállítás a kastély történetét a 17. századi birtok működési mechanizmusával együtt mutatja be, kitekintést ad a korabeli Európára, ismerteti a Rákóczi nemzetség történetét, szemléletesen jeleníti meg a szabadságharc okait, a tábori élet mindennapjait, vázolja a fejedelem szabadságharc utáni reményeit, valamint bepillantást enged rodostói mindennapjaiba. A kiállítás Rákóczi, a magyarok hőse legendává lényegülésének bemutatásával zárul: áttekintést kap a látogató arról, miként őrződött meg a fejedelem emlékezete filmeken, festészeti, zenei és irodalmi alkotásokban.
Kecskeméti Katona József Múzeum - Cifrapalota, Kecskemét
2021. szeptember 2-tól tekinthetik meg az érdeklődők az Átkelők a túlvilágra. Két gepida temető a Közép-Tisza mentén című kiállítást a Kecskeméti Katona József Múzeumban. A kiállított anyag a Kecskeméti Katona József Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum, két, a közelmúltban feltárt kiemelkedő gepida temető leletanyagából és szakmai eredményeiből áll össze. Tiszapüspök 95 temetkezése és Tiszaug 194 feltárt sírja kiemelkedően reprezentálja az 5. század második felétől a 6. század közepéig a Gepida királyság népességét. A két temető anyaga remekül kiegészíti egymást, mind időben, mind térben. Rámutat a korszak etnikai sokszínűségére, a népvándorlás korának globális kapcsolatrendszerére. Mindkét temető számos új adattal járult hozzá a gepida viselet és a temetkezési szokások pontosabb megismeréséhez, mely több rekonstrukció formájában jelenik meg a tárlaton. A kiállítás egyedi eleme a 4 hiteles arcrekonstrukció, melyek elsőként mutatják meg a nagyközönségnek, hogy néztek ki a korszak emberei. A tárlat 2022. január 30-ig látogatható.
Soproni Múzeum, Lenck-villa – Sopron
A Soproni Múzeumhoz tartozó Lenck-villa a Mestermű. Polgári életvilág és kézművesség a 19. század végi Sopronban című új tárlatnak ad otthont. A kiállítás a boldog békeidők, az Osztrák-Magyar Monarchia történeti korszakába ágyazva azt mutatja be a látogatóközönségnek, hol és milyen módon találkozhatott a kézműves és a városi nagypolgár életvilága. A kiállítás műtárgyai a múzeum néprajzi gyűjteményének válogatott remekei, régi mesterségek, a kézműves műhelyek világa elevenedik meg a nagypolgári villaépületben. A tárlat különös megközelítésben mutat be egy családi esküvőt, felidézve a dualizmus kor illemkódexét, öltözködési, étkezési, viselkedési protokollját. A villában élő nagypolgári család lányuk, Liza esküvőjére készül, a műhelyeket járják, hogy az esküvő kitűzött napjára minden rendben és készen álljon.
A Hofer Ottó bécsi építész tervei alapján 1890 és 1892 között épült szabadonálló, földszintes Lenck-villát 1912-ben Sopron Város Régészeti Társulata kapta meg, az épület termeiben helyezték el a helytörténeti kollekciók muzeális értékű műtárgyait. 2020-ben került sor a villa és a park teljes körű felújítására, így a Soproni Múzeum reprezentatív kiállítóhelye ismét régi fényében pompázik.
Képek: Zalaerdő Zrt., varmuzeum.hu, mng.hu, turizmus.com, Kecskeméti Múzeum, lenckvilla.hu
