Múzeumba menni jó – 2022. december
S eljő a december, az év utolsó hónapja, mely meghittséget, lecsendesedést hoz. A múzeumok azonban továbbra is különleges kiállításokkal várják látogatóikat, ezek közül ajánlunk most néhány tárlatot.
A háborúnak vége! Ha akarod - Tribute to Yoko Ono
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest – 2022. november 27. – 2023. február 18.
2022. november 27-én ünnepélyes keretek között nyílt meg A háborúnak vége! Ha akarod – Tribute to Yoko Ono című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, mely a béke fontosságára hívja fel a közönség figyelmét. A tárlat létrejöttét a szomszédságban zajló ukrán háború motiválta, így a kiállítás jegybevételéből a haszon összeget az ukrajnai háború kárpátaljai áldozatainak támogatásra fordítja a Nemzet Múzeuma. A kiállítás Yoko Ono (1933 -) japán művész színes életművéből válogat s több mint 30 olyan alkotást mutat be, melyek a béke s a békevágy témájához kapcsolódnak. Yoko Ono többször járt Budapesten, az egyik műve itteni közgyűjteményben található, magyarországi kiállításokon is szerepeltek a munkái, de ilyen különleges tárlata korábban még nem volt a magyar fővárosban.
A második világháború után elkezdődő modernizmus legnagyobb hatású japán művésze, Yoko Ono leginkább az Egyesült Államokban népszerű, Magyarországon pedig a popkultúrának köszönhetően vált a neve közismertté. A Tokióban született alkotó harminchárom zenei nagylemezt adott ki, több mint hatvan filmet készített, s számos könyvet is írt, azonban életművének legjelentősebb része a képzőművészethez kapcsolódik: a híres szamurájok leszármazottja a konceptualista művészet iskolateremtő mestere lett. Yoko Ono élete során számos kiemelkedő zenésszel s képzőművésszel került munkakapcsolatba, saját életművét mégis egyedül építette fel. A rendhagyó tárlat 2023. február 28-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Fotó/Forrás: © Magyart Nemzeti Múzeum
Csángótelep 1935-1996
Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola – 2022. szeptember 23-tól látogatható
2022. szeptember 23-tól látogatható a Csángótelep 1935-1996 címmel nyílt új időszaki kiállítás a Csángó Néprajzi Múzeumban. A tárlat azon embereknek állít emlékek, kik rendezett s becsületes munkával eltöltött életet éltek, s kiknek otthona 1935 és 1996 között a romániai Csángótelep volt. A közönség tárgyak, archív fényképek és egy videóinterjúkból összeállított dokumentumfilm segítségével kaphat bepillantást Csángótelep letűnt világába.
A gyarapodó Csángótelep – vagy ahogy a külvilág nevezte, Gyertyános – az emberi, lelki és gazdasági kötődések ellenére tiszavirág életűnek bizonyult. A mindennapos megélhetési gondok és érvényesülési remények közepette a település az 1970-es évek végére elnéptelenedett. Lakosai szétszóródtak a szomszédos településeken, leszármazottaik pedig szerte a nagyvilágba. Egykori homogén környezetük, természetközpontú világuk halványuló képként öröklődik tovább a közösségi emlékezetben.
A kiállítást rendezte: dr. Kinda István.
Fotó/Forrás: © Csángó Néprajzi Múzeum
VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete
Kiscelli Múzeum, Budapest - 2022. október 13-tól látogatható
A fővárosi kutyatartás kultúrtörténetét ismerteti, részletezi a BTM Kiscelli Múzeum új időszaki kiállítása, melyet akár négylábú kedvencükkel együtt is megtekinthetik az érdeklődők. A tárlat az ókortól egészen napjainkig mutatja be a kutyatartás érdekes történetét.
A 2022. október 13-án nyílt VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete című tárlatnak köszönhetően érdekes, újfajta ismeretekre tehet szert a közönség: megtudhatja, hol s mikor nyílt meg az első pesti kutyakozmetika és kutyanyíró, milyen intézkedéseket vezettek be városi ebtartás szabályozása érdekében, hogy alakult a fővárosban a városi kutyatartás, mennyi volt az ebadó, és azt is, hogyan váltak egyre fontosabbá a segítőkutyák?
A kiállítás a múzeum Sziklapincéjében található s 2023 márciusáig látogatható.
„Köztudott, hogy az ember és a kutya egymással való viszonya régi időkre nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok magukkal hozták a pulit, a középkori magyar arisztokrácia pedig a vizsla társaságában vadászott. A 19. századi magyarországi polgárság átvette a nemesség szokásait és a vidéki kastélyokból, kúriákból bevitte a kutyát a városba lakótársának. A városi polgár társállata lett, emellett a kutya segítségére szolgált a külvárosi lakás földszintes és udvaros házának őrzésére. A különböző kutyafajták a városi nők divatkellékeiként is gyakran jelen voltak. Az ország központjává váló Pest-Budán különösképpen elterjedt volt a háziállatok tartása, szinte minden második-harmadik háztartásban tartottak egy-egy háziállatot. A 19. század közepén, Pesten 20.000 kutyát tartottak nyilván, napjainkban kb. 350.000-re tehető a kutyák és 200.000 a macskák száma Budapesten, azaz a lakosság negyede tart valamilyen háziállatot.” Forrás: Kiscelli Múzeum
Fotó/Forrás: © BTM Kiscelli Múzeum
Színről színre Petőfi
Déri Múzeum, Debrecen – 2022. november 11-től látogatható
Múzeumpedagógiai tárlat nyílt Színről színre Petőfi címmel 2022. november 11-én Debrecenben, a Déri Múzeumban. A tárlat már miliőjében igyekszik megidézni a költő életének „képzeletbeli színpadát”, ahogy ő fogalmaz Búcsú a színészettől című versében: elzárt Mennyországát.
A három szekcióból álló tárlat Petőfi Sándor életének három, igen fontos szerepe köré rendeződik: a látogató megismerheti Petőfit, mint színész, mint költő s mint katona. A kiállítás különböző részei három kiemelt műtárgy révén három korabeli debreceni helyszínt idéznek meg, ahová a múzeumpedagógiai játék vezeti el a látogatókat, s melyeknek segítségével eljuthatnak egy rég volt Debrecenbe, Petőfi Debrecenébe.
A kiállításban továbbá megjelenik az a színpad is, melyet Orlai Petrich Soma Petőfi Sándor Debrecenben című híres festménye nyomán rendezett be a múzeum.
Fotó/Forrás: © Déri Múzeum
Lírai absztrakció és A tavasz tizenhét pillanata - Soltra Elemér kiállítás a pécsi Modern Magyar Képtárban
Janus Pannonius Múzeum – Modern Magyar Képtár, Pécs – 2022. november 11. – 2023. január 31.
Soltra Elemér (1922 – 2013, híres magyar festő, grafikus) absztrakt festői életműve egy rövid periódus terméke az 1960-as évek végéről és az 1970-es évek elejéről. Ezeknek az alkotásoknak együttes, koncentrált erejét szórványos, alkalmi bemutatásuk idején nem növelte, hanem legyengítette a művész sokirányú művészi munkássága, melynek kontextusában megjelentek. A szocreál és realisztikus rajzok, akvarellek, rézkarcok, freskók, mozaikok és festmények, majd később a legnagyobb hangsúlyt kapott érmék és plakettek, miközben a képzőművészeti kreativitás technikailag kvalitásos sokoldalúságát jelezhették, voltaképpen szétszórták absztrakt festményeinek magas színvonalú, az életműből önállóként kiemelhető energiáit.
A kiállítás Soltra absztrakt képeinek realisztikus ellenpólusaként mutatja be a művész női aktokat ábrázoló 17 erotikus rézkarcát, mely összefoglaló címével – A tavasz tizenhét pillanata – az egykor kényszerűen népszerű szovjet TV-sorozatra utalva finom iróniával viszonyul létrejötte, az 1970-es évek szürkén erotikátlan korszakához.
A Modern Magyar Képtár Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak kiállítássorozata keretében rendezett tárlat egy - ebben az összefüggésben először látható - ismeretlen életmű felfedezését jelentheti a műbarátoknak a nemzetközileg elismert modern pécsi képzőművészetet gazdagítva. - Anghy András
Fotó/Forrás: © Janus Pannonius Múzeum
„Szolidaritás, béke”
Balatoni Múzeum, Keszthely – 2022. november 12. – 2023. február 28.
Összesen 36 helyi és nemzetközi művész alkotását teszi közszemlére a keszthelyi Balatoni Múzeum november 12-én nyílt „Szolidaritás, béke” című tárlata. A cserszegtomaji művésztelep idei alkotásait bemutató kiállítás a festők, szobrászok, fotósok, irodalmárok és a különböző művészeti ágak képviselőinek közös együttérzéséből, támogatásából s együtt gondolkodásából született meg. A Művészek Szabad Alkotóközösségének (MŰSZAK) művésztelepe minden évben hangsúlyos témára, személyre fókuszál, így idén az Ukrajnában zajló háború került a középpontba.
A kiállítás 2023. február 28-ig várja látogatóit.
Kiállító művészek: Ágh Edit festőművész / Keszthely; Bagyó Claudine festőművész / Cserszegtomaj; Balogh Istvàn Pèter festőművész / Velemér; Basilides Bálint festőművész / Cserszegtomaj; Bardócz L. Csaba dalköltő / Keszthely; Bézsenyi Zsolt fotóművész / Budapest; Bodnár Imre grafikusművész / Budapest; Bögös András festőművész / Keszthely; Burucs Szabolcs képzőművész / Cserszegtomaj; Csèby Gèza költő, irodalomtörténész / Keszthely; Diego Castro festőművész / Argentína; Domina Zsóka festőművész / Nagykanizsa; Horváth Melinda festőművész / Ausztria, Bécsújhely; Horváth Pèter író, versmondó / Rezi; Kolumbán Antal Ilonka festőművész / Erdély, Zetelaka; Krausz Dániel szobrászművèsz / Budapest; Kubinyi Katalin Sára festőművész / Fülöpszállás; Lángi Péter költő / Keszthely; Lénárd Gábor szobrászművész / Cserszegtomaj; Lichtenwaller Zoltán festőművèsz / Garabonc; Marina Chopej festőművèsz / Kárpátalja; Mészáros Eszter grafikusművèsz / Tapolca; Mészáros Réka képzőművész / Tapolca; Nagy Antal Róbert költő / Gyenesdiás; Németh István Péter költő /Tapolca; Novák Mihály fotóművész / Vajdaság, Zenta; Rizmajer Róbert szobrászművész / Budapest; Sall László költő / Svédország; Szálinger Balázs költő / Keszthely; Szényi Zoltán festőművész / Zalaegerszeg; Takács Ferdinánd festőművész / Cserszegtomaj; Takács – Szencz Lívia festő – és textilművész / Cserszegtomaj; Tirnován Kata képzőművész / Pàpa; Tirnován Tamás szobrászművèsz / Pápa; Tolvéth Zsófia költő / Keszthely; Váncsa Ildikó festőművèsz / Keszthely
Fotó/Forrás: © Balatoni Múzeum
Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben
Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelye – 2022. november 19. – 2023. március 5.
2022. november 18-tól látogatható a Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című kiállítás Kecskeméten a Cifrapalota földszinti termeiben. A tárlat a Petőfi Sándor-emlékév részeként, s a Kecskeméti Katona József Múzeum szervezésében megvalósuló felhívás eredményeként jött létre.
Napjainkban a Petőfi Sándor arcképét megjelenítő művekkel szemben aránytalanul kevés a művészetének tartalmi oldalával, gondolataival, illetve költői képeivel foglalkozó alkotás, így a novemberben nyílt kiállítás kifejezetten tartalmi alapú. A Kecskeméti Katona József Múzeum fókusza ugyanis ezúttal nem a nemzeti költő sokadik portréjára koncentrálódott, hanem Petőfi költészetének tartalmi elemeire, mint a szerelem, boldogság keresése, hősi halál, nemzet, személyes szabadság, a költő feladatai, a családi idill utáni vágy, népmesei hagyományok, szülőföld vagy az emberiség gondjai. A felhívás hangsúlyos eleme volt, hogy az alkotók az imént felsorolt tartalmi elemekben, érzelmekben mélyedjenek el, s ezeknek hatásai jelenjenek meg, tükröződjenek az egyes képző- és iparművészeti alkotásokban, teret adva a szubjektív értelmezéseknek. A kiállítás 2023. március 5-ig összesen 113 alkotó 123 művét teszi közszemlére a kecskeméti Cifrapalota közönségének.
Markolt György: János Vitéz és Iluska az élet tavában.
Fotó/Forrás: Cifrapalota Facebook oldal
