Múzeumba menni jó - 2022. szeptember
Szeptember hava az ősz eljövetelének első hírnöke. Már felhőn vet ágyat az alkonyat, s a fáradt fákra fátylas fény esőz. 2022-ben 150 éves a magyar műemlékvédelem, így szeptember 17-18-án különleges tárlatvezetések várják a múzeumi látogatókat a Kulturális Örökség Napjain.
A szeptemberi kiállítások közül ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe néhány tárlatot.
Petőfi 200 – mozgó múzeumbusz
Fotó/Forrás: © Petőfi Irodalmi Múzeum
„Átröpűlök hosszában hazámon” – Vándorkiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából ꟾ Petőfi 200 – mozgó múzeumbusz
2022. szeptember 1. napján indul útjára a Petőfi Irodalmi Múzeum új vándorkiállítása, amely a Petőfi Sándor-emlékév alkalmából jött létre. A múzeum-busz első állomása a költő szülővárosa, Kiskőrös lesz, amelyet közel egy éven át számtalan további település követ majd.
A busz a tervek szerint 2022 szeptemberétől 2023 augusztusáig járja az országot és a Kárpát-medencét. Decemberig több mint 60 település közönsége találkozhat vele, a Petőfi Sándor-emlékév végéig pedig több mint 200 helyszínt látogat meg az utazó kiállítás, amely feltűnik majd különböző rendezvényeken is, mint a Győri Könyvszalon eseményein és a 40. Hagyományos Csallóközi Vásáron Dunaszerdahelyen.
Az utazókiállítás kiemelt célja, hogy Magyarországon, valamint határainkon túl is minél több honfitársunkhoz juttassa el élményszerűen Petőfi Sándor életművét és mutassa be életútját. A tárlat a haladás, sebesség, út, utazás fogalmaiból indul ki, és az aktuális kutatásokra alapozva, egyedi megközelítésből mutatja be Petőfi személyiségét, munkásságának ismert darabjait. A kiállítás címét adó mottó („Átröpűlök hosszában hazámon”) a Dalaim című vers részlete, amely nemcsak Petőfi utazás iránti szenvedélyét és költői ambícióit fejezi ki, de utal a tárlat nem mindennapi jellegére is. Az egyes állomások során izgalmas formai és vizuális megoldások jelenítik meg többek között az Egy estém otthon, a Szeptember végén és Az alföld című verseket. A tárlat záró részében írók, költők Petőfiről szóló idézetei olvashatók, a busz hátsó üléssorán a PIM-ben őrzött Petőfi-relikviákból egy digitális kollázst alkothatnak a látogatók próbára téve a kiállításon megszerzett tudásukat.
Tanyavilág Petőfi évszázadában
Fotó/Forrás: © Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Lajosmizsei Közérdekű Muzeális Kiállítóhely
Tanyavilág Petőfi évszázadában – Időszaki kiállítás
Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Lajosmizsei Közérdekű Muzeális Kiállítóhely ꟾ A tárlat 2022. augusztus 28-tól látogatható
6050 Lajosmizse, Alsóbene út 623.
Új, szabadtéri kiállítás nyílt az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Lajosmizsei Tanyamúzeumban.
A Petőfi-emlékévhez kapcsolódó kiállítás megismerteti a látogatókkal a paraszti életet és az alapvető fontosságú mezőgazdasági munkafolyamatokat. Nem is gondolnánk, hogy Petőfi költészete hányféle módon kötődik a mezőgazdasághoz. Verseiben felbukkan a tanyák világa, és az itt élőkhöz kapcsolódó számos hagyományos foglalkozás. A szabadtéri tárlaton megjelennek a reformkori állattenyésztés jellemző állatfajtái: a magyar szürke marha, a magyar racka és a merinó, a bakonyi sertés, a szalontai sertés és a mangalica is. A tárlat bemutatja a reformkor mezőgazdaságát alapvetően meghatározó növényfajokat. Hogyan honosodott meg a burgonya Magyarországon? Kik és hogyan fogyasztották a kukoricát? Hogyan került be a fűszerpaprika a magyar konyhába? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők.
További információk:
Tanyavilág Petőfi évszázadában címmel nyílt kiállítás a lajosmizsei Tanyamúzeumban
Fotók az időszaki kiállítás megnyitó ünnepségéről.
Opus 735
Fotó/Forrás: © Iparművészeti Múzeum
Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain – Időszaki kiállítás
Az Iparművészeti Múzeum főépületének hétszázharmincötödik kiállítása
Iparművészeti Múzeum, 2022. július 22. – 2022. szeptember 25. ꟾ 1091 Budapest, Üllői út 33-37.
Belépés kizárólag előre megváltott jeggyel, kísérettel, az alábbi időpontokban: csütörtök, péntek, szombat 14-21 óráig ꟾ Bejárat: IX., Hőgyes Endre utca 10.
A 2017 óta zárva tartó, idén 150 éves Iparművészeti Múzeum csupán néhány hétre ugyan, de öt év után ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt. A felújítására váró épület ezúttal olyan műtárgyaknak ad otthont, amelyek szintén az újjászületésükre várnak. Ez a kissé rendhagyó bemutató a 735. kiállítás az 1872-ben alapított múzeum regisztrált tárlatainak sorában. A tárlaton látható, még roncs állapotú Esterházy-műkincsek válogatása a háborúk értelmetlen pusztításáról tanúskodik.
A török háborúk korában létrejött Esterházy-kincstár a 16. századtól egyaránt gyarapodott diplomáciai ajándékok, hozományok és tudatos művészetpártolás révén. Őrzési helyeként Fraknó vára szolgált évszázadokon át. A 17. század végén a családi hitbizomány részeként elidegeníthetetlenné vált az országban szinte egyedülállóan gazdag, nemes és egzotikus anyagokból készült ötvösremekeket, ritka távol-keleti kerámiákat, török díszfegyvereket ugyancsak magába foglaló hercegi gyűjtemény. A kincstár válogatott darabjai az első világháború időszakában Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba kerültek, ahol az Esterházy hercegek jóváhagyásával a két világháború között a múzeum állandó kiállításán voltak láthatók. A második világháború utolsó hónapjaiban, Budapest ostroma idején a család a kincseket biztonságosabbnak vélte a budai Várban, a Tárnok utcai Esterházy-palotában elhelyezni. A sors és a háború azonban közbeszólt: néhány héttel később az épületet bombatalálat érte, és a romok alatt évekig rejtőztek eltemetve a kincstár egyedülálló ékességeinek szétroncsolódott maradványai is.
A tárgyak egy része jóvátehetetlenül megsemmisült; a maradványokat Esterházy Pál herceg kérése szerint az Iparművészeti Múzeumba szállították.
A kiállítás az Esterházy-kincstár súlyosan megsérült, részben megsemmisült vagy apró darabokra tört, de a magyar főúri luxust reprezentáló dísztárgyaiból mutat be válogatást. Ezek a roncsok a háború értelmetlen pusztításának nyomait magukon viselve mementóként várják, hogy a szakszerű és átgondolt restaurátori, illetve rekonstrukciós beavatkozás révén régi szépségükben újjászületve, egykori egységükben újra bemutathatóvá válhassanak.
Vaszary János: Kertben (1920 k.) Ltsz. RRM_MT_K_78.7.1.
Fotó/Forrás: © Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum
„A természetből csak kiindulni …” – Válogatás a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Vaszary János (1867-1939) gyűjteményéből
Damjanich János Múzeum – Időszaki kiállítások terme, 2022. augusztus 11. – 2022. október 9.
5000 Szolnok, Kossuth tér 4.
A szolnoki múzeum a Vaszary-kiállítással az intézmény művészeti aktivitásának egy régi adósságát törleszti: a Damjanich János Múzeum gyűjteményében nem őriznek Vaszary-alkotást, ugyanakkor a szolnoki művészet ügye mellett elkötelezett, a helyi festészeti hagyományokhoz is közel álló kiváló festőművész munkássága előtt ezen időszaki kiállítással tiszteleg a múzeum.
Vaszary János 1867-ben született Kaposváron, tanulmányait Budapesten, Münchenben és Párizsban végezte. A századfordulón hazatért Magyarországra, hazai és nemzetközi kiállításokon nagy sikereket ért el képeivel. 1920-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1928-ban szerepelt a XVI. Velencei Biennálén. Egyike volt azon művészeknek, akik 1899-ben aláírták a Szolnoki Művésztelep megalapítása érdekében írt kérelmet Wlassics Gyula kultuszminiszter részére, melynek következtében 120 éve, 1902-ben megalakult Szolnokon a mai Magyarország legrégebbi művészkolóniája.
Házi Lar bronzplasztika Pomázról
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Múzeum
Pomázi Lar-szobrocska ꟾ A Hónap Kincse
Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.
2022. szeptember 12. – 2022. október 15.
A római kori figurális bronzplasztika egyik kiemelkedő darabja került a Magyar Nemzeti Múzeum Római kori Régészeti Gyűjteményébe. A Hónap Műtárgya a Pomázon előkerült Lar-szobrocska.
A pannoniai provinciális művészet sok vonásában mutat rokonságot a kora császárkori klasszicizmus közép-itáliai művészeti hagyománnyal. Róma klasszicizáló mintaképe volt Lar, a házat, környékét és lakóit védő római isten. A házioltárok Lar-szobrocskája az otthont őrző házi védőistenségek kultuszának reprezentatív darabja.
____________________________________________________________________________________________________________________________________________
Előkészületben:
Göcseji Múzeum – Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont
8900 Zalaegerszeg, Batthyány út 4-6.
2022. őszén a Göcseji Múzeum tagintézményeként nyílik meg Zalaegerszegen a Mindszentyneum. Az 1890-es években épület múzeumépületet a Modern városok program keretében újították fel, az intézmény új múzeumi szárnnyal egészült ki. A Mindszentyneum épületének alagsorában a középkori Zalaegerszeget bemutató tárlat látható, az első szint a Mindszenty József életét bemutató kiállításnak ad helyet, a felső szint a 20. századi Zalaegerszegről és a kommunista keresztényüldözésről szóló kiállításnak ad helyet.
