Múzeumba menni jó – 2025. február
Jégvirág nyílik éjjel az ablakon, még itt a farsang, de hamarosan már a böjti szelek fújnak. Az új esztendő második hónapjában is különleges kiállításokat ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Fotó/Forrás: © Smidt Múzeum, Szombathely
Menzán innen – menzán túl | Titkok, tények, távlatok az iskolai közétkeztetésben
2025. január 30. – 2025. május 31.
Smidt Múzeum, Szombathely
A MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „Menzán innen – menzán túl - Titkok, tények, távlatok az iskolai közétkeztetésben” című vándorkiállítása érkezett január 30-án Szombathelyre: a Smidt Múzeum kiállítótereibe.
A tárlat, mely 2025. május 31-ig várja látogatóit izgalmas témát mutat be, s alapját egy néprajzkutatókból és dietetikusokból álló kutatócsoport adta: újszerű megközelítésben vizsgálták több településen a közétkeztetés elfogadottságát és a menza szerepét a családok hétköznapi étkezésében. (A kiállítás a jelen aktuális kérdéseit, helyzetét a friss kutatás segítségével ismerteti, 2018 és 2023 között néprajzkutatók és dietetikusok egy közös kutatás keretében kilenc településen nézték meg a menzák működését.) A közétkeztetés témája nem túl gyakran került terítékre kiállításokon. Őrzünk róla kellemes és kellemetlen emlékeket, gyermek- és fiatalkorunk része, amely meghatározza felnőtt életünket. A tárlat friss kutatási eredményeken túl képekben, tárgyakban, számokban idézi fel a múltat és az elképzelhető jövőt is.
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása
2024. október 10. – 2025. február 23.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2025. február 23-ig még megtekinthetik az érdeklődők a Magyar Nemzeti Galéria azon nagyszabású kiállítását, amely a 20. századi modern magyar festészet meghatározó szereplőinek, Galimberti Sándornak és feleségének, Dénes Valériának életét, s munkásságát tárja a látogatók elé.
A „Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása” című, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megvalósuló tárlat azonban nemcsak a Galimberti házaspárt, hanem a festőművész első feleségének, Lanov Máriának, és édesapjának, Luigi Galimbertinek alkotásait is közszemlére teszi. A kiállítás így a teljes ismert Galimberti–Dénes-anyag bemutatására törekszik: Luigi Galimberti megmaradt alkotásait most tekintheti meg első ízben a nagyközönség, ahogyan a cseh származású Lanov Máriának a szülővárosából érkező gazdag festmény- és grafikai anyaga is először szerepel magyarországi tárlaton. A kiállításon 85 festmény és grafika, illetve számos dokumentum is látható.
A kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be az összefonódott életműveket, s reflektorfénybe kerülnek az elveszett művek is: az ún. WANTED-szekcióban a jelentősebb elkallódott, lappangó festmények felnagyított fekete-fehér archív fotója hívja fel a figyelmet az életmű fájó hiátusaira, remélve esetleges felbukkanásukat, míg az utolsó teremben a kutatás kulisszái mögé is betekinthet a látogató, további izgalmas felfedezéseket megismerve.
Fotó/Forrás: © JPM Csontváry Múzeum, Pécs
„Ha az lehetek, aki vagyok – Anne Frank élete”
2025. január 17. – 2025. február 22.
Janus Pannonius Múzeum – Csontváry Múzeum, Pécs
2025. január 17-én, az amszterdami Anne Frank Ház és a Janus Pannonius Múzeum szakmai együttműködésének részeként érkezett Pécsre, a JPM Csontváry Múzeum földszinti terébe a „Ha az lehetek, aki vagyok – Anne Frank élete” című vándorkiállítás. A tárlat Anne Frank ((1929-1945) zsidó származású német lány, akit „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé) életén keresztül mutat be egy kort és az ahhoz kapcsolódó eseményeket.
Frank világhírű naplóján keresztül az európai zsidóság, s köztük a pécsi zsidóság története is szócsövet kap: üldöztetésének ugyanis ugyanaz a vak gyűlölet és diszkrimináció az alapja.
A kiállítás különlegessége, hogy Anne történetén túl a ma embere felé is közelít a tárlat, s Anne hármas, német-holland-zsidó identitását alapul véve, az identitások sokszínűségére is rámutat. A vándorkiállítás kortárs része rávilágít a sztereotípiák szerepére és az azokra épülő előítéletekre, melyek könnyen vezethetnek negatív megkülönböztetéshez és kirekesztéshez napjainkban is.
Az Anne Frank Ház vándorkiállításának tizenéveseket célzó oktatási koncepciója és egyedisége, hogy a kortársak szólnak a kortársaikhoz. A diákok a kiállítás főszereplőjével és a történelmi háttérrel ismerkedhetnek meg részletesen, mindamellett, hogy körüljárják az identitás, a sztereotípia és a diszkrimináció fogalmait, foglalkozva az emberi jogokkal.
Az ingyenes kiállítás 2025. január 17-től február 22-ig tekinthető meg.
Bővebb leírás ITT olvasható.
Fotó/Forrás: © Gombos Levente, MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospatak
Válogatás a Rákóczi Múzeum iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményéből
2025. január 21. – 2025. június 22.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak
Idén ünnepli 75. születésnapját az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki tagintézménye, a Rákóczi Múzeum. Az évforduló alkalmából ünnepi programsorozat vette kezdetét az intézményben, melynek keretében több kamarakiállítás* is nyílik a sárospataki múzeumban: elsőként január 21-én, „Válogatás a Rákóczi Múzeum iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményéből” címmel.
A tárlaton bemutatott bútorok mellett helyet kapott Széchenyi István nagyméretű festménye is, ezzel emlékezve az Akadémia alapításának 200. évfordulójára. A kamarakiállításnak helyet adó teremben látható: a múzeum legjelentősebb II. Rákóczi Ferencet ábrázoló festménye, László Fülöp (az angol királyi család festője volt) alkotása is. De a terem meghatározó műtárgya Madarász Viktor: „A két testvér - Kuruc és labanc” című monumentális méretű festménye. A kép a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. tulajdona, s letétként került 2024-ben a Rákóczi Múzeumba. Ez a kép a múzeum kiállításain látható leghatalmasabb alkotás. A tárlat 2025. június 22-ig látogatható.
*A kamaratárlat-sorozat csúcspontja július 1-jén a múzeum 75. születésnapja lesz, amikor a gyűjtemény 75 legkülönlegesebb műtárgyát mutatják majd be egy exkluzív időszaki kiállítás keretében.
Bővebb információ ITT olvasható.
Fotó/Forrás: © Szabó Károly, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely
Képekbe zárt haza – Weinstock Ernő észak-erdélyi fotográfiái 1940–1944 között
2025. január 29. – 2025. március 10.
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely
Weinstock Ernő 1940–44 között, az úgynevezett kis magyar világ időszakában, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképei állnak a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum legújabb időszaki kiállításának fókuszában. Azok a fényképek, melyből a fényképész később városi képeslapokat készített és értékesített.
Weinstock Ernő (1893-1985, magyar fényképész) a két világháború közötti Magyarország egyik legjelentősebb képeslap kiadója volt. Hosszú és változatos élete Nagyváradon kezdődött, de Budapesten teljesedett ki. Fiatalon kitanulta a fényképelőhívás mesterségét, ezért is lehetett az első világháborúban az akkor kibontakozó légierő fényképésze. Utána Budapesten fényképészeti eszközök és anyagok kereskedésével foglalkozott, majd felépítette a Weinstock képeslapkiadó vállalatot. A jószemű és ügyes fényképész hamar a képeslapkiadás egyik legjobbja lett. A több mint 10 ezer üvegnegatív több száz Kárpát-medencei település épített örökségének vizuális emléke. Egyedülálló hagyatékát a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja segítségével a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítványa vásárolta meg, s a Szabadtéri Néprajzi Múzeum őrzi. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárlatán Weinstock Ernő eredeti fényképei, illetve postatiszta képeslapjai mellett a fotográfus tárgyi eszközei és korabeli erdélyi emléktárgyak jelennek meg.
Fotó/Forrás: © Tatabányai Múzeum, Tatabánya
Legyél te is az ókor mérnöke!
2025. január 29. – 2025. június 30.
Tatabányai Múzeum, Tatabánya
Az ókori tudósok izgalmas kísérleteit és érdekes találmányait mutatja be a Tatabányai Múzeum legújabb, 2025. január 29-én nyílt időszaki kiállítása. Az Aquincumi Múzeumból érkező „Legyél te is az ókor mérnöke!” című, június 30-ig látogatható tárlat a technikatörténet izgalmas századaiba kalauzolja el a kísérletezni vágyó közönséget.
A 400 évet felölelő kiállítás a Kr.e. 3. és Kr.u. 1. század közötti időszakot tárja a látogatók elé, s olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy: mi a közös az orgonában és a kotyogós kávéfőzőben? Mire használták az ókorban a levegőt? Mi fán terem a groma? Vagy, hogy mekkora mértékegység a láb és az egy napi szántóföld? Ezeken kívül azonban az érdeklődők nem csupán megismerhetik, hanem ki is próbálhatják az elfeledett ókori találmányokat, a kiállított tárgyak ugyanis az érzékszervekre is hatnak: olvashatók, láthatók, megtapinthatók és hallhatók.
Bővebb információ ITT olvasható.
