Múzeumba menni jó - december
Jégcsipke díszíti a fákat, az ónszín égből fehér rózsákként hull alá a hó. A havas téli napokon az ünnepekre készülődünk, díszbe öltöztetjük szívünket, csendesen várakozunk advent és karácsony időszakában. A fény ünnepeit követően elköszönünk az óévtől, nesztelenül átlépünk a következőbe. A varázslatot hozó december havában a múzeumok is különleges kiállításokkal várják látogatóikat, ezek közül szemlézve ajánlunk olvasóink számára néhány tárlatot.
A fény felé. Katona György kiállítása a Pannonia Reformata Múzeumban
2021. november 17. – 2022. március 31.
8500 Pápa, Fő utca 6-8.
Katona György 1960-ban született Nagyváradon, gyermekkorát a szilágysági Sarmaságon töltötte. Középfokú tanulmányait Kolozsváron, a Képzőművészeti Középiskolában végezte, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem festészet szakán diplomázott 1984-ben. 1989-ben telepedett át Magyarországra, azóta egy Pápa melletti kis faluban, Kéttornyúlakon él és alkot. Művészi pályájával párhuzamosan mindig tanított is, jelenleg a Pápai Református Gimnázium művészeti tagozatán tanít festészetet és művészettörténetet.
A Pannonia Reformata Múzeum emeleti kiállítóterének három termében látható a 61 éves művész 61 alkotása. A fény felé című kiállítás címét Katona György választotta, mint mondta, ennél találóbban nem tudná jellemezni a tárlaton reprezentált alkotásokat. „Mindannyian haladunk a fény felé, reményeink szerint mindannyiunkat várja ez valahol. (…) Kiszínesedtek, kifényesedtek a képeim, jól meg tudom fogni a fényjelenségeket. A felbontott fény élénk színekben tobzódik a kazeines, azaz túróból és ragasztóból kikevert anyag és festékpor elegyéből létrehozott képeken. Erősebbek a színek, erősebbek a fények.”
„Katona György modelleket alkot, a szónak nem abban az értelmében, hogy tényfeltáró, a társadalmi és egyéni életben létező és megragadható lényeget állítja elénk, hanem azt mutatja meg, milyen normát kellene, hogy kövessen az ember, s abból fakadóan milyen kulturális környezet lenne kívánatos. Katona modelljei előképek alapján születnek, ránézésre szembeötlő analógiák kínálkoznak a bizánci és románkori művekkel, úgy az ikonológiát, mint a formaszokásokat, vagy a kép épített jellegét illetően. Katona felépíti modelljeit, a keresztény hitvilág évezredes szimbólumaiból, és a modern ember metafizika utáni gondolkodásmódjából; pontosabban a modern tudományos életmóddal viaskodó harci cselekményekből, vesztes és győztes csatákból.” (Legéndy Péter)
Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845-1920) művészete
2021. november 12. – 2022. február 13.
Magyar Nemzeti Galéria C épület, 1014 Budapest, Szent György tér 2.
A 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A mintegy 120 művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet. A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi – elsősorban osztrák, német és francia – kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel. A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit. Külön egységekben jelenik meg továbbá az a négy történeti kiállítás, mely Szinyei pályafutása és életműve alakulását döntő mértékben meghatározta. A tárlat a Szinyei 20. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul, amelyben a festő és művei reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg.
Jövőnk gyökerei. Andrásfalvy Bertalan, a népművészet kutatója
2021. november 17. – 2022. március 1.
Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya, 7621 Pécs, Rákóczi út 15.
A Széchenyi-díjas néprajzkutató, Andrásfalvy Bertalan 90. születésnapja alkalmából a Janus Pannonius Múzeumban megrendezésre került kiállítás a Pécsi Tudományegyetem Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék alapító tanszékvezetőjének népművészeti tárgyú kutatásait, a néprajzi gyűjtőutak miliőjét, a népzene- és néptánckutatás munkamódszerét, és a gyűjtéseken készült felvételek páratlan darabjait mutatja be. A tematikus kiállítás adekvát módon reprezentálja Andrásfalvy Bertalan évtizedek során kiérlelt népművészeti koncepciójának alapvetését, amely kutatása tárgyát nem formai és stiláris szempontok, hanem emberi és társadalmi szükségletek alapján vizsgálja. A népművészet – elgondolása szerint – nem öncélú, és alapvetően nem színpadra szerkesztett alkotások tárháza, hanem az egyén kiteljesedésének és külvilágra adott reakcióinak a tükörképe, egyúttal a társadalmi és gazdasági változások érzékeny közege is.
A kiállítás eddig soha ki nem állított népművészeti tárgyak (szőttesek, főkötők, viseletdarabok), és eddig közöletlen filmek, fotók, térképek, és a gyűjtések során készült dokumentáció segítségével hozza közelebb Andrásfalvy Bertalan népművészetről alkotott képét.
A Hold felfedezése
2021. november 3. – 2021. december 31.
Magyar Természettudományi Múzeum, 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.
A Hold felfedezése című, a Magyar Természettudományi Múzeumban megtekinthető kiállítás a holdkőzeteket, az Apollo-küldetéseket, valamint a jelenkori hazai űrkutatási fejlesztéseket mutatja be.
A tárlat az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a NASA és a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével valósult meg.
A tárlat középpontjában az Apollo 17 küldetésen gyűjtött 70215,41-es számú holdkőzet áll, amelyet a NASA kölcsönzött a kiállítás időtartamára. A kiállításon megtekinthető Neil Armstrong űrruhájának élethű másolata, a „Goodwill Moon Rock” ismert objektum, a “Puli Rover”, valamint a NASA-díjnyertes holdi “vízszimatoló” szerkezet makettje. Az Apollo küldetések keretében végrehajtott első, illetve utolsó Holdra szállás során begyűjtött mintákat és Magyarországnak a Holdig eljuttatott zászlóit az Egyesült Államok elnöke ajándékozta Magyarország számára. A kiállítás tablói pontos leírásokat tartalmaznak a Holdról, az Apollo-programról, valamint a Hold-, űr- és bolygókutatás magyar vonatkozásairól.
Életút és alkotás. Gábor Béla – Kirakatrendezés és kiállítás a kezdetektől
2021. november 26. – 2022. április 3.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1036 Budapest, Korona tér 1.
A 110 éve született Gábor Béla kirakatrendező, dekoratőr és grafikusi tapasztalatokkal bíró, geometria- és művészrajz tanár, szervezője és megteremtője volt a magyarországi iskolarendszerű kirakatrendező- és dekoratőr szakképzésnek. A tárlat elsősorban Gábor Béla 1993 júliusáig gyűjtött hagyatékából válogatott fotókkal és dokumentumokkal mutatja be a kirakat- és kiállításrendezés kialakulását, áttekinti a szakoktatás történetét a kezdetektől 1986-ig. A kiállításban láthatunk a múlt század elejétől 1982-ig készült kirakatfotókat, „híres” kirakatrendezők dokumentumait, díjait, valamint kortörténeti dokumentumokat.
Fejér megye kincsei. Válogatás a Fejér megyei beruházások régészeti feltárásainak legszebb leleteiből
2021. november 19. – 2022. február 27.
Szent István Király Múzeum – Gorsium Régészeti Park
8121 Tác, külterület, Gorsiumi út (Alapítva: 1958)
Napjainkban a legtöbb régészeti munka beruházásokhoz, útépítésekhez, építkezésekhez kapcsolódó ásatás. Az archeológiai kutatások nem elsősorban a régészek tudományos projektjei, hanem a Kárpát-medence évezredeken átívelő, gazdag történelmi hagyományainak köszönhetően sokszor jelentős tudományos eredményeket, látványos régészeti leleteket felszínre hozó nagyszabású feltárások. A Fejér megyében az elmúlt 10-15 év során feltárt régészeti leletanyagból válogatott legszebb műtárgyakat vonultatja fel a kiállítás: megtekinthető egy bronzkori vajköpülő edény a Székesfehérvár nyugati elkerülő út alól, valamint római kori kislány aranyfülbevalós sírja, amelyet egy vízvezetékben tártak fel. Bemutatásra kerül egy avar temető – amelyet egy szupermarket alatt lokalizáltak a kutatók –, valamint számos középkori, kora újkori székesfehérvári lelet.
A kiállítás helyszíne a Gorsium Régészeti Park. Gorsium-Herculia római kori városa Budapest és a Balaton között található, Székesfehérvár határában, az M7-es autópályától 5 km-re.
Állandó néprajzi kiállítás. Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
Válaszút, Kolozs megye, Erdély, Románia
40710 Răscruci, Principala Nr.7, Romania
Kallós Zoltán (1926-2018), a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar etnográfus, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja, népzenei gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy 15 ezer dallamot jegyzett le. A néprajzkutató a Mezőségen, Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben gyűjtötte a folklór minden műfaját, különösen az énekes és a hangszeres zenét, a népszokásokat és a szokásköltészetet. A Balladák könyve című gyűjteményeskönyve a leggazdagabb magyar balladagyűjtemények egyike, négy jelentős tájegység balladaköltészetének újabb alkotásaival együtt a feledésre ítélt archaikus típusokat és változatokat mentette meg a művelődés számára, jórészt dallamokkal. Életének utolsó évtizedeiben Kallós Zoltán Kolozsváron és Válaszúton élt és alkotott.
A Válaszúton található Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény muzeológiai programja az etnográfus-alapító tárgyi és szellemi hagyatékának gondozását és bemutatását tekinti alapvető feladatának. Kallós Zoltán tárgyi néprajzi gyűjteménye megközelítőleg hatezer darabot foglal magában. A műtárgyak egytől-egyig magas esztétikai értékkel bíró népművészeti tárgyak, származási helyüket tekintve mezőségi, kalotaszegi, gyimesi és moldvai, erdélyi román és szász eredetűek.
A múzeumi kiállítás tizenkét termen keresztül, tisztaszobák reprezentatív installációi révén mutatja be a népművészeti tárgyakat. Az erdélyi Mezőség és Kalotaszeg, a moldvai csángó, az erdélyi szász és román népi kultúra díszes műtárgyai által az adott területen élő közösség életmódja, értékrendszere, hagyományai, szokásai és népművészete is a látogató elé tárul.
