Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom
A Tessedik Sámuel Múzeum alapításának célja Szarvas és környéke történelmi és kulturális örökségének bemutatása, régészeti, történeti, néprajzi és helytörténeti értékeinek megtartása, ápolása volt. A múzeum 1952 óta működik, első állandó kiállítása 1954-ben nyílt meg. A gyűjtemény több költözést követően 1973-ban kapott végleges helyet Tessedik Sámuel egykori Gazdasági Iskolájának épületében, melyben azelőtt gimnázium, tanítóképző, majd az óvóképző diákotthona működött.
A múzeum kollekciójának alapját a helyi iskoláktól átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték, az intézmény alapítását követő ásatások pedig újkőkori, réz- és bronzkori, valamint népvándorlás-, honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyek feltárására irányultak.
A Tessedik városa hajdan és ma című állandó kiállítás gazdag régészeti anyaga a környéken letelepedett népek emlékeit tárja elénk az újkőkortól a törökök kiűzéséig. A tárlat helytörténeti része a Tessedik-hagyaték bemutatásával indul, majd a kisparaszti növénytermesztés, állattartás, szőlőművelés, céhes ipar és kismesterségek (fazekas, szűcs, kerékgyártó) tárgyi emlékein keresztül mutatja be a hajdan itt élt emberek életét és mindennapjait.
Dr. Domán Imre állatorvos néprajzi gyűjteményéből 1981-ben nyílt állandó kiállítás. Negyvenéves praxisa során a szarvasi parasztemberek gyakran ajándékozták meg használaton kívüli gazdasági eszközökkel, berendezési és egyéb tárgyakkal; ily módon jött létre az a 2500 tárgyból álló kollekció, amelyből közel hétszázat a múzeumnak adományozott. A gyűjtemény legértékesebb darabjait bemutató tárlat az állattartás és az állatgyógyászat, a növénytermesztés, a paraszti konyha és kamra jellemző eszközeit mutatja be.
Az 1836-ban a Bolza család által építtetett szarvasi szárazmalom – meghajtása nem vízi, hanem igaerővel történt – az országban utolsóként, 1962-ben fejezte be működését. Ma ipartörténeti műemlék, a már az ókorban is használt, Magyarországon a 19. század közepéig legelterjedtebb malomtípus egyik utolsó képviselője. A malom évente néhány alkalommal még ma is őröl. Ilyenkor kézművesbemutató, vásár és gyermekfoglalkozások is várják az érdeklődőket az Ady Endre utca 1. szám alatt.
5540 Szarvas, Vajda Péter utca 1.
Nyitva tartás:Lásd a múzeum weboldalán!
+36 66 216 608
www.szarazmalom.hu
szarvasimuzeum@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA
Iparművészet, népművészet
Néprajz, helytörténet
Történelem, régészet
Mezőgazdaság, agrártörténet
Tessedik Sámuel városa hajdan és ma
A kiállítás régészeti leletekből, a Tessedik-hagyatékból, és a kisparaszti növénytermesztés, állattartás, szőlőművelés, céhes ipar, kultúrtörténeti emlékek, kismesterségek (fazekas, szűcs, kerékgyártó) tárgyaiból tevődik össze, amelyek bemutatják a hajdan itt élt emberek életét és munkásságát.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas
Domán Imre néprajzi kiállítása
Dr. Domán Imre 1942-ben került Szarvasra. 40 éves állatorvosi pályafutása során a szarvasi parasztemberek gyakran ajándékozták meg használaton kívüli gazdasági eszközökkel, berendezési és egyéb néprajzi tárgyakkal. Ily módon jött létre a 2500 tárgyból álló néprajzi gyűjtemény, melyből közel 700 darabot a múzeumnak adományozott.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas
Az emberi élet fordulói: bölcsőtől a sírig
A kiállítás tárgyain és archív fotóin keresztül ismerkedünk az emberi élet korszakaival és az átmeneti rítusokkal a paraszti világban. Összevetjük mai kor és a régmúlt idők születéshez, udvarláshoz, esküvőhöz és halálhoz való viszonyát.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas
Tessedik Sámuel városa hajdan és ma
A kiállítás régészeti leletekből, a Tessedik-hagyatékból, és a kisparaszti növénytermesztés, állattartás, szőlőművelés, céhes ipar, kultúrtörténeti emlékek, kismesterségek (fazekas, szűcs, kerékgyártó) tárgyaiból tevődik össze, amelyek bemutatják a hajdan itt élt emberek életét és munkásságát.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas
Domán Imre néprajzi kiállítása
Dr. Domán Imre 1942-ben került Szarvasra. 40 éves állatorvosi pályafutása során a szarvasi parasztemberek gyakran ajándékozták meg használaton kívüli gazdasági eszközökkel, berendezési és egyéb néprajzi tárgyakkal. Ily módon jött létre a 2500 tárgyból álló néprajzi gyűjtemény, melyből közel 700 darabot a múzeumnak adományozott.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas