Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom

A Tessedik Sámuel Múzeum alapításának célja Szarvas és környéke történelmi és kulturális örökségének bemutatása, régészeti, történeti, néprajzi és helytörténeti értékeinek megtartása, ápolása volt. A múzeum 1952 óta működik, első állandó kiállítása 1954-ben nyílt meg. A gyűjtemény több költözést követően 1973-ban kapott végleges helyet Tessedik Sámuel egykori Gazdasági Iskolájának épületében, melyben azelőtt gimnázium, tanítóképző, majd az óvóképző diákotthona működött.
A múzeum kollekciójának alapját a helyi iskoláktól átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték, az intézmény alapítását követő ásatások pedig újkőkori, réz- és bronzkori, valamint népvándorlás-, honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyek feltárására irányultak.
A Tessedik városa hajdan és ma című állandó kiállítás gazdag régészeti anyaga a környéken letelepedett népek emlékeit tárja elénk az újkőkortól a törökök kiűzéséig. A tárlat helytörténeti része a Tessedik-hagyaték bemutatásával indul, majd a kisparaszti növénytermesztés, állattartás, szőlőművelés, céhes ipar és kismesterségek (fazekas, szűcs, kerékgyártó) tárgyi emlékein keresztül mutatja be a hajdan itt élt emberek életét és mindennapjait.
Dr. Domán Imre állatorvos néprajzi gyűjteményéből 1981-ben nyílt állandó kiállítás. Negyvenéves praxisa során a szarvasi parasztemberek gyakran ajándékozták meg használaton kívüli gazdasági eszközökkel, berendezési és egyéb tárgyakkal; ily módon jött létre az a 2500 tárgyból álló kollekció, amelyből közel hétszázat a múzeumnak adományozott. A gyűjtemény legértékesebb darabjait bemutató tárlat az állattartás és az állatgyógyászat, a növénytermesztés, a paraszti konyha és kamra jellemző eszközeit mutatja be.
Az 1836-ban a Bolza család által építtetett szarvasi szárazmalom – meghajtása nem vízi, hanem igaerővel történt – az országban utolsóként, 1962-ben fejezte be működését. Ma ipartörténeti műemlék, a már az ókorban is használt, Magyarországon a 19. század közepéig legelterjedtebb malomtípus egyik utolsó képviselője. A malom évente néhány alkalommal még ma is őröl. Ilyenkor kézművesbemutató, vásár és gyermekfoglalkozások is várják az érdeklődőket az Ady Endre utca 1. szám alatt.