Vármúzeum

A siklósi vár falait a XIII. században kezdték építeni, és a Garai család birtokába jutott erődítmény a XV. század során központi helyet foglalt el az ország életében. A XVI. század elején a vár a Perényi család és Kanizsai Dorottya kezébe került, ezzel megkezdődött a vár rövid reneszánsz korszaka. 1543-ban a vár török uralom alá került, majd 1686-ban szabadult fel. A XVIII. század végén a Batthyány család építkezéseivel érte el jelenlegi formáját. Az utolsó várúr Gróf Benyovszky Móricz volt. 1943-ban állami kézbe került. A II. világháború után állapota egyre romlott, ezért 1955-ben megkezdődött egy nagy felújítás, amelynek során látogathatóvá tették a várat. 2011-ben – közel másfél évig tartó munkálatokat követően – felújítva nyitotta meg kapuit, teljesen új múzeumi tárlatokkal, a rekonstrukción átesett barbakánnal, felhajtóhíddal, Kanizsai Dorottya-kerttel és várkápolnával.

A déli szárnyban található a várbörtön és a kínzókamra. Itt a jobbágyok és a nemesek számára fenntartott cellák közti különbséget, a megújult kínzókamrában a különböző kínzó- és kivégzőeszközöket lehet szemügyre venni.

Siklós a Villányi borvidék szívében található, így a környék története nehezen választható el a rómaiak óta jelen lévő szőlőkultúrától. A bormúzeum nem csak régi szőlészeti és borászati eszközöket mutat be, hanem vinotékájában a borvidék több borászatának kiváló minőségű borai is megtalálhatók.

A Tenkes kapitánya panoptikumban az 1963-ban, a várban és környékén forgatott sorozat szereplőit bemutató viaszbábok mellett a széria írójáról, Örsi Ferencről is tájékozódhat a látogató.
A várkápolna az ország egyik legszebb gótikus kápolnája, amely 2014-ben a falkutatások során előkerült, 1470-es évekbeli festett, gótikus Krisztus faragvánnyal gazdagodott. A kápolnából nyílik egy kisebb egyháztörténeti kiállítás, ahol további érdekességeket tudhat meg a látogató a kápolna történetéről, illetve Siklós egyháztörténetéről.

A földszinti lovagteremben reneszánsz bútorkiállítás található, ahol XVI–XVII. századi szőnyegek és utazóládák is helyet kaptak.

A középkori fegyver- és hadtörténeti kiállítás 4 terme az első emeleten található. A ruhák és a fegyverek hiteles másolatai közül érdemes kiemelni a Maximilian típusú teljesvértet és a lóvértet. Ezen az emeleten található két helyi kötődésű festőművész, Istókovits Kálmán és Simon Béla kiállítása is.

Itt látható a 2011-ben megtalált imafülke is, melynek típusa egyedülálló az országban és az egyetlen olyan épített emlék, ami Kanizsai Dorottyához is köthető.

A második emeleten vártörténeti kiállítást tekinthet meg a vendég a várat birtokló családok címereivel, makettekkel és fotókkal, valamint egy horvát és egy szerb nemzetiségi kiállítás mutatja be környék sokszínű kultúráját. 2014-ben, az I. világháború évfordulóján egy I. és II. világháborút bemutató kiállítás is helyet kapott a várban.

A keleti szárnyban szemügyre vehetjük a XV. századi Garai-korabeli járószintet, s ide szervezik az időszakos kiállításokat is.

Kilépve a keleti és az északi szárny mögötti várfalszakaszra egy lélegzetelállító panoráma jelenik meg a látogatók előtt.