Zempléni Múzeum

Az első erődítményt 1557-ben Némethy Ferenc építtette Szerencsen, egy bencés kolostor maradványaiból. Az uradalom 1580-ban Rákóczi Zsigmond későbbi erdélyi fejedelem birtokába került. Ő építtette a későreneszánsz stílusú épületet, amely családi rezidenciaként szolgált. E szerepet I. Rákóczi György idején Sárospatak vette át, de a szerencsi vár továbbra is fontos uradalmi központ maradt. Későbbi tulajdonosai – a Grassalkovich, az Almássy és a Szirmay család – lakóépületként használták. A II. világháború idején teljes berendezése elpusztult. A hatvanas, hetvenes években a vár átmenetileg irodáknak és lakórészlegeknek adott helyet, 1979-ben pedig megkezdődtek az épület felújítási munkálatai.
1965-ben megindult Szerencsen a múzeum létrehozására irányuló helytörténeti gyűjtőmunka, melyben főként a lakosság és a honismereti szakkör tagjai vettek részt. 1967-ben dr. Petrikovits László szerencsi fogorvos magángyűjtésének egy részét felajánlotta az alakuló kollekció számára, így megnyílhatott az első helytörténeti és képeslap-kiállítás. 1969-ben a gyűjteményt múzeummá nyilvánították, amely 1991-ben a felújított Rákóczi-várba költözött.
A Petrikovits-gyűjteménynek köszönhetően itt őrzik az ország legnagyobb, közel egymillió darabot számláló képeslapanyagát. A világ minden tájáról érkező, helytörténeti, építészettörténeti, viselettörténeti, néprajzi jelentőséggel bíró képeslapok az 1880-as évektől napjainkig tartó időszakot ölelik fel. A gyűjteményben az 1945 előtt és után kiadott lapok különválasztva, tematikus csoportokba rendezve találhatók meg. Az állandó kiállításon képet kaphatunk a képeslapok változatos világáról, keletkezésük körülményeiről, használatukról és gyűjtésükről.
Az intézmény másik különleges anyaga Farkas István gyűjtőszenvedélyének köszönhető: a 36 ezer darabot számláló ex libris-tár magyar és európai alkotók könyvjegyeit tartalmazza. A műfaj legismertebb hazai alkotójának, Fery Antalnak szinte a teljes életműve és számos ex libris-dúca is megtekinthető a tárlaton.
A múzeum néprajzi és történeti emlékekből berendezett tárlata Rákóczi Zsigmond fejedelem korát idézi. Egy bemutatószobában a vár építéstörténetével is megismerkedhetünk a külső és a belső várat ábrázoló makett, kőfaragványok, csempetöredékek, edények, valamint fotók és építészeti dokumentáció segítségével.