Sokszínű múzeumi mozaik Sopronban
Varázslatos vadvilággal, ragadozó madarakkal, frissen sült kaláccsal és bányászati kalandokkal várták többek között a közönséget Sopron múzeumai április 7-én. A csepegő eső, és a borongós felhők sem tartották vissza a múzeumbarátokat, hogy velünk tartsanak a Mozaik Múzeumtúra Roadshow helyi állomásán!
A délelőtt folyamán – a hagyományokhoz híven – a kisebbek vehettek részt különböző múzeumpedagógiai foglalkozásokon: a Pék-házban maguk készíthették a húsvéti kalácsot, szorgalmasan nyújtottak és fontak a kis kezek. A Zettl-Langer Gyűjtemény rendhagyó tárlatvezetéssel készült a gyermeksereg részére, melynek keretében megismerkedhettek az érintetlen, 19. századi lakásmúzeumban rejtőző kincsekkel. A Soproni Múzeum legújabb kiállítóhelyén, a Macskakő Gyermekmúzeumban is különleges programokon vehetett részt a fiatalság: műtárgykereséssel és régi korok berendezéseivel játszva tanultak. Az Erdészeti Múzeum sem maradt ki a gyerekprogramok sokaságából: a Hidvégi Béla Vadászati Gyűjteményben a távoli, egzotikus tájakra látogathattak el lélekben a kicsik.
A délután folyamán is rengeteg élménnyel gazdagodtak a fiatal múzeumbarátok: Róka Szabolcs a Szent György legendát hozta el számukra a Gyermekmúzeumba, ahol ők is az előadás aktív résztvevőivé váltak, énekeltek és táncoltak, életre keltették a sárkányt is.
Ez után az Erdészeti Múzeum udvarán Lóki György ragadozómadár bemutatóján csodálhatták meg a levegő urait: sőt, a bátrabbak még meg is simogatták az éles csőrű állatokat! A gyermeksereg nagy örömére ezek után megismételte délelőtti tárlatvezetését Dr. Varga Tamás, a múzeum igazgatója, amely által egy pillanatra felnőttként is a dzsungel mélyén érezhettük magunkat: megtudhattuk, hogy miért fél a tarajos sültől még a vérmes oroszlán is, valamint saját bőrünkön érezhettük tüskéjének szúrását.
A vadvilág kalandos felfedezése után a magyar népszokások vizeire eveztünk tovább: a pékmesterség legrégebbi soproni épületében, a Pék-házban Mózsi Boróka arról mesélt nekünk, hogy a húsvéti kalácssütésnek milyen hagyományai vannak a különféle tájegységeken, s hogyan kovácsolta össze gyerekkorában az ünnepi kalács az erdélyi falucskában egymástól elzárkózottan élő magyar és román közösségeket. A történetek után bemutatta az egykori pék- és cukrászműhelyet, de azt is láthattuk, milyen deszkákon nyújtották anno a macskanyelvhez a marcipánt.
Soproni kalandunk a Központi Bányászati Múzeumban folytatódott: Dr. Kovácsné Bircher Erzsébet tárlatvezetésén megismerkedhettünk a bányászat tárgyi emlékeivel, s elmesélte nekünk, miért mondták régen, hogy „a bányászmérnök vagy a mennyekben van, vagy a börtönben”. A létesítmény pincehelyiségében pedig mintha egy miniatűr bányába csöppentünk volna: a csodaszép Esterházy-palota alatti helyiségbe bányacsúszdán lehet lejutni, ahol zegzugos járatok találhatóak, sőt, még bányacsillében is lehet utazni.
A nap lezárásaként a Fabricius-házba érkeztünk, ahol az Ars Historica társulat – az Arany-emlékév tiszteletére – sajátos feldolgozásban adta elő a költő egyik leghíresebb balladáját, A walesi bárdokat.
A Mozaik Múzeumtúra Roadshow következő – rendhagyó – állomása Szombathelyen, a Vasi Skanzenben lesz, ahol a Szent György-napi vásárba látogatunk el!
A soproni kalandunkhoz Jocó bácsi, a népszerű történelem tanár is csatlakozott, ő így látta a Roadshow-t:
„„Emlékszem Sopronban, néztünk a fák fölé…”- A Wellhello sorai abszolút helytálltak arra az érzésre, amit akkor éltem meg, amikor Sopronban jártam az országos Mozaik Múzeumtúra Roadshow második állomásán. (…) Többször jártam Sopronban, de diákként. Most viszont teljesen más hangulat ragadott meg: a város lassú folyása, a szűk utcák varázsa és a múzeumok sokasága. Azonnal félretettem mindent és átadtam magam ennek az érzésnek, ahol nincs munka, nincs telefon és nincsenek gondok: csak a múzeumok, a programok és az, hogy újra kíváncsi gyerek lehetek.” Jocó bácsi beszámolója elérhető itt:
