Fertőszéplaki Tájházak

A Fertő-vidéki, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor öt egymás mellett álló, 1850?60 körül emelt, eredeti állapotában megmaradt épületét 1982-ben helyezték műemléki védelem alá, de már az 1930-as évektől minden jelentősebb, népi építészetet tárgyaló kiadványban szerepelnek. A porták nem csupán a térségre jellemző háztípust mutatják be, hanem az egykori utcakép hangulatát is felidézik. A parasztházak belső terei tükrözik az életmód megváltozását. Az épületeket autentikus módon, de különböző időszakokat felidéző tárgyakkal rendezték be, végigkalauzolva a látogatókat a 19. század végétől egészen a 20. század közepéig. Az első házban kiállított helytörténeti dokumentumok fontos információkkal szolgálnak a település és környéke lakóinak életéről. A harmadik ház festett bútoraival, konyhájában a szabad kémény alatt terpeszkedő hatalmas, szögletes kemencéjével a 19. század végét idézi, a következő ház konyhájában viszont már a kemence szerepét átvevő csikótűzhelyet láthatunk, míg az utolsó épület az ötvenes évek világát tárja a látogató elé a konyha gyári garnitúrájával és a csikósparheltet felváltó asztali tűzhellyel. A szobában kombinált szekrény és néprádió jelzi a modernizáció megjelenését, az életmód változását. Hasonlóan izgalmas végigjárni az udvari épületeket ? például az istállóból asztalosműhellyé, majd pálinkafőzővé előlépő kis házacskát ?, melyekben többek között a nagyméretű hidas, a tyúkólak, majd a gazdagon telerakott pajta bizonyítja a parasztság leleményességét, vállalkozó kedvét és a modern gazdálkodással való lépéstartását. A fertőszéplaki szabadtéri néprajzi múzeum a hagyományőrző programok, jeles napi rendezvények révén valódi közösségi térré vált, amely a térségben élőkön túl a turistákat is vonzza. Az ide érkezőket diák idegenvezetők magyar és német nyelven kalauzolják végig a kiállításon. A múzeum április végétől október elejéig, keddtől szombatig várja a látogatókat.