Berzsenyi Dániel Emlékház

Berzsenyi Dániel (1776–1836), a 19. század elejének nagy lírikusa 1805-től Niklán élt. Azzal a céllal költözött a somogyi faluba, hogy egyesítse saját örökrészét és felesége birtokait, így könnyítve meg a gazdálkodást. Berzsenyi 1811-ben építtette azt a klasszicista, négy szobás kúriát, amelyben emlékmúzeumát rendezték be. A ház 1954-től áll nyitva a látogatók előtt. A kúria műemlék, s az épületet övező park szintén védett.
A kúria felé közeledő látogatót a költő mellszobra fogadja. Az épület tágas helyiségeiben megtalálhatjuk a költő személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait. Berzsenyi számos, az ország különböző pontján elő költőtársával állt levelezésben, köztük Kazinczy Ferenccel is. A nagy irodalomszervező ismertette meg a magyar irodalmi világgal Berzsenyi művészetét, neki köszönhette az országos ismertséget.
Sok költeményének kéziratát őrzik az emlékházban, és a versek többségét nyomtatásban is megtekinthetjük. Berzsenyi a vidéki nemesek életét élte Niklán; ezt az életmódot idézik föl a kiállított pipák, tollak, népi hangszerek. A költő Széchenyi iránti tiszteletének jele az államférfit ábrázoló mellszobor, amely egykor Berzsenyi tulajdonában állt. A múzeum gyűjteménye egyfelől a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, másfelől az egykori Somogy Megyei Múzeum műtárgyaiból áll össze. A ma látható állandó kiállítást 1972-ben rendezte Sára Péter.
A II. világháború után az épület falán a Berzsenyi Társaság emléktáblát avatott a következő felirattal: „Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel, hazánk legnagyobb ódaköltője.”