Informatikatörténeti Muzeális Gyűjtemény

A hetvenes évek közepén Kovács Győző informatikus ötlete alapján kezdték el gyűjteni a magyarországi számítástechnika alkalmazásainak és fejlesztéseinek tárgyi emlékeit. A kollekció mára mintegy 12 ezer darabot számlál, 200 tonnát nyom, és 2007-ben – Informatikatörténeti Muzeális Gyűjtemény néven – megkapta a közérdekű muzeális gyűjtemény besorolást.
A gyorsan gyarapodó tárgyegyüttesnek igen hányattatott sorsa volt: kezdetben Algyőn, majd Budapesten, Nyíregyházán és Cegléden, végül többségében Szegeden őrizték, nem egyszer több rétegben egymásra pakolva darabjait. 1997-ben a Szegedi Nemzetközi Vásáron számítástechnika-történeti kiállítást rendeztek be a gyűjteményből, s a tárlat sikerét látva a Szegedi Egyetem a tárgyakat gondozó Informatika Történeti Múzeum Alapítvány segítségére sietett. A gépek először a Kossuth laktanya egy épületében, majd 2000-ben a Szeged határában lévő öthalmi laktanyában leltek otthonra. 2012-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jóvoltából A jövő múltja címmel két emeletet elfoglaló informatikatörténeti állandó kiállítás nyílt meg a szegedi Agorában, mely korszerű körülményeket és méltó helyet biztosít a gyűjtemény mintegy harmadának.
A nagyszámú eszköz átfogó keresztmetszetet nyújt a múlt század második felének számítástechnikai innovációjáról. A magyar fejlesztések mellett további harminc ország gyártmányait lehet megtekinteni keletről és nyugatról, eredeti és másolt példányokat, illetve a mai informatikai cégek elődvállalatainak termékeit. Sok lelkes adományozó több évtizedes gyűjtő- és feldolgozói munkáját dicséri, hogy számos helyreállított, ma is működő gépet a tárlaton ki is lehet próbálni.
Izgalmas példányból rengeteg akad, ilyen például a 210 kilónyi memóriával rendelkező Razdan-3 vagy a hasonló kapacitású első magyar számítógép (M-3), amely már csak 60 kilót nyom. A lyukkártyával programozott komputerek mellett megtalálni a Muszka Dániel által 1957-ben megépített, fénnyel és érintéssel kondicionálható, tanulni és felejteni képes szegedi katicabogarat, a Kalmár-sarokban lévő szegedi logikai gépet, illetve további, a Kalmár László professzor által létrehozott iskolából származó eszközöket. A Neumann-emlékszobában pedig Neumann János szerteágazó munkásságát bemutató tablók és a tudós eredeti relikviái láthatók.