Múzeumba menni jó - 2022. április

Április a megújuló természet, és Húsvét – a keresztény ünnepkör legjelesebb ünnepének – hava. Lassan fordul az idő kereke, rövidesen vége a zord időnek, virágszirmot bontó, langyos napsütést, ébredő természetet, rügyfakadást, reményt várunk. Zöldbe borulnak a lombok, lágy szelet ringat a táj, szép tavasz éled. 2022-ben a magyar múzeumi élet számos kiemelkedő jelentőségű kiállítással, programmal várja látogatóit, áprilisban is különleges kiállításokat ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.

KINCSET ÉRŐ KÖZÖSSÉG
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Múzeum

KINCSET ÉRŐ KÖZÖSSÉG
MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ꟾ PULSZKY-TEREM, 2022. MÁRCIUS 17. – 2022. SZEPTEMBER 4.
1088 BUDAPEST, MÚZEUM KÖRÚT 14-16.

A "Kincset Érő Közösség" tárlata a Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat. A „Kincset Érő Közösség” című kiállítás 24 olyan leletegyüttest mutat be, amelyek nagy részét korábban még nem láthatta a közönség. A kiállításon többek között megtekinthetők a nyergesújfalui hun áldozati aranyleletek, melyekben a csatok és különféle veretek mellett egy aranyozott ezüst nyeregveret is található. A kisbárkányi Árpád-kori temető gazdag leletanyaga mellett több sírt is bemutat a kiállítás. A kiállított, több mint 400 műtárgy az őskortól a 18. századig kalauzolja a látogatókat.

Fotó/Forrás: © Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

JÓ LESZ A BÓLESZ
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM, 2022. ÁPRILIS 21. – NOVEMBER 27.
1036 BUDAPEST, KORONA TÉR 1.

A kiállítás a magyarországi zsidó gasztronómiatörténet forrásait állítja a középpontba: szakácskönyveket, kéziratos receptgyűjteményeket, tárgyakat és dokumentumokat, amelyek a hagyományos zsidó étkezési kultúra hazai történetéhez szolgálnak adalékul. Európában a 19. század második felében csak az Orosz Birodalomban élt több zsidó, mint Magyarországon, és Varsó után Budapesten volt a legnépesebb városi zsidó közösség, ezen belül is különösen sok középosztályi család ‒ a szakácskönyvek legfontosabb célközönsége. A zsidó szakácskönyvekből, receptfüzetekből a dualizmus korban élt zsidó vallási közösség mindennapjainak különleges, gasztronómiai aspektusai rajzolódnak ki. A tárlaton többek között megtekinthető az a hat, magyar kiadású 19. századi munka ‒ köztük a világ legelső héber betűs szakácskönyve ‒, amelyek már ritkaságuknál fogva is megérdemlik a figyelmet.

Jheronimus Bosch: Utolsó ítélet – Származási idő: circa 1500 – Leltári szám: 0000.GRO0208.I Musea Brugge - Groeningemuseum
Fotó/Forrás: © Lukas-Art in Flanders vzw – Musea Brugge

MENNY ÉS POKOL KÖZÖTT. HIERONYMUS BOSCH REJTÉLYES VILÁGA
SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ꟾ FÖLDSZINT, IDŐSZAKI KIÁLLÍTÓTÉR
A KIÁLLÍTÁS LÁTOGATHATÓ A 2022. ÁPRILIS 9. – 2022. JÚLIUS 17. KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

Az európai festészet egyik legnagyobb hatású életművét megalkotó, a művészettörténet valószínűleg legtöbbet vitatott németalföldi mestere, Hieronymus Bosch (’s-Hertogenbosch, 1450 körül – 1516. augusztus 9.) művészetét bemutató tárlaton a németalföldi mester tíz saját kezű festménye kerül bemutatásra a látogatók számára. A kiállításon Bosch életművének előzményeihez kapcsolódó alkotások, műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók. A nagyszabású kiállításra mintegy félszáz köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek, így a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum vagy a madridi Museo Nacional del Prado kölcsönzött alkotásokat a budapesti bemutatóra. A kiállítás közel kilencven, gondosan válogatott műalkotással reprezentálja azokat az örök emberi témákat, amelyeket Bosch oly eredeti módon fogalmazott meg a műveiben: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása, az emberi lét szellemi minőségének kérdése.

Királyok és Szentek – Az Árpádok kora
Fotó/Forrás: © Szent István Király Múzeum

Királyok és Szentek – Az Árpádok kora
Szent István Király Múzeum, 2022. március 15. – 2022. június 15.
8000 Székesfehérvár, Fő utca 6. – Rendház

A „Királyok és Szentek – Az Árpádok kora” című kiállítás hazánk államiságának korai történetét – a fennmaradt tárgyi anyagát tekintve – eddig legteljesebben bemutató reprezentatív tárlata. A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös szervezésében megvalósult tárlat az Árpád-ház uralkodóinak történelmét mutatja be a nagyközönség számára. Az Árpád-kor a magyar államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott. A dinasztia uralkodói Árpád nagyfejedelem (845 k. – 907) leszármazottai közül kerültek ki. Az Árpád-ház korszaka I. Szent István (magyar fejedelem, 997-1000; Magyarország királya, 1000-1038) koronázásával kezdődött és III. András (uralkodási ideje 1290-1301) halálával zárult, a korszak 23 király 301 évig tartó uralmát jelenti. Az egyedülálló kiállításon bemutatott mintegy 700 műtárgy között hat koronát, 17 ereklyét láthatunk, a nagyszabású kiállításra 16 ország közgyűjteményeiből, így a párizsi Beaux-Artsból, a zürichi Schweizerisches Nationalmuseumból és a Vatikánból is érkeztek féltett műalkotások, Árpád-kori ereklyék. A kiemelkedő jelentőségű kiállítás otthonául Székesfehérvár régi, történelmi hangulatú ciszterci székháza, az Árpád-ház Program keretében teljesen megújult, 17 termes Szent István Király Múzeum központi épülete (Fő utca 6.) szolgál. Az Árpád-ház program célja, hogy Magyarország 2022-ben az Árpád-ház európai rangjához méltó módon ünnepelhesse az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját.

Fotó/Forrás: © Aquincumi Múzeum
Cvjetovi koji vječno cvatu - izbor iz ostavštine sestara Tereze i Júlie Zsolnay" ꟾ "Mindig nyíló virágok - válogatás a Zsolnay lányok néprajzi gyűjteményéből"

Minden út (Rómába) Aquincumba vezet
2022. március 31. – 2022. december 31.
Aquincumi Múzeum és Régészeti Park
1031 Budapest, Szentendrei út 135.

„Minden út Rómába vezet” – szól a középkori mondás. A Római Birodalom úthálózatának szíve, origója a főváros, az ókori Róma volt, a főútvonalak kiindulópontja. A provinciák mindegyikét sűrűn behálózták az alacsonyabb és magasabb rendű utak, amelyek a Rómába vezető főútvonalakból ágaztak le. A professzionálisan megépített, jól karbantartott út volt a kulcs a hadsereg mozgatásához, a birodalmi posta gördülékeny működéséhez, a kereskedelem akadálytalan lebonyolításához is. A Római Birodalom belső területeit behálózó utak mellett nagy jelentőséggel bírtak a birodalom határain futó utak, amelyek az ott kiépített legio- és segédcsapattáborokat, őrtornyokat és határmenti városokat kötötték össze, együttesen alkotva a komplex határvédelmi rendszert, a limes-t. Az Imperium Romanum határain túl is találunk a római katonák és kereskedők által használt utakat, amelyek elsősorban szintén a határvédelemben (így összekötötték a Duna túlpartján, a pesti oldalon álló ún. ellenerődöket), vagy a határon túli területekről érkező értékes áruk szállításában játszottak szerepet. Az Alföld középső részei felé vezető, nyugat-keleti irányú utak is fontosak voltak, ezen utakon rabszolga és élő állat transzfer jutott Alsó-Pannoniába, vagy akár a Selyemút, amelyen selyem, valamint értékes és ritka fűszerek érkeztek a Birodalomba. A szárazföldi utak mellett természetesen a vízi utak is óriási szerepet játszottak a Római Birodalom működésében. A Földközi tengeren tavasztól késő őszig szállították a kereskedőhajók az egyiptomi gabonát, az észak-afrikai garumot (halszószt), a hispániai és égeikumi olajat, bort az arisztokrácia tehetős tagjai számára, a folyami útvonalak (Rajna, Duna) pedig elsősorban a limes mentén állomásozó hadsereg ellátásában működtek közre (bor, gabona és használati tárgyak – edények szállítása). A kiállítás a szárazföldi és vízi utakon kalauzolja végig látogatókat, és arra is választ kaphatunk, hogy mi maradt ránk az ókori Róma híres útjaiból.

Fotó/Forrás: © Vukovar City Museum

Pécsi Néprajzi Múzeum – A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya kiállítása
A tárlat az Eszéki Magyar Főkonzulátus támogatásával valósult meg.
Vukovári Városi Múzeum (Horvátország), 2022. március 30. – 2022. április 30.
Vukovar City Museum, Županijska 2 (Eltz Palace), 32000 Vukovar

Zsolnay Júlia és Zsolnay Teréz néprajzi hagyatéka a Janus Pannonius Múzeum számára kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a múzeum néprajzi gyűjteményi anyagának alapját képezi, és mind volumenében, mind pedig kvalitásában páratlan értéket képvisel. A Zsolnay lányok 1870-es években végzett gyűjtéseinek köszönhetően olyan tárgyegyüttes, mintegy 10.000 darab népi textil és 150 népi kerámia maradt ránk örökül, amely a magyar és nemzetiségi népi kultúra egykori tárgyi világát, népművészeti forma- és mintakincsét tárja elénk. Ez az anyag a második világháborút követően, 1949 decemberében került a pécsi múzeum oltalma alá, s ennek köszönhetően Magyarország második legnagyobb népi textilgyűjteménye jött létre.A „Mindig nyíló virágok” című kiállítás Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia néprajzi örökségének egy reprezentatív válogatását mutatja be.