Múzeumba menni jó – 2022. január

„KÖSZÖNTELEK, ÚJ ÉV ÚJ VILÁGA!”

Az új esztendő első hónapja, 2022. január hava jégpáncélt szorít az utakra, a világ lassan ocsúdik a téli ünnepeket követően. Egyre fagyosabb a kinti idő, a zord téli időszak derekán járunk; porka havak esedeznek, sűrű hópelyhek táncolnak az égben, a fehér tél hózúzmarát szitál a földre. Míg rideg tél tombol a külvilágban, a múzeumok tereiben meghitt melegben, megújult érdeklődéssel látogathatunk kiállításokat, melyek közül néhány tárlatra hívjuk fel olvasóink figyelmét.

Képletek és kalandozások. Lantos Ferenc (1929-2014) kiállítása
Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, 7621 Pécs, Papnövelde utca 5.
2021. december 17. – 2022. április 30.
„Az egész munkásságom egy vizuális kalandozás, melynek lényege a festészet értelmének keresése.”
A pécsi Modern Magyar Képtár állandó kiállítása mellett látható Lantos Ferenc több mint 150 művet, az életmű széles spektrumát megjelenítő időszaki kiállítása. A Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának gyűjteményében lévő, illetve a művész által Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának ajándékozott alkotásokon túl számos magángyűjteményből kölcsönzött mű is látható a tárlaton Lantos Ferenc nemzetközileg jelentős életművét, s az életmű különböző korszakainak formai és ábrázolás-technikai gazdagságát, variációs sokféleségét bemutatva. Az elemi, geometrikus motívumok vizuális nyelvének képletei és az egyéni kézjegyek festői gesztusainak kalandozásai, a grafikák, szitanyomatok, festmények, zománc- és farostlemezképek egyedülállóan kiemelkedő kollekciója által ez a kiállítás igazi szenzációt jelent nemcsak a műértő szakmai elit, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is.

Wittelsbachok – Sisi családja
Magyar Nemzeti Múzeum, 2021. november 27. – 2022. február 20.
1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.
1921. október 18-án, Sárváron halt meg a Bajor Királyság utolsó uralkodója, III. Lajos, aki a müncheni forradalom nyomán 1918. november 7-én lemondásra kényszerült. Halálával lezárult a Wittelsbach-dinasztia 738 éven át tartó bajorországi uralma. A Wittelsbach család a legjelentősebb és leghosszabban regnáló európai dinasztiák egyike volt, szerteágazó családfájuk 2 császárral, 16 királlyal és 37 választófejedelemmel büszkélkedhet; becsvágyuknak, kiterjedt diplomáciai és dinasztikus kapcsolataiknak köszönhetően számos más európai országra is kiterjesztették hatalmukat. Közel száz műtárgy, rangos hazai közgyűjtemények és magángyűjtemények válogatott tárgyai – festmények, ötvöstárgyak, porcelánok, fotók, viseletdarabok – láthatók a Wittelsbachok – Sisi családja című kiállításon.

A látogatók impozáns képet alkothatnak a tárlaton történeti kontextusban bemutatásra kerülő reprezentatív műtárgyak történetének megismerése révén a bajor–magyar kapcsolatok 1000 éves történelméről, a Wittelsbach családról. A Magyarországot második otthonának tekintő III. Lajos bajor uralkodó mellett családjának, a Wittelsbachoknak, ismert és kevésbé ismert tagjai is szerepelnek a kiállításban, olyanok, akik fontos szerepet töltöttek be hazánk történelmében. A legismertebb, és a magyar nép rajongását leginkább élvező Wittelsbach Erzsébet királyné, Sisi. A látogatók betekintést nyerhetnek a fiatal Erzsébet bajorországi életébe, képzeletbeli fényképalbumába és néhány, egykor Erzsébet tulajdonában lévő tárgyat is megcsodálhatnak. Először láthatja a közönség kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb idei vásárlását, a koronázási palást töredékét, melyet a palást I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné koronázása előtt végzett javításakor tett el emlékbe az egyik mesterember.

Munkácsy Győrben – Válogatás a Pákh-gyűjteményből
2021. október 16. – 2022. január 30.
Esterházy-palota, 9021 Győr, Király u. 17.
Munkácsy Mihály (1844-1900) a 19. század magyar festészetének nemzetközileg elismert alkotóművésze. Munkácsy 1844-ben született Munkácson, Lieb Mihály néven. Tanulmányait, vándoréveit követően 1868-ban néhány évre visszatért Magyarországra, nevét Munkácsyra magyarosította. Ebben az évben festette meg az Ásító inas (1869) című képet, mely Munkácsy saját, egyedi stílusának első képe. Munkácsy 1871-ben végleg letelepedett Párizsban, 1874-ben feleségül vette a megözvegyült De Marches bárónőt.

Pákh Imre a festőművészhez hasonlóan Munkácson született. Harminc éve foglalkozik műgyűjtéssel, módjában állt Munkácsy Mihály párizsi műkereskedője, Charles Sedelmeyer által a tengerentúlra közvetített alkotásait felkutatni és privát kollekciója számára megvásárolni. Gyűjtői tevékenysége révén a szétszóródott életmű egy jelentős része vált ismertté itthon és világszerte. A hatvannál is több festményt és egy jelentős grafikai anyagot magába foglaló műgyűjteményben a festőfejedelem életművének minden szakaszából találhatók figyelemreméltó darabok. A korai, ikonikus munkák mellett, mint az Ásító inas, vagy a híres Zálogházban című festményhez készült tanulmányok, barbizoni és colpachi tájképek, drámai hangvételű biblikus kompozíciók és az egész életmű során készülő karakteres portrék teszik változatossá az anyagot.

A kiállítás átfogó képet nyújt Munkácsy Mihály festészetéről, a korai képektől kezdve a drámai erővel bíró alkotásokon, a barbizoni ihletésű tájképeken és a szalonképeken át a nevezetes Krisztus-trilógiához készült előtanulmányokig a Mester minden művészi korszaka képviselteti magát. A bemutatásra kerülő alkotások műfaji változatosságukkal is reprezentálják Munkácsy festői világának sokszínűségét. A Munkácsy Győrben című kiállítás Magyarországon soha nem látott képekkel várja a látogatókat a győri Esterházy-palotában.

Szubjektív Fejér II. – Válogatás Fejér megyei kortárs művészek alkotásaiból
2022. január 8. – 2022. március 20.
Halász-kastély, 2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10.
Kiállító művészek: Bondor Csilla, Verebics Ágnes, Verebics Kati, Várnai Gyula
Kurátor: L. Simon László
A kiállítás a Szubjektív Fejér című, a 2019. november 30. – 2020. március 22. közötti időszakban látogatható időszaki kiállítás II. része. A Válogatás Fejér megyei kortárs művészek alkotásaiból alcímet viselő tárlat I. részének kiállító művészei Hegedűs 2 László, Nagy Benedek, Ujházi Péter, Péter Ágnes és Szegedi Csaba voltak. A kiállítás látogatói, valamint múzeumszakmai visszhangja okán a szervezők és a kurátor is egyaránt folytatásra érdemes sorozat első állomásaként tekintettek a 2019-es retrospektív tárlatra.
A Szubjektív Fejér II. című tárlat kiállító művészei Bondor Csilla, Verebics Ágnes, Verebics Kati és Várnai Gyula. A művészek kortárs képzőművészeti alkotásai reprezentatív válogatásként kerülnek bemutatásra a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.

Idilltől a végzetig. 200 éve született Molnár József
Magyar Nemzeti Galéria, 1014 Budapest, Szent György tér 2.
2021. november 18. – 2022. február 27.
A kabinetkiállítás Molnár József (1821 – 1899) életművéből nyújt keresztmetszetet. Molnár József a 19. század ismert és elismert, termékeny festője volt, aki otthonosan mozgott a nemzetközi művészeti közegben; festőnövendék korában 1845-ben Rómában, Nápolyban és Pisában tett hosszabb tanulmányutat, majd 1847-ben Münchenbe ment. 1848-ban Stuttgartba utazott, számos portréfestmény megrendelést kapott. 1853-ban Pesten telepedett le, 1857-ben Nemzeti Album címmel kiadta táj- és életképeinek gyűjteményét. Molnár József számos alkotásában a biedermeier romantikus elemekkel keveredik, történelmi témaválasztású képeivel a magyar művészet nemzeti törekvései mellé állt. Az 1850-es években több történelmi képet festett. 1855-ben készült Dezső vitéz feláldozza magát Róbert Károlyért című képe romantikus pátoszt sugároz, az alkotás jelentős állomása a magyar történelmi festészet kialakulásának. A Műegylet 1859. évi, történelmi festményre kiírt pályázatán Molnár József IV. Bélát megmentik a Frangepánok a tatárok elől című képével vett részt. A festőművész Hajótöröttek című műve a lélektani ábrázolás szempontjából legértékesebb műve, Budavár című kompozíciója után már csak táj- és életképeket festett; életképeinek témáját a polgárság életéből merítette.

Molnár József művészetét a sokszínűség jellemzi; portréfestőként indult, festett csendéleteket, vallásos tárgyú képeket, foglalkozott fényképészettel, festői életművét a zsáner- és tájfestészet kísérte végig, de történelmi tárgyú alkotásaival vált igazán sikeressé. A mintegy ötven alkotást bemutató, az Idilltől a végzetig című kabinetkiállításon különleges műveket is láthat a közönség. A Pompeji pusztulása című nagyméretű történelmi festmény, valamint az Idill Pompejiben című, az 1870-es évek közepén festett zsáner hosszú idő után most kerül először bemutatásra. A kiállítás másik súlypontja a festői életműben előforduló tájábrázolások számos alkotása, a Balatont, a Magas-Tátra hegyvonulatait és ligetes tájait megörökítő olajfestmények, ceruzarajzok. A kabinetkiállításon unikális fényképek reprodukciói láthatók, így a Molnár Józsefről és feleségéről készült talbotípia, valamint számos portréfotó, amelyek révén a látogatók betekinthetnek az 1860-as évektől a századfordulóig tartó időszak fotóművészetébe. Molnár József életmű kiállítása a harmonikus életképi idilltől a rettenetes végzetig terjedő festői témaválasztás sokszínűségét, valamint fotográfusi tevékenységének néhány dokumentumát mutatja be.

Protokoll és diplomácia. A Damjanich János Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete közös tárlata
2022. január 10. – 2022. március 20.
Damjanich János Múzeum, 5000 Szolnok, Kossuth tér 4.
A protokoll kifejezés eredeti értelmében a rendet, rendszert jelentette a régi irattárakban, később az elnevezés a nemzetközi kapcsolatok szférájában honosodott meg. A hazai és nemzetközi protokoll és diplomácia világát bemutató kiállítás nyolc szekcióban mutatja be az állami, a diplomáciai, a katonai, az egyházi, a sport és Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal protokollját. Miközben a látogató végig vonul a vörös szőnyegen, reprezentatív tárgyak mutatják be a protokoll különböző szakterületeit. Katonai tiszteletadás kizárólag magas rangú vendégeknek jár, amint a protokolláris vendég megérkezik az államfői rezidenciába.

A tematikus kiállítás következő blokkja Budapest Főváros által adott, illetve kapott protokoll ajándéktárgyakat mutatja be. Elegáns díszétkezések garnitúráit megcsodálva a látogatók megtekinthetik a királyi készletet a Parlamenti pohárszéken. A vallásprotokoll szekcióban láthatók az első magyarországi pápalátogatás relikviái, végezetül egy kiemelt nemzetközi sportesemény apropóján kerültek bemutatásra a protokolláris tárgyak. A tárlaton magas rangú kitüntetések, különleges ajándékok, felbecsülhetetlen értékű muzeális darabok várják az érdeklődőket, így válik megismerhetővé a nagyközönség számára ez a zárt, misztikusnak tűnő világ. A szolnoki tárlat kiegészül Jász-Nagykun-Szolnok megye protokolláris értéktárgyaival és a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis páratlan tárgyritkaságaival.

A füleki múzeum alapításának 70. évfordulója – jubileumi kiállítás
Füleki Vármúzeum (Hradné Múzeum vo Fiľakove) 986 01 Fiľakovo/Fülek, Hlavná 14, 986 01 Fiľakovo, Slovensko Fő utca 14, 986 01 Fülek, Szlovákia - Online kiállítás 2021. december 14. napjától
2021-ben ünnepelte a Füleki Vármúzeum alapításának 70. jubileumát. A gazdag hagyományokkal bíró és fordulatos múltú város különböző történeti korszakairól a múzeumi közgyűjteményekben található műtárgyak, valamint számos kultúrtörténeti nevezetesség tanúskodik. Jelenleg két múzeum működik Füleken, az egyik a füleki várban létrehozott Vármúzeum, amely a város történetét mutatja be az első írásos említéstől a 17. századig, a másik pedig a Városi Honismereti Múzeum, melynek tárlata a vár lerombolása utáni korszak várostörténetével foglalkozik.

A füleki vár (Fiľakovský hrad) egy egykori vulkán lekopott bazaltperemére épült középkori erődítmény Szlovákiában, Fülek város közepén. A mai vár helyén a 12. században már fából készült erődítmény állt, a sasfészek első okleveles említésének diplomatikai emléke 1246-ból származik. A füleki vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben anyaegyháza is volt, Fülek 1423-ban városi privilégiumot kapott. 1682-ben a törökök felrobbantották az egész várat, az egész várost a földdel tették egyenlővé. A legtöbb városi épület megsemmisült, iratok, levelek égtek el. 2005-ben az intézmény létrehozását dokumentáló értékes iratok eredeti példányai és másolatai kerültek a Városi Múzeum archívumába. Adományozójuk ifj. Drenko József, annak a Drenko Józsefnek a fia, aki a füleki múzeum létesítését kezdeményezte és aki a SZTA külső munkatársaként részt vett a füleki várban végzett ásatásokon. A múzeum létrehozásának ötlete már 1941-ben felmerült. Az említett év márciusában ugyanis a füleki zománcgyár előtti légvédelmi óvóhely alapjainak kiásása során egy női csontvázra és bronztárgyakra bukkantak. Drenko úrnak sikerült megmentenie az avar kori, tíz darabból álló leletegyüttest, amely azonban a megfelelő letéthely hiánya miatt akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került. Időközben az ő vezetése alatt megalakult a várbizottság, amely a Bebek-torony négy emeletén tervezte kialakítani a múzeumot. Kalmár János 1944-es régészeti kutatásai azonosították a vár középső traktusának épületeit, épületrészleteit. A történeti, majd régészeti kutatásokat a háború félbeszakította.

Az első múzeumot Füleken 1951-ben hozták létre füleki Járási Honismereti Múzeum néven, amelyet később Városi Múzeummá fokoztak vissza. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, és önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. A várépület rekonstrukciós munkálatai az 1970-es években kezdődtek meg, felújították a vár lakótornyát, az ún. Bebek-tornyot, az óratornyot és az ágyúk helyét a vár középső részén. 1984-ben a Nógrádi Múzeum az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költözött, majd 4 évvel később a helyi tárlat is felszámolásra került. A fordulópont csak 1993-ban következett be, amikor a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma visszaadta a Városi Múzeum gyűjteményének egy részét a város kezelésébe. A vár egyes részei 1993 óta látogathatók, a megújult Városi Múzeum tárlata 1994-ben nyílt meg a Vigadó három helyiségében. 2007-ben jött létre a Füleki Vármúzeum, amely megkapta kezelésbe a várat, és az egykori Fülek Városi Múzeum gyűjteményét. 2008-ban nyitott meg a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén. A Városi Honismereti Múzeum 2014-ben ismét megnyitotta kapuit. A füleki pálmától a világhírű kakasig című új állandó kiállítás Fülek 1682 utáni történetét mutatja be, külön hangsúlyt fektetve a helyi zománcipar fejlődésére. A Vármúzeum A füleki múzeum alapításának 70. évfordulója című időszaki kiállítással emlékezik meg a jubileumról, bemutatva a helyi múzeumalapítás történetét is.

Varga Vilmos és művésztársai – Partiumi színházi gyűjtemény
Partiumi Keresztény Egyetem, Színészmúzeum, Nagyvárad, Pável utca 10. I. emelet
Nagyváradon 2021. november 26-án délután nyílt meg a régió első színészmúzeuma.
A több mint 220 esztendős váradi színjátszás gazdag történetéből a közelmúltban itt élő, alkotó színészek alakjai elevenednek meg a kiállított tárgyak, szöveges emlékezések, fényképek, hangzó, vetített anyagok jóvoltából. A kiállított tárgyak, emlékanyag által felsejlik a Körös-parti teátrum egy jelentős korszaka. A színházi gyűjteménynek a Partiumi Keresztény Egyetem ad otthont, és ezáltal lehetőséget is arra, hogy a fiatal nemzedék is részesévé váljék az elődök által teremtett színháztörténetnek.

Mesebolt és Aranyecset. Lukáts Kató grafikus (1900-1990) művészete
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1036 Budapest, Korona tér 1.
2021. december 10. – 2022. április 17.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Helbing Ferenc életművének bemutatásával elindította A plakátművészet mesterei/Mestersége: grafikus című grafikatörténeti tárlatsorozatát, melynek a Mesebolt és Aranyecset című, Kaeszné Lukáts Kató (1900-1990) grafikus művészetét bemutató életmű kiállítása az újabb állomása. A kiállítási anyag java része az Iparművészeti Múzeumban őrzött gyűjteményi hagyaték, melyet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tematikus műtárgyai egészítenek ki.

Lukáts Kató a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán kezdte tanulmányait, majd az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola díszítő festészet szakán, végül grafika szakon tanult tovább. Itt Helbing Ferenc (1870–1959) – a magyar plakátművészet iskolateremtő mestere – és Haranghy Jenő (1894–1951) tanítványa volt. 1925-ben feleségül ment a neves építész, belsőépítész, szakíró Kaesz Gyulához (1897–1967), aki akkoriban az Iparművészeti Iskolában tanított. A 20. század leghíresebb művészei, költői tartoztak a művész házaspár ismeretségi köréhez.A teljesség igénye nélkül említjük meg közülük Gyergyai Albert író, Ortutay Gyula néprajzkutató, Györgyi Dénes építész, P. Szabó Éva textilművész, Gazdag Erzsi író-költő, Kovács Margit keramikusművész, Kozma Lajos iparművész nevét. Lukáts Kató az alkalmazott grafika különböző ágaiban alkotott élete során. Tervezett reklámcédulákat, csomagolóanyagot, könyvet, plakátot, bankjegyet, bélyeget, bútordekorációt, textilornamentikát is.

A tárlat egyúttal betekintést nyújt a grafikusok munkájába a könyv- és csomagolástervezéstől a megvalósulásig. Az Iciri-piciri, az Ablak-Zsiráf és a Gőgős Gúnár Gedeon kedves grafikái mind-mind Lukáts Kató illusztrációi, tökéletesen visszaadják a könyvek hangulatát, költőiségét. Számos míves kivitelű bonbonos és illatszeres dobozka csomagolástervei hirdették Lukáts tehetségét az Altmann & Kühne csokoládéboltjaitól a Stühmer üzletekig. A Mesebolt és Aranyecset című kiállítás Lukáts Kató műveinek játékosságát, meseszerű képi világát mutatja be.