Múzeumba menni jó – 2022. május
Gyöngyvirág-nyitogató, lombot fakasztó május hava a Majális, Anyák Napja és a Gyereknap csodás és várva-várt ideje. Május a múzeumok ünnepe is, számtalan országos múzeumi rendezvény legfontosabb időszaka.
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977. májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el a Múzeumi Világnap ünneplését, az első Múzeumi Világnapot 1978. május 18-án rendezték meg. 2022. május 21-22. napján a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumkertjében kerül sor a 26. Múzeumok Majálisa program megrendezésére, 2022. május 27-29. között a Mozaik Múzeumtúra Roadshow Esztergomba látogat, ahol számtalan múzeumi program közül választhatnak az érdeklődők és az iskolások. 2022. májusában is különleges kiállításokat ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.
KONECSNI GYÖRGY (KISKUNMAJSA, 1908 – BUDAPEST, 1970): BUDAPEST FÜRDŐVÁROS
PLAKÁT
A Magyar Nemzeti Galéria 19-21. századi Gyűjtemény / Grafikai Osztály gyűjteményéből
Ltsz. XY77.53.a – Anyag, technika: papír, litográfia; Méret: 37×27 cm
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Galéria
ART DECO BUDAPEST. PLAKÁTOK, TÁRGYAK, TEREK (1925-1938)
Magyar Nemzeti Galéria ꟾ Budavári Palota C épület, 2022. április 12. – 2022. augusztus 28.
1014 Budapest, Szent György tér 2.
A Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum közös szervezésében megvalósult és gyűjteményi anyagaiból válogatott kiállítás plakátokat, bútorokat, öltözékeket, filmeket, városi tereket komplex módon bemutatva nyújt átfogó képet a két világháború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világáról, vizuális kultúrájáról. A tárlat középpontjában a magyar art deco művészet, kiemelten a plakátművészet és a modern nagyvárosi élet áll. A több mint 250 kiállított műtárgy zöme nagyon ritkán szerepel kiállításon, vagy olyan, amit még soha nem láthatott közönség. A nagyszabású kiállítás az 1920-as, az 1930-as évek sok változást hozó izgalmas időszakát mutatja be, az art deco művészet és kor a plakát műfaján keresztül tárul fel. A tárlat plakátokat, bútorokat, öltözékeket, filmeket, városi tereket bemutatva nyújt átfogó képet a két világháború közötti korszak jellegzetes vizuális kultúrájáról és mutatja meg mindazt, ami ebben az időszakban szerepet játszott a közízlés formálásában.
A kiállításon látható plakátok tükrözik a kor jelenségeit, az új nőideált, a modern divatot, a sport és az egészség kultuszát, az újdonságokat – autó, rádió, hangosfilm –, valamint a szórakozás olyan új formáit, mint például jazzkoncertek, mulatók, revük. A tárlaton több mint 130 plakát, valamint számtalan plakátterv szerepel a kor legfontosabb tervezőitől, akik között olyan nagy nevekkel találkozunk, mint Berény Róbert, Bottlik József, Irsai István, Kozma Lajos, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Réz Diamant Tibor és még sokan. A luxuscikkeket, a mozikban vetített filmeket, a pesti kávéházakat és mulatókat egyaránt az ő art deco plakátjaik hirdették. A plakátok mellett folyóiratok, reklámok, könyvek, képes magazinok illusztrációi, illetve iparművészeti tárgyak: bútorok, kerámia- és üvegművek, ruhák, cipők, kiegészítők, kották, jelmeztervek, bútortervek, építészeti rajzok is szerepelnek a tárlaton.
Afrika vadvilága
Fotó/Forrás: © Rippl-Rónai Megyei Hatáskörű Városi Múzeum
AFRIKA VADVILÁGA CÍMŰ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
Megnyitó időpontja: 2022. április 13.
Rippl-Rónai Múzeum ꟾ Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, 7400 Kaposvár, Fő utca 12. (Anker-ház)
Afrika ma is rejtélyes, ismeretlen kontinens, amit az emberi élet bölcsőjeként tartanak számon. Az Afrika vadvilága című kiállítás csupán ízelítőt ad e kontinens egzotikus élővilágából, különleges természeti kincseiből. Afrika Ázsia után a második legnagyobb kontinens, melyet az Egyenlítő közel két azonos nagyságú részre oszt. Afrika közel 90 %-a trópusi éghajlati övben található, a kontinensen egyaránt megtalálhatók a fajokban gazdag trópusi őserdők, a nagy kiterjedésű szavannák, és a kietlennek vélt sivatagok. A legkorábbi emberi leletek a kontinens keleti részéről származnak. Afrika sokáig érintetlen területei, gazdag formakincse, növény- és állatvilágának fajgazdagsága számos híres természettudóst, felfedezőt késztetett arra, hogy részt vegyen a kontinens természettudományos felfedezésében, többek között olyan neves magyar kutatókat, mint Magyar László, gróf Teleki Sámuel, Torday Emil, Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán.
Az Afrika vadvilága című kiállítás anyagában 40 nagyemlős, valamint egzotikus madarak és rovarok szerepelnek. A kiállítás alapját Rácz Antal egykori minisztériumi főosztályvezető, fia, Rácz Béla Gábor és Kultsár Dénes agrármérnökök hagyatéka képezi. Rácz Antal vadgazdálkodási munkát végzett az 1970-es években, akkor kezdte gyűjteni a trófeákat és a ragadozó nagyvadak preparátumait.
A fekete kontinens élővilágát bemutató tárlatot az Anker-házi kiállító térben tekinthetik meg a látogatók.
egyediLEG ꟾ Tárgyak szubjektíven
Fotó/Forrás: © Déri Múzeum
EGYEDILEG. SZUBJEKTÍV VÁLOGATÁS A DÉRI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL
Déri Múzeum, 2022. április 10. – 2022. június 25.
Cím: 4026 Debrecen, Déri tér 1.
A Déri Múzeum időLEGes, egyediLEG című kiállítása különleges és szokatlan elrendezésben mutatja be az intézmény szubjektív szempontok alapján kiválasztott, kiemelkedő jelentőségű műtárgyait.
A múzeumok hosszú ideig az ész mindenhatóságába vetett hiten alapultak, az ember azon vélt képességén, hogy rendet tud vinni az őt körülvevő világba. A rendezettség megteremtésének a legfontosabb eljárása, hogy a muzeológusok osztályozzák és gyűjteményekbe rendezik a műtárgyakat. A múzeumi gyűjtemények tehát muzeális értékűnek vélt tárgyak kijelölésével, megnevezésével és elvont nyilvántartási rendszerbe sorolásával jönnek létre. A kiállítások azért nyújthatják a tárgyak megtapasztalásának a lehetőségét, mert nem a típusokat, hanem az egyedi, egyszeri tárgyakat mutatják be. A tapasztalat ily módon a látás koncentráltsága és a tárgyakban rejlő történetek révén születik meg. A kiállításon látható tárgyak tehát vállaltan szubjektív válogatás révén lettek a kiállítva, hiszen a tárgyak nem önmagukban, hanem az emberhez kapcsolódva válhatnak a kultúra részévé, sőt alakítójává.
Kiterjesztett jelen ꟾ Átmeneti valóságok
Fotó/Forrás: © Ludwig Múzeum
KITERJESZTETT JELEN – ÁTMENETI VALÓSÁGOK
Ludwig Múzeum, 2022. április 8. – 2022. szeptember 4.
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
A kiállítás a napjainkra mind globális, mind személyes szinten megtapasztalható állandósult átmenetiség kérdését járja körül. Részben a technológiai fejlődésnek köszönhetően, részben a társadalmi, illetve biológiai rendszerek evolúciójából fakadóan nemcsak a jelen vált kiszámíthatatlanná és bizonytalanná, de a jövő apokaliptikus végjátékként felsejlő képe sem nyújt számunkra biztos fogódzót. Az átmenetiség azonban magában hordozza a választás és a változás lehetőségét is, amely épp a folyamatos ideiglenességből képes erőt meríteni és ezt az erőt kreatívan mozgósítani. A kiállított művek a jelen pillanatának megragadásával és totálissá tételével mutatnak fel lehetséges alternatívákat a folytonos jelleggel újraíródó mindennapjaink tükrében.
A Kiterjesztett jelen –- Átmeneti valóságok című kiállítás a permanens átmenetiség tapasztalását tolmácsolja a jelen művészeti gyakorlatokon keresztül. A kiállításban megjelenő alkotási folyamatok külön-külön, mégis közös nevezőn keresztül nyújtanak lehetséges alternatívákat folytonos jelleggel újraíródó mindennapjaink tükrében.
Kiállító művészek: Tsuyoshi ANZAI, Nina CANELL, Jeannette CHRISTENSEN, David CLAERBOUT, Nathalie DJURBERG & Hans BERG, EJTECH*, FELSMANN István, Matthias FRITSCH, Cyprien GAILLARD, Fabien GIRAUD & Raphaël SIBONI, Hiwa K, Oto HUDEC*, Richard IBGHY & Marilou LEMMENS, KORONCZI Endre, Jill MAGID, Dane MITCHELL, Yuko MOHRI, Cornelia PARKER, Nika RADIĆ, Mika ROTTENBERG, SUPERFLUX, Andrea ZITTEL
KÜLSŐ HELYSZÍNEK ꟾ KITERJESZTETT JELEN – ÁTMENETI VALÓSÁGOK
A tervezett projektek a kiállítás ideje alatt Budapesten elszórtan, különböző időpontokban valósulnak meg a Ludwig Múzeumban nyitva tartó kiállítás időkeretein belül, így lefedve a 2022. április 8-tól szeptember 4-ig tartó időszakot.
A vonatkozó aktuális és frissített információk ezen az oldalon lesznek elérhetőek.
VÁLOGATÁS 40 ÉV LEGJOBB MAGYAR SAJTÓFOTÓIBÓL ꟾ SELECTION OF THE BEST HUNGARIAN PRESS PHOTOS OF 40 YEARS
Capa Központ, 2022. április 21. – 2022. május 29.
1065 Budapest, Nagymező u. 8.
A MÚOSZ által évente meghirdetett Magyar Sajtófotó Pályázatra beküldött több ezer képből válogatott kiállítási anyag az elmúlt negyven év legjobb sajtófotóit mutatja be. A fotók a történeti események, hétköznapi történések legjellemzőbb témáit mutatják be, megjelenítik a fotóriporterek önálló gondolatait, sok esetben világosan felfedezhető benne egy-egy fotóriporter saját stílusa. A képek a valóságot jelenítik meg, retus nélkül.
A kiállítás kurátora Bánkuti András fotóriporter, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya elnöke.
További információ: sajto-foto.hu
Kiállító alkotók: Balázs Attila, Balla Demeter, Balogh László, Balogh Zoltán, Bánhalmi János, Bankó Gábor, Bánkuti András, Baricz Katalin, Batha László, Bege Nóra, Béli Balázs, Beliczay László, Benkő Imre, Benkő Sándor, Bielik István, Birtalan Zsolt, Bócsi Krisztián, Boros Jenő, Bődey János, Bruzák Noémi, Cuhorka Ádám, Czagány Balázs, Czimbal Gyula, Cséfalvay Á. András, Cseke Csilla, Csudai Sándor, Darnay Katalin, Déri Miklós, Dezső Tamás, Dóka Béla, Domaniczky Tivadar, Dudás Szabolcs, Erdős Dénes, Fazekas István, Fejér Gábor, Fekete András, Földi Imre, Gárdi Balázs, Gombkötő Emma, Gordon Eszter, Grnák László, Habik Csaba, Hajdu András, Hajdú D. András, Hauer Lajos, Hegedűs Ákos, Hegedűs Márta, Hernád Géza, Honéczy Barnabás, Horváth Dávid, Horváth Péter, Huszti István, Illyés Tibor, Kegyes András, Kerekes M. István, Kisbenedek Attila, Kiss Judit Linka, Kiss-Kuntler Árpád, Knap Zoltán, Komka Péter, Korniss Péter, Kovács Bea, Kovács Bence, Kovács Norbert, Kovács Tamás, Kovács Zita, Krista Gábor, Kudich Zsolt, Lakatos Péter Zoltán, Lengyel Gábor, Manek Attila, Markovics Ferenc, Máté Bence, Máté Péter, Merész Márton, Molnár Zoltán, Móricz-Sabján Simon, Müller Judit, Neubauer Rudolf, Pápai József, Pataky Zsolt, Pintér Márta, Pólya Zoltán, Polyák Attila, Pórszász Áron, Radisics Milán, Rédei Ferenc, Révész Tamás, Reviczky Zsolt, Riskó Gáspár, Sárközy György, Sárosi Zoltán, Schild Tamás, Schmidt Andrea, Simon Márk, Sivák Zsófia, Soós Lajos, Soós László, Sopronyi Gyula, Stalter György, Szabó Barnabás, Szabó-Jilek Ádám, Szalmás Péter, Szalontai Ábel, Szandelszky Béla, Szebeni András, Szigeti Tamás, Szigetváry Zsolt, Takáts Péter, Teknős Miklós, Tombor Zoltán, Török János, Túry Gergely, Urbán Ádám, Urbán Tamás, Varga Tamás, Végel Dániel, Végh László, Velledits Éva, Vértes György, Völgyi Attila, Weber Lajos, Zay Péter
ELŐDEINK ÉLETE – ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
Göcseji Múzeum, 2022. május 14.
8900 Zalaegerszeg, Batthyány út 2.
Az Elődeink élete című várostörténeti kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be Zalaegerszeg hajdani és mai polgárainak évszázadokon átnyúló történetét, különös tekintettel az életmódjukra, a mindennapjaikra, a viseletükre, a munkájukra és a mindenkori szórakozási lehetőségeikre.
Egyszer volt, hol nem volt … az Egerszegi házaspár
A kiállításon az Egerszegi házaspár kalauzolja végig a látogatót korszakról korszakra. A házaspár tagjai az egerszegi középkori mezővárosban földművesként jelennek meg, a török időkben végvári katonaként küzd a férj, a 18. században egy céhes iparos életébe pillanthatunk be, a 19. századi reformkorban városi köznemesként tevékenykedik, a dualizmus korában urbánus értelmiségiként, a 20. századi Horthy-korszakban pedig hivatalnokként dolgozik Egerszegi Mihály. A Kádár-korszakban – amikor a város 60 ezer lakosúvá terebélyesedett – egy közeli faluból a városba költözött gyári munkásként igyekszik boldogulni a házaspár. A kiállítás megidézi az egyes korszakok miliőjét, lakásviszonyait, a divat, a munka világát, a közösségi életet és a szórakozás lehetőségeit. Így nemcsak az adott időszak zalaegerszegi polgárainak az élete rajzolódik ki, hanem a város társadalmi viszonyainak, városképének, közösségi tereinek fejlődése és változása is. Az állandó kiállítás közel 450 nm-en, 5 egymásba nyíló teremben mutatja be a város történetét, s egy mellékszálon Zala megye – melynek székhelye a 18. század elejétől Zalaegerszeg volt – története is felvillan. A kiállítás gazdag tárgyi anyagot vonultat fel, nagyméretű printelt dekorációk, enteriőrök és digitális tartalmak (humoros animációk, filmek, interaktív játékok) segítik a zalai megyeszékhely történeti fejlődésének megértését.
SOMOGYI GYŐZŐ: MAGYAR HŐSÖK ARCKÉPCSARNOKA
Székely Nemzeti Múzeum, 2022. március 8. – 2022. július 31.
A sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. március 8. napjától látogatható Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festő- és grafikusművész Magyar hősök arcképcsarnoka című nagyszabású képzőművészeti kiállítása. A tárlaton Somogyi Győző egyik legnagyobb ívű alkotása, száz magyar hadtörténeti személy portréjának gyűjteménye látható, amely Attila hun királytól Maléter Pál ezredesig azon hősöknek kíván emléket állítani, akik történelmünk során a hazát védelmezték. A lehető legtudományosabb pontosságra törekedve a művész különös gonddal festette le az ábrázoltak öltözékét: az egyenruhák, fegyverek, címerek, rendjelek korhűek, aprólékos kidolgozásuk alapos előtanulmányokra vall. Olyan történelmi alakok jelennek meg itt, akik nemcsak katonának, de embernek is kiválóak voltak. Dr. Hermann Róbert, a kiállítást kísérő tudományos szöveg szerzője írja az azonos című kötet előszavában: e vállalkozás „igazi értelme és fontossága: emberközelivé és átélhetővé tenni a magyar történelem ezeregyszáz évét fiatalok és felnőttek számára egyaránt.”
A kiállításon Somogyi Győző grafikáiból is látható lesz egy válogatás, amelyekből 41 nyomatot a művész a Székely Nemzeti Múzeumnak adományozott.
A tárlat kurátora Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója.
