Múzeumba menni jó – 2024. április

images/HRM Benczur Gyula fb esemeny.jpg

A napfényes április is tartogat kulturális feltöltődést: a hazai és határon túli múzeumok, kiállítóhelyek tavasszal nyíló tárlatai közül szemezgettünk. Íme áprilisi "Múzeumba menni jó" című ajánlónk:


Fotó/Forrás: © Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, Románia

Benczúr Gyula emlékkiállítás
2024. március 16. – 2024. június 30.
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, Románia

Salgótarján, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Gyula után most Székelyudvarhelyen tekinthetik meg az érdeklődők a „Benczúr Gyula emlékkiállítást”. A tárlat a nyíregyházi Jósa András Múzeum műtárgyállományára alapoz, amit a Magyar Nemzeti Galéria néhány ritkán látott Benczúr-műve egészít ki.
A 19. századi magyar történelmi festészet egyik legnagyobb alakjának emléket állító gyűjtemény 2024. március 16. s június 30. között a Haáz Rezső Múzeumban látható. A tárlat különlegessége, hogy Benczúr Gyula (1844-1920) olajfestményei, korai korszakából származó grafikái és személyes tárgyai (többek között rajzszéke, festőbotja és palettája) kiegészülnek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó 12 jeles festményével.
Noha Benczúr Gyula nem tartozott a magyar festészetet megújítani vágyó alkotók közé, festészetének kvalitásai a mai napig ámulatba ejtik a szemlélőket. Méltatói kiemelik fejlett kompozíciós készségét, harmonikus színhasználatát, természethű ábrázolásmódját, valamint azt, ahogy az anyagszerűséget megjeleníti.


Fotó/Forrás: © Balatoni Múzeum, Keszthely

Bőrmunkák régen és most
2024. február 3. – 2024. május 18.
Balatoni Múzeum, Keszthely

A keszthelyi Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteményében megtalálható bőrből vagy részben bőrből készült tárgyakat mutatja be a nagyközönségnek a 2024. február 3-án nyílt „Bőrmunkák régen és most” című kiállítás. A válogatásban látható hétköznapi csép, pásztorkéz alkotta reprezentatív karikás ostor és nem mindennapi fújtatós duda is.
Mezőgazdasági munkák, állattartás, ruházkodás, lábravaló – a bőrből készült tárgyak az élet számos pontján megjelentek az önellátó jellegű paraszti háztartásokban. Amit házon belül nem tudtak előállítani, azt specialistára vagy mesteremberre bízták. Többek közt szíjgyártók, nyergesek, tímárok, vargák, csizmadiák, később cipészek álltak a társadalom szolgálatába, hogy bőrből készített munkáikkal ellássák a lakosságot. Napjainkban népi iparművészek inspirálódnak az egykori kézművesek alkotásaiból. Keszthelyen Dancsecs Diána bőrműves a népművészetből, a pásztoros bőrművesség elemeiből kiindulva készít használati tárgyakat és kollekciókat a mai kor igényeit is szem előtt tartva. A tárlaton, mely 2024. május 18-ig várja közönségét, az ő munkái is megjelennek, így a Balatoni Múzeum új időszaki kiállításán a múlt s a jelen is megmutatkozik.


Fotó/Forrás: © Tatabányai Múzeum, Tatabánya

Szkíták, germánok, magyarok
2024. március 2. – 2024. október 5.
Tatabányai Múzeum, Tatabánya

„Szkíták, germánok, magyarok” címmel nyílt meg március 2-án a Tatabányai Múzeum legújabb időszaki kiállítása. A 2024. október 5-ig látogatható tárlat a dózsakerti ásatások során feltárt leleteket mutatja be a közönségnek, ezzel is bepillantást engedve a város történetébe. A kiállítás amellett, hogy a legutóbbi tatabányai feltárások nyomán felbukkant régészeti leleteknek egy részét teszi közszemlére, tablók segítségével még az ásatás folyamatával is megismerteti a látogatókat.
A feltárás során előkerült a vaskori temető településének részlete, rendkívül gazdag leletanyaggal, köztük egy szkíta hatást/készítést mutató igen ritka csontfaragvánnyal, valamint a 10. századtól keltezhető falu temetője mellett egy Árpád- és középkori település néhány objektumával. A 2021-től folyó építkezéseken zajló sikeres feltárások gazdag leletegyüttesét – restaurálást követően – most vitrinekben tekintheti meg a nagyérdemű.
Bővebb információ ITT.


Fotó/Forrás: © Kohán Képtár, Gyula

Szubjektív – Keleti Éva képei Gyulán
2024. március 7. – 2024. április 21.
Kohán Képtár, Gyula

2024. március 7. és április 21. között Keleti Éva (1931-) fotóit csodálhatják meg a gyulai Kohán Képtár látogatói. A „Szubjektív” címmel nyílt tárlat ugyanis a Kossuth-, Prima Primissima- és Balázs Béla-díjas fotóművész alkotásait teszi közszemlére. A mai magyar fotóművészet ikonikus alakjától összese 72 fényképet láthat a Képtár közönsége: többek között Béres Ilonáról, Molnár Piroskáról, Kulka Jánosról, Hernádi Juditról, Lukács Sándorról, Kern Andrásról, Hegedűs D. Gézáról és Pogány Juditról, de ezeken a képeken már az új generáció is megjelenik, a jövő nagy színészei. Az összeállítást még izgalmasabbá teszik Keleti Éva fotók mellé kihelyezett gondolatai - a képek szereplőiről.
"Közel hetven fotó, több mint negyven személy. Azt gondolom, nem lehet okom panaszra. Miért Szubjektív lett a kiállítás címe? Két okból is. Régóta él bennem, hogy megvalósítsam: úgy fotózom le a szereplőimet, ahogy én látom őket, amit én gondolok róluk…" – Keleti Éva.


Fotó/Forrás: © Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Skanzen Galéria, Szentendre

Csűr-Képek
2024. március 15. - 2024. június 2.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Skanzen Galéria, Szentendre

Horváth Levente (1977-) festőművész képeit mutatja be a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2024. március 15-én nyílt, „Csűr-Képek” című kiállítása. A Skanzen Galériában - június 2-ig - kiállított alkotások témája: a csűr.
A festmények egy fotódokumentációra építkeznek, a művész absztrakt csűrképeit adta a gazdák kezébe, akik ezzel álltak „modellt” saját csűrjeikben. Az így született festményeken a figura, az ember, a szellem belekerül a térbe. Így lesz csűr a csűrben: átváltozás a jelen és a múlt között, összekötő létra a múlt – jelen – jövő között. A csűrökben benne van a múlt, benne van a jelen és hordozza jövőjüket is. Nincs két egyforma csűr, még akkor sem, ha első látásra oly hasonlóak is. Megmutatkozik bennük a gazda egyedisége és leleményessége.
Ugyanígy nincs egyforma csűr Horváth Levente képein sem. Itt azonban már nemcsak a táj és a gazda egyedisége jelenik meg, hanem az alkotó ember belső világának sokszínűsége is. Az alkotó szinte egyesül a témával, az önmagát megmutatni vágyó, a természetben élő és alkotó, állandóan fejlődni és harmóniára törekvő emberrel. Horváth Levente képei egyszerre keresik a láthatót s a láthatatlant.


Fotó/Forrás: © Füleki Vármúzeum, Szlovákia

A múzeum legújabb gyűjteményi tárgyai - jubileumi kiállítás
2024. március 21. – 2024. május 10.
Füleki Vármúzeum, Szlovákia

Jubileumi kiállítás nyílt 2024. március 21-én „A múzeum legújabb gyűjteményi tárgyai” címmel a Füleki Vármúzeumban. (A Városi Honismereti Múzeum 1994 óta működik a helyi Vigadó épületében. 2014-ben, szinte napra pontosan az akkori megnyitó 20. évfordulóján nyílt meg az intézmény „A füleki pálmától a világhírű kakasig” című új állandó kiállítással.)
A Füleki Vármúzeum egyik fő tevékenysége továbbra is a gyűjteménygyarapítás, s az újonnan beszerzett tárgyakat pedig rendszerint bemutatja a nyilvánosságnak. A jubileum alkalmából nyílt új időszaki kiállítás az elmúlt években állományba került, különleges szerzeményekből mutat be érdekes válogatást: a tárlat részét képezik a régió terepbejárásai folyamán gyűjtött, különböző korokból származó régészeti leletek, a somoskői vár mentőásatása során előkerült tárgyak, valamint az intézmény jogelődjének gyűjteményéből eltulajdonított középkori füleki kerámia is. Sőt, az ipolygalsi templomban nemrégiben zajló feltárásból származik az értékes, 16. századi arany és ezüst pénzérméket tartalmazó kincslelet, melynek fotói szintén megtekinthetők a tárlaton.


Fotó/Forrás: © MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom

André Kertész Esztergomban
2024. március 22. - 2024. június 23.
MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom

André Kertész (1894-1985) világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából három részes kiállítás-sorozatot rendez a Magyar Nemzeti Múzeum. A sorozat első tárlata 2024. március 22-én „André Kertész Esztergomban” címmel nyílt meg az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban. A tárlaton összesen 28 eredeti vintázskópia mellett két vetítés mutatja be a látogatóknak André Kertész munkásságát. A Kertész negatívjait őrző francia archívumnak köszönhetően a tárlat látványos installációk segítségével ismerteti meg a közönséggel az egyik legpopulárisabb esztergomi kép, a Víz alatt úszó születésének előzményeivel. A kiállításból kiderül: kik azok az esztergomi versenyúszók, akiket Kertész fényképezett, és ki volt az a lány, akinek első szerelme a majdani fotóművész lehetett.
A kiállítás-sorozat a 2021-ben New Yorkból vásárolt Kertész-képekből mutat be válogatást: sosem látott képeket láthatnak az érdeklődők egymást követő három helyszínen: Esztergomban, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban és a Robert Capa Központban.
Bővebb információ ITT, és ITT olvasható.


Fotó/Forrás: © Kuny Domokos Múzeum, Tata


ABIOGENEZIS - Szabó Andrea tervezőgrafikus művész kiállítása
2024. április 06. – 2024. május 13.
Tatai vár, Tata | Kuny Domokos Múzeum Vármúzeuma

„Abiogenezis” címmel nyílt meg 2024. április 06-án Szabó Andrea (1967-) tervezőgrafikus művész kiállítása a Kuny Domokos Múzeum Vármúzeumában, a Tatai várban. A tárlat 2024. május 13-ig várja látogatóit a vár első emeleti kiállítóterében.
Szabó Andrea Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa. Tatán született, és itt kezdte művészeti tanulmányait Kerti Károly grafikusművész szakkörében. 2001-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Az elmúlt közel két évtizedes kiállító és tervezőgrafikusi tevékenysége számos hazai és nemzetközi elismerést, díjat, valamint meghívást hozott számára. Alkotói munkásságát finoman kimunkált könyvek, plakátok, kulturális arculatok, autonóm alkotások jellemzik. 2022-ben a zsűri neki ítélte az utóbbi évek kiemelkedő tervezőgrafikai tevékenységéért járó Aranyrajzszög díjat. 2024-ben a 24. Tevezőgrafikai Biennálén a Magyar Művészeti Akadémia díját érdemelte ki.



Fotó/Forrás: © Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest

Buddhák földje | GANDHÁRA. A Hopp Ferenc Múzeum indo-görög szobrai
2024. április 11. - 2025. február 16.
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest

A 2024. április 11-én nyíló, „Buddhák földje | GANDHÁRA. A Hopp Ferenc Múzeum indo-görög szobrai” című kiállítás a budapesti múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be a nagyközönségnek - művészettörténeti, történelmi, s gyűjtéstörténeti szempontból is kontextusba helyezve. A gandhárai anyag szinte teljes egészében Schwaiger Imrének (1868–1940) köszönhető. A múzeum második alapítójaként emlegetett, magyar származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő számos kiemelkedő kvalitású műtárgyat adományozott a múzeum számára - a kiállítással a múzeum az ő emléke előtt is adózik.
Indiától északnyugatra, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló, hellénisztikus stílusú buddhista alkotásokat hozott létre a Kr. u. 1–6. évszázadban. Az izgalmas történelmű területen görögök, szkíták, pártusok, kusánok uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. A világtörténelemben először itt, ezen a vidéken (valamint ezzel nagyjából egyidőben az észak-indiai Mathurá városában) alakult ki a Buddha emberformájú ábrázolása, annak meghatározó ikonográfiai jellemzőivel. Az ekkor kialakult buddhista formanyelv terjedt el ezután Ázsia-szerte. A kivételes szépségű, önálló Buddha- és bódhiszattva szobrok mellett jelentős emlékek még a buddhista ereklyék őrzésére emelt szentélyek - a sztúpák falait ugyanis a Buddha élettörténetét bemutató domborművek díszítették.



Fotó/Forrás: © Halász-kastély, Kápolnásnyék

Ariadné fonala
2024. április 20. – 2024. június 7.
Halász-kastély, Kápolnásnyék

A tavaszi szezon kezdetével, április 20-án, szombaton újra kinyitja kapuit a kápolnásnyéki Halász-kastély. Az intézmény ezúttal is egy nagyszabású, különlegesnek ígérkező kiállítással készül az érdeklődő közönségnek: az „Ariadné fonala” című tárlat a Szombathelyi Képtár textilgyűjteményéből mutat be érdekes válogatást.
Magyarország legnagyobb kortárs textilgyűjteményének őrzőjeként a Képtár varázslatos munkákkal rendelkezik: kollekciójában megtalálhatók magyar művészek fal- és tértextil, továbbá ipari textil alkotásai, de nemzetközi alkotók miniatűrtextiljei, valamint zászló és szalag gyűjteménye is. A Halász-kastélyba érkező alkotások kiállításának kurátora L. Simon László. A tárlat július 7-ig, azaz nyár közepéig várja majd látogatóit.