Múzeumba menni jó – 2024. június

A múzeumok s kiállítóhelyek a nyár első, júniusi hónapjában is nagyszabású tárlatokkal várják a kulturálódni, szórakozni vágyó közönséget. Ne feledjék, „Múzeumba menni jó”!

Fotó/Forrás: © MNM Esztergomi Vármúzeum, Esztergom

A Nibelungok kincse — képzelt régészeti feltárás az esztergomi vár nagytermében
2024. május 24. – 2024. augusztus 31.
MNM Esztergomi Vármúzeum, Esztergom

Irodalmi-régészeti-képzőművészeti kiállítás nyitotta meg kapuját május 24-én a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában: a „Nibelungok kincse — képzelt régészeti feltárás” című tárlat alapját Genia Chef, Németországban élő orosz festő egy majd 300 darabból álló képsorozata adja, amelyet a Nibelung-énekhez készített. Ezeket a képeket a Nibelung-úton, a Rajna-, és a Duna-folyók mentén eddig 10 európai múzeumban, s galériában mutatták be. Ám érdekesség, hogy az egyes képaláírásokon a Nibelung-ének kapcsolódó versszakait olvashatja a látogató.
A Nibelung-ének egy regény, ami 1200 körül készülhetett a mai Ausztria vagy Bajorország területén. Szerzője ismeretlen. Két részből áll: az első rész egy mindent és mindenkit —sárkányt, óriásokat, hadseregeket —legyőző, varázslatos tárgyakat birtokló, legendás kincset megszerző, de mégsem halhatatlan hős, Siegfried tetteiről, majd meggyilkolásáról szól. A második rész Siegfried özvegyének Kriemhildnek a gyilkosságot megtorló bosszúját meséli el.
A bosszú egy Végső Összecsapásba, egy hatalmas mészárlásba torkollik, ahol a regényben szereplő burgundok és hunok, a nyugati és a keleti világ pusztítja el egymást. A Végső Összecsapás jelenetei pedig a regény szerint Esztergomban, az esztergomi vár nagytermében játszódnak. A kiállítás egyik sajátossága, hogy épp ott építették fel fel, ahol a regény utolsó jelenetei játszódnak, ahol a Végső Összecsapás történt.

Fotó/Forrás: © KKJM Cifrapalota Kiállítóhely, Kecskemét

„Ezek a képek mind beszélnek”
2024. május 25-től látogatható
KKJM Cifrapalota Kiállítóhely, Kecskemét

„Ezek a képek mind beszélnek” címmel nyílt május 25-én új állandó kiállítás a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelyének II. emeletén. A képzőművészeti kiállítás 308 négyzetméternyi alapterületén összesen 138 műalkotás, ezen belül 114 festmény, 15 iparművészeti tárgy (üveg, kerámia, textil), 8 folyamatosan cserélődő grafika és 1 szobor kerül a látogatók elé, s hat egymás után bejárható tematikai egységből áll:
• A Kecskeméti Művésztelep első korszaka (1909–1919)
• Farkas István (1877–1944) életműve
• Tóth Menyhért (1904–1980) életműve
• Mednyánszky László (1852–1919) életműve
• Nagy István (1873–1937) művészete
• Magyar művészet a 20. század első felében
Az új állandó kiállítás, és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégium támogatásával és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége szakmai koordinálásával valósulhatott meg.

Fotó/Forrás: © Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Budapest

Összekötve – Pest-Buda hídtörténete
2024. május 25-től látogatható
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Budapest | Szabadság híd Vámszedőháza

Vélhetően a világ legkisebb állandó közlekedési kiállítását nyitotta meg május 25-én a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum: a 2x13 négyzetméteres alapterületű, „Összekötve – Pest-Buda hídtörténete” című tárlat a Szabadság híd pesti hídfőjének északi Vámszedőházában kapott helyet, s bemutatja a híd és a vámszedés történetét, továbbá az épület emeletén egy általános budapesti hídtörténeti rész ismerteti a hidak és a városfejlődés kapcsolatát, magyar és angol nyelven. A kiállított műtárgyak között egyebek mellett helyet kapott a Szabadság híd egy háború utáni – a ma láthatótól különböző – korláteleme, amely ma már sehol máshol nem tekinthető meg, fakockák a budapesti hidak felületéről, valamint a Lánchíd 1842-es alapkőletételénél használt vakolókanál hiteles másolata. De a hidak múltjának feltárását műtárgyak, fotók és animációs felvételek is segítik. A tárlat ingyenesen megtekinthető a hét minden napján 10 és 18 óra között.

Fotó/Forrás: © Haszmann Pál Múzeum, Csernáton, Románia

Jakabos István emlékkiállítás
2024. május 25-től látogatható
Haszmann Pál Múzeum, Csernáton, Románia

100 éve született Jakabos István mérnök-tanár, fafaragó. A centenárium alkalmából emlékkiállítás nyílt a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban, melyen a látogatók Jakabos István fafaragásait, aprólékosan kidolgozott szobrait csodálhatják meg. Az alkotások mellett azonban a nagyközönség közelebbről is megismerkedhet a művésszel: annak életútjával, s munkásságával.

Fotó/Forrás: © Honvédelem

Hadimustra: több évszázadnyi érdekesség
2024. május 26-tól látogatható
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Május 26-tól a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők a budapesti Hadtörténeti Múzeum időszaki, „Hadimustra: több évszázadnyi érdekesség” címet viselő kiállítását. Az egy évre tervezett kiállításon két szinten, összesen 18 teremben tárják a látogatók elé hadtörténelmünk emlékeit: a török hódoltság időszakától egészen napjainkig. Több mint 1100 műtárgy eleveníti fel a múltat, miközben bemutatja a korszakokon átívelő magyar katonai eszközök és jelképek, illetve az egyenruházat, a fegyverzet és a katonai jelképrendszer fejlődését.
Az érdeklődők – külön termekben, külön színvilágban - megcsodálhatják a mindenkori katonai szolgálat dokumentumait, a hadszíntér és a hátország közötti kapcsolattartás emlékeit, valamint a hadbavonult művészek alkotásait. Megismerhető továbbá a magyar kézifegyverek és a magyar egyenruházat fejlődéstörténete, különös hangsúllyal a Magyar Királyi Honvédség fegyverzetére és fegyvergyártására, többek között a FÉG és a Danuvia által gyártott, vagy Gebauer rendszeresített fegyvereire, de a tárlatnak köszönhetően a magyar kísérleti fegyverek is megismerhetők. A Hadimustra termeiben a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeinek számos régen látott vagy korábban még soha be nem mutatott relikviáját szemlélhetik meg az érdeklődők, ahogy sok olyan műtárgy is helyet kapott a tárlatban, amelyeket a Múzeum kifejezetten a kiállításnak köszönhetően restauráltatott.

Fotó/Forrás: © Soproni Múzeum, Sopron

Sopron örök!
2024. május 27-től látogatható
Soproni Múzeum, Sopron

Bronzkori kincseket, aranyakat és ezüstöket, a vaskoriak mesés világát és a Római Birodalom legdicsőbb korszakát is bemutatja az a nagyszabású, állandó kiállítás, mely „Sopron örök!” címmel nyílt meg május 27-én az idén az „Év Múzeuma” címet elnyerő Soproni Múzeumban. A 10 000 év történelmét felölelő régészeti tárlaton, - mely a kezdetektől a késő római korig mutatja be Sopron régészeti történetét - bemutatásra kerülnek az elmúlt évek legfontosabb felfedezései, ám a múzeum mindezek mellett még egy különleges, numizmatikai tárlattal is készült a látogatóknak a keltáktól Diocletianusig.
A kiállításon Sopron és a kapuvári járás régészeti emlékanyaga látható a neolitikum kezdetétől a római kor középső szakaszáig, a fókusz pedig azoknak a társadalmat vezető embereknek az emlékanyag bemutatásán van, akiket a bronzkor első felétől kezdve, a római korig végig tudnak követni. A tárlat első terme közel 6000 évet ölel fel, az átmeneti kőkor vadászainak pattintott kőeszközeitől az újkőkor idoljain át a bronzkor és vaskor átmeneti időszakában készült hasfalvi kultikus tárgyig. Külön terem foglalkozik a vas évszázadaival, ahol a Várhely figurális díszítésű urnái a kora vaskor mítoszait villantják fel előttünk, és ahol a késő vaskorból a kelták anyagi kultúráját és a helyi pénzverés kezdeteit ismerhetjük meg. Ám a kiállítás Scarbantia jómódú polgárainak életébe is betekintést ad a város első századaiból, mielőtt a város még a falak közé szorult volna.

Fotó/Forrás: © Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

Kamarakiállítás Gyóni Géza munkásságáról
2024. május 29. – 2024. szeptember 15.
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

2024. május 29. és 2024. szeptember 15. között tekinthetik meg az érdeklődők a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kamarakiállítását, mely Gyóni Géza (1884-1917) magyar teológus életét, s munkásságát tárja a látogatók elé. A városhoz szorosan kötődő Gyóni munkásságát a költő személyes tárgyai mellett korabeli dokumentumok és fényképritkaságok segítségével ismerheti meg a közönség.
A tárlat megrendezésével méltó módon igyekszik a múzeum megemlékezni a 140 évvel ezelőtt, 1884. június 25-én a Pest vármegyei Gyónon született költőről.
A kamarakiállításon látható tárgyak egytől-egyig a Munkácsy Mihály Múzeum saját gyűjteményéből valók.

Fotó/Forrás: © Balatoni Múzeum, Keszthely

Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában
2024. május 31. – 2024. szeptember 08.
Balatoni Múzeum, Keszthely

„Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában” címmel nyílt meg május 31-én a Thúry György Múzeum vándorkiállítása a keszthelyi Baltoni Múzeumban. Az Időszaki régészeti tárlat az Árpád- és középkori életvitelre, illetve a temetkezési szokásokra, sírokra koncentrál. A kiállítandó leletanyag a nagykanizsai Thúry György Múzeum gyűjteményébe tartozik, amely kiegészül a Balatoni Múzeum régészeti gyűjteményéből származó leletekkel.
Így a 2024. szeptember 08-ig látogatható kiállítás közönsége újfajta információkkal gazdagodhat az új kutatási eredményekről az Árpád- és középkori életvitel, temetkezési szokások, és a feltárt sírok kapcsán.

Fotó/Forrás: © Duna Múzeum, Esztergom

A geodézia egy évszázada
2024. május 31. – 2024. június 26.
Duna Múzeum, Esztergom

A geodézia világába kalauzolja el a látogatókat az esztergomi Duna Múzeum legújabb, május 31-én nyílt időszaki kiállítása. A kiállítás anyagát Marosi Sándor nyugalmazott mérnök-tanár több évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye, a gazdag műszergyűjteménye adja. A tárlat a nagy múltú geodéziából rövid időszakot, egy évszázadot ölel át: a legrégebbi műszer a 19. század utolsó évtizedéből, a legfiatalabb pedig az 1970-80-as évek földmérési eszköztárából származik. A geodézia egy különleges világ, mely szó szerint behálózza életünket. A június 26-ig látogatható kiállításon a geodézia rövid történetével és Marosi Sándor által összegyűjtött, gondosan vigyázott műszerekkel és eszközökkel ismerkedhetnek meg a múzeumba látogató vendégek.

Fotó/Forrás: © Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

Emlékek a Britannia szállodából – állandó kiállítás
2024. június 4-től látogatható
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

Új állandó kamarakiállítást nyitott június 4-én a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapesten. Az „Emlékek a Britannia szállodából” című tárlat
a 20. század elején nyílt Britannia Szálloda és Németh Aladár, egykori igazgató emlékezetét eleveníti fel.
1913-ban nyílt meg a körút új szállodája, a Britannia Szálló, amelyet egy korábbi lakóépületből alakítottak át. A Nyugati pályaudvarhoz közel nyíló szállodában ekkor 200 szoba, vezetékes hideg- és meleg víz, központi fűtés, telefon, társalgótermek, bankettek tartására alkalmas terem is kialakításra került. A szálló modern és ízléses volt, belső terei és berendezése a korabeli újságok szerint tetszett a közönségnek. A faburkolatokat és a textil elemeket, a függönyöket, kárpitos berendezéseket, bútorokat a magyar Benyovits Adolf L. cég szállította. 1926 októberétől Németh Aladár (1890-1974) vette át a szálloda igazgatását, aki elkezdte felújítani azt. Haranghy Jenő, festő, grafikus, iparművész ekkor készítette a festett díszítőelemeket, melyek jelentősen megsérültek a második világháború alatt. A második világháborút követően az épületet felújították, majd újranyitott, ekkor már Béke Szálló néven. A Britannia Szálloda és Németh Aladár, egykori igazgató emlékezetét, hagyatékát már az 1970-es évek óta őrzi a múzeum, idén pedig unokái az intézménynek adományozták a család tulajdonában álló, a huszadik század elejéről való berendezést, mely egykor a szálloda egyik tárgyalószalonját díszítette.