Múzeumba menni jó – 2025. április

Az áprilisi hónap is tartogat kulturális feltöltődést: a hazai és határon túli múzeumok, kiállítóhelyek tavasszal nyíló tárlatai közül szemezgettünk. Íme áprilisi "Múzeumba menni jó" című ajánlónk:

Fotó/Forrás: © Balatoni Múzeum, Keszthely

Bezárva - varrtunk magunknak Covid maszkokból színes világot
2025. március 13. – 2025. szeptember 30.
Balatoni Múzeum, Keszthely

Egyedi szájmaszkokat tesz közszemlére a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása. A „Bezárva - varrtunk magunknak Covid maszkokból színes világot” című tárlat a Múzeum COVID-19 maszk közösségi gyűjtőkampány felhívására beérkezett maszkokból nyújt reprezentatív válogatást. A megtekinthető textil maszkok gazdag szín- és formavilága egy életigenlő, vibráló színes világról mesél, ami mintegy a koronavírus járvánnyal szembeni ellenállásként, pozitív megküzdési stratégiaként is értelmezhető. A kiállítás nem titkolt célja: egyrészt a gyűjtemény bemutatása, másrészt a Covid maszkokon keresztül a pandémia, mint kutatási téma elindítása, kérdések és gondolatok felvetése. S a közösség bevonása a pandémia időszakának feldolgozásába.
Az egyedi textil maszkok készítésének és használatának egyes formái párhuzamba hozhatóak a népi kultúra hagyományaival: számos maszkon fedezhetőek fel a népi hímzések motívumai, s a színes pamutmaszkoknál a színes alsószoknyák sokfélesége. A kényszer előhívta a kézi munka több generáción át öröklődött – de a fogyasztói kultúra kényelmében nem használt – tudását és előkerültek a varrógépek, a tűk és a cérnák. A textilmaszkok használatában megjelenik a környezettudatosság, a pazarlás ellenesség, az újrahasznosítás és a „nem képzünk újabb szemetet” gondolkodásmód is. A varrott maszkok, mint divatkiegészítők lehetővé tették viselőjük számára egyéniségük, identitásuk, egyedi ízlésük megjelenítését és megélését.
Bővebb információ ITT.

Fotó/Forrás: © Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely

MIKÓ - Egy alkotó erdélyi család
2025. március 15. – 2025. augusztus 30.
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely

A Mikó család évszázadokon át gyakorolt szerepköreit járja végig az a kiállítás, amely 2025. március 15. és 2025. augusztus 30. között látogatható Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban. A több mint tíz közgyűjtemény és egyházi intézmény együttműködése révén létrehozott, „MIKÓ - Egy alkotó erdélyi család” címet viselő kiállítás közönsége megismerkedhet: a középkori eredettel és az első birtokszerzeményekkel, amelyek révén az erdélyi nemesség sorába emelkedtek. Találkozhatnak a hivatalviselő és katonáskodó Mikókkal, az oszmán Portára küldött fejedelmi követekkel, az egyházpatrónusokkal, a kastélyépítőkkel, végül pedig a család legkiemelkedőbb tagjával, az intézményteremtő Mikó Imrével, akinek 1876-ban bekövetkezett halálával a sok száz évre visszatekintő, az erdélyi kultúra és közélet egyik legaktívabb alkotó családja halt ki.
A Mikó család már a középkorban közigazgatási, bíráskodási és katonai vezető tisztségeket töltött be Háromszéken, majd a fejedelemségkorral kezdődően a lokális hatalomgyakorlás mellett a család tagjai fontos országos hivatalokat is elláttak. Báthory András, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György, valamint Apafi Mihály fejedelmek bizalmi emberei, katonái, testőrei, tanácsurai, főkövetei és országos tisztségviselői voltak. Szolgálataik és hűségük fejében számos vármegyei és székelyföldi birtokot kaptak. A család a 18. században a Habsburg uralkodókat is hűen szolgálta, aminek köszönhetően először a hídvégi, majd az oltszemi ág is elnyerte a grófi rangot, belépve az erdélyi főnemesi arisztokrácia soraiba.

Fotó/Forrás: © Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre

Mágikus kör – Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra
2025. március 29. – 2026. szeptember 13.
Ferenczy Múzeumi Centrum – Czóbel Múzeum, Szentendre

Czóbel Béla (1883-1976) 20. század eleji magyar modernizmusban betöltött katalizátorszerepét, illetve társadalmi, s szellemi környezetét ismerheti meg jobban a nagyérdemű, ha ellátogat a szentendrei Czóbel Múzeumba. A „Mágikus kör” című tárlat érzékelteti a festőművész bátor és provokatív, a valóság alapjaiból kiinduló, nem a divatos absztrakció felé igyekvő, valóság alapú festészetének máig ható aktualitását, s bemutatja erős, emberi kapcsolatait: Maticska Jenő, a Párizst járt nagy előd, Rippl-Rónai József mellett Körmendi Frimm Ervin, Gráber Margit, Perlrott Csaba Vilmos, Boromisza Tibor, Ziffer Sándor, Vörös Géza, a Nyolcak tagjai közül Berény Róbert, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső műveiből összeállított festményanyag, valamint a szintén Nagybánya–Szentendre–Párizs-tengelyen mozgó második feleséggel, Modok Máriával közös szekció együtt rajzolják ki Czóbel változatos életútjának egyfajta művészeti kontextusát.
A kiállításban továbbá a gyűjtőkkel való kapcsolat is külön figyelmet kap. Ugyanis a mecénásai, akik barátként jelen voltak mellette élete végéig, nagymértékben járultak hozzá a festő mai napig tartó szárnyalásához.

Fotó/Forrás: © Kecskeméti Katona József Múzeum, Kecskemét

20–25 | Kelecsényi Csilla textil- és képzőművész elmúlt 25 évben készült alkotásai
2025. március 29. – 2025. május 25.
Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota kiállítóhely, Kecskemét

Kelecsényi Csilla (1953-) Ferenczy Noémi-díjas magyar iparművész, textil- és képzőművész elmúlt 25 évben készült, rendkívüli alkotásait csodálhatja meg a közönség 2025. május 25-ig Kecskeméten, a Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota kiállítóhelyén. A kiállított művek három csoportba foglalhatók: elsőként a hímzések, hímzett, varrott kollázsok tekinthetők meg. A második csoport az Asszamblázsokra, kollázsokra fókuszál, köztük a Szegénység és rózsák sorozatra, melyet Szent Erzsébet legendája inspirált, de nem önmagában a kenyércsoda, hanem a szemét, a jelentéktelen dolgok, a szegénység relikviái, és a gyönyörű virág, a rózsa, a kegyelem szembeállítása. S végül, a harmadik csoport a festményeket, elsősorban az akvarellel dokumentált önportrékat teszi közszemlére, melyeknél a művész saját személyiségének pszichológiai vizsgálatát vette górcső alá.
Ám fontos, a három kategória nem választható teljesen külön egymástól, egyikből következik ugyanis a másik, s egymásba is fonódnak. Oda-vissza hatnak tehát: ami összeköti őket az a hit, a szakralitás, a régi családi emlékek és a kortárs szemlélet. Azonban az összefonódás nemcsak az iparművész alkotásaiban jelentkezik, Kelecsényi Csilla maga is folyamatosan kötődik Kecskeméthez, utóbbi műveinek jelentős részét ugyanis a Kecskeméti Alkotóházban készítette.
Bővebb információ ITT.

Fotó/Forrás: © Szegedi Kovács Ágoston volt hadifogoly festőművész munkája; Déri Múzeum, Debrecen

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban
2025. április 05. – 2025. június 30.
Déri Múzeum, Debrecen

A debreceni Déri Múzeum közreműködésében nyílt meg 2025. április 05-én a Magyar Összetartozás Intézetének „Hadifogoly magyarok a nagy háborúban” című kiállítása, mely a múzeum Zoltai-termében kapott helyet, s a hadifogolytáborok hangulatát, mindennapjait idézi. Kevés magyar család van, amelyet ne sújtott volna hadifogság: apák, fiúk, testvérek százezrei tűntek el a lágerek bugyraiban – Szibériától Szardíniáig. A nagy háború hadifogsága, amely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mégis mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is. Nem közismert, hogy az első világháború idején Debrecenben is működött hadifogolytábor. Az ott élő foglyokról készült rajzok, fényképek, általuk készített, illetve használt tárgyak, hozzájuk köthető személyes darabok is megtalálhatók a Déri Múzeum gyűjteményében. Ilyenek például: a fából faragott dísztányér vagy a bádogból készült „húsvéti” tojások, amelyek a források szerint a cár harctéri ajándékaként kerülhettek egykori tulajdonosukhoz.
A kiállítás szenzációja, hogy a Margittai Gábor és Major Anita által újra felfedezett Szegedi Kovács Ágoston – egykori hadifogoly – festőművész képeit itt láthatja először a közönség. Olyan híres alkotók háborús munkái mellett, mint amilyen Mednyánszky László vagy Márffy Ödön. A tárlat június végéig látogatható.
Bővebb információ ITT.

Fotó/Forrás: © Szombathelyi Képtár, Szombathely

Művészet a klíma és a természet védelméért
2025. április 10. – 2025. május 11.
Szombathelyi Képtár, Szombathely

Nemzetközi klíma-, környezet- és természetvédelmi művészeti kiállítás nyílt „Művészet a klíma és a természet védelméért” címmel 2025. április 10-én a Szombathelyi Képtárban. A május 11-ig látogatható tárlat a természet szépségét, törékenységét, s erejét érzékelteti: ahogy ezt a különböző országok művészei látják. A kiállítást a technikák és kreatív megoldások izgalmas változatossága jellemzi – az expresszív festményektől a lenyűgöző szobrokon át az interaktív installációkig.
A Képtár korunk sürgető kérdéseit (klíma-, környezet- és természetvédelem) boncolgató kiállításán olyan rendkívüli alkotások láthatók, amelyek bolygónk szépségére és sebezhetőségére összpontosítanak. A tárlat a festészeti technikák széles választékát vonultatja fel - a klasszikus olajfestményektől a kísérleti vegyes technikákon át a kortárs digitális művészetig. A világ minden tájáról érkező művészek a globális kihívásokról alkotott egyedi nézőpontjukkal elgondolkodásra, rácsodálkozásra és cselekvésre ösztönöznek.

Fotó/Forrás: © Halász-kastély, Kápolnásnyék

A Kékszakállú - Fejezetek Kass János művészetéből
2025. április 25. – 2025. július 20.
Halász-kastély, Kápolnásnyék

Kass János (1927-2010) magyar grafikusművész legszebb és legizgalmasabb alkotásait tárja a látogatók elé a kápolnásnyéki Halász-kastély idei első, tavaszi kiállítása. A „Kékszakállú - Fejezetek Kass János művészetéből” című tárlat lehetőséget ad arra, hogy a közönség mélyebb betekintést nyerjen a festői technikák, a szimbólumok, s az érzelemgazdag képek világába, melyeket Kass János az évtizedek során megalkotott.
Kass 1960-ban kezdte el rajzolni Bartók Béla operájának illusztrációit, a kompozíciók jellemzően három színből épülnek fel: vörösből, kékből és feketéből, amelyek együtt drámai hatást keltenek. Majd a művész „Madách Imre: Az ember tragédiája” című művéhez készített rézkarc-illusztrációi először 1966-ban jelentek meg a Magvető Kiadónál. A legtöbb illusztráció főszereplője Ádám, aki nem diadalmas hős, hanem része annak a mindenségnek, amelybe kivetették, hogy uralja: legtöbbször szólásra emelkedik vagy szemlélődő pozícióban szerepel a képeken. De ezeken kívül Kass készített rézkarcokat William Shakespeare klasszikus tragédiájához, a Hamlethez, Madách Imre: Mózes című drámájához, alkotásai továbbá fellelhetők Faludy György „Test és lélek” című kötetében, s Don Quijote alakjában is. A kápolnásnyéki tárlat közönsége tehát e remek, nagyszabású életpályából, s munkásságból kaphat átfogó merítést július 20-ig.