Múzeumba menni jó – 2025. január
„Itt van tehát: megjött az Új év,
Mint biztató előlegem;
Háromszázhatvanöt nap-éjre
Halvány reményszínt hoz nekem.” – Arany János
2025. januárjában megújult érdeklődéssel látogathatunk izgalmas kiállításokat, ezek közül ajánlunk most néhány tárlatot olvasóink figyelmébe.
Fotó/Forrás: © Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
Fantomszál I. – Művészfeleségek nyomában: Vajda Júlia
2024. november 27. – 2025. március 30.
Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
A Ferenczy Múzeumi Centrum, központi kiállításához kapcsolódóan, 2025-ben „Fantomszál” címmel kamarakiállítás-sorozatot indított, melynek keretében a múzeum - három éven át - összesen hat kiállítást rendez. A főcím alatt futó tárlatok egy-egy nőalakot mutatnak be: híres festőművészek feleségeit, akik gyakran maguk is alkotók voltak, de emellett háztartást vezettek, rendszeres és alkalmi munkákat vállaltak, ellátták a gyermekeket s érzelmi biztonságot nyújtottak.
A „Fantomszál” tehát olyan női sorsokat kíván a látogatók elé tárni, amelyek láthatatlanul voltak hatással a művészet történetére, és hiába örökíti meg alakjukat adott esetben egy-egy portré, rendíthetetlen támogatásuk, amely nélkül ma számos kiemelkedő műalkotással kevesebb lenne a világ.
A kamarakiállítás-sorozat a 2024. november 27-től 2025. március 30-ig látogatható „Fantomszál I. – Művészfeleségek nyomában: Vajda Júlia” című tárlattal indult útjára. A kiállítás Vajda Júlia személyét járja körül, betekintést engedve küzdelmes élete különböző színtereibe. A közönség jobban megismerheti Júliát, mint: egy családot összetartó, dolgozó anya, első férje, Vajda Lajos, és második férje, Jakovits József szakmai előmenetelének fáradhatatlan kitaposója és a divat iránt fogékony, a szűkösségben is kreatívan öltözködő nő.
A szentendrei múzeum kamarakiállítás-sorozatának központi célja, hogy rámutasson a férfi és női szerepvállalások lehetőségeire és egyenrangú fontosságára, a különböző családi-szakmai együttműködések sokféleségére a mindenkori társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok függvényében. Ennek jegyében olyan életutakat választottak, melyek a női helytállás különféle módozatait példázzák.
A „Fantomszál” című sorozat az alábbi asszonyok életútját mutatja be:
I.: Vajda Júlia, Vajda Lajos felesége
II.: Fialka Olga, Ferenczy Károly felesége
III.: Modok Mária, Czóbel Béla felesége
IV.: Gálffy Lola, Kántor Andor felesége
V.: Gráber Margit, Perlrott Csaba Vilmos felesége
VI.: Kónya Réka, Bukta Imre felesége
Fotó/Forrás: © Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Kardos Tamás: Az arcok világa - A világok arcai
2024. november 28. - 2025. február 13.
Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár
„Látok, tehát láttatok.” Vallja Kardos Tamás fotóművész, akinek munkáit február 13-ig a Kőszegi Városi Könyvtár épületében csodálhatja meg a nagyérdemű. „Az arcok világa - A világok arcai” című kiállítás izgalmas utazásra invitálja a látogatót az élettörténeteket rejtő arcok világába: fotóin színesek a terek, mosolyognak az arcok, és öröm van ott is, ahol a legkevésbé várnánk. A képek határok és időkorlát nélkül vezetik tehát a szemlélőt kultúrákon, korokon át.
Kardos Tamás a születéstől a halálig már sok mindent láthatott: rengeteg sorsot, tragédiát, örömöt örökített meg a kamerám. Bejárta jórészt az egész világot, s képei közel száz alkalommal szerepeltek különböző országok kiállítótermeiben.
Díjai:
1986: Művészeti Díj 1987: felvétel a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjába 1997: Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt 2000: Kaposvári Gyula-díj 2001: Rotary Mecénás-díj
Fotó/Forrás: © Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján
Palócok – Pápai Károly fotói a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből
2024. december 03. – 2025. február 28.
Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján
„Palócok” címmel láthatnak a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatást azok az érdeklődők, akik február 28-ig ellátogatnak Salgótarjánra, a Dornyay Béla Múzeumba. Pápai Károly 1890-ben egy öt hetes „néprajzi kirándulást” tett a palócság körében: az Ipolyság-, Szécsény- és a Karancs környékén, de a Medvesalján is járt, hogy néprajzi és embertani kutatásokat végezzen. Az itt készült fotókat – melyeket a Néprajzi Múzeum őriz – csodálhatja most meg Salgótarján településen a közönség.
A kiállításon bemutatott, eddig a nagyközönség számára kevésbé ismert archív felvételek készítője Lip Károly néven, Pápán született 1861-ben. Utazása során a palócok közül azok a típusok keltették fel a figyelmét, amelyeknél sötétebb haj-, szem- és bőrszín mutatkozott. Ezeket a vonásokat – kimondva-kimondatlanul – a távoli rokonnépekkel próbálta egyeztetni. A kiállított fotók többsége portrékép, ezekhez párosulnak az egyéni és csoportos felvételek, valamint a házakról, településekről készített fényképek.
Fotó/Forrás: © Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók
2024. december 03. – 2025. augusztus 31.
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
„Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók” címmel nyílt új időszaki kiállítás 2024. december 03-án Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat több szempontból mutatja be az írói naplókat, s olyan kérdésekre igyekszik választ adni, mint például: milyen altípusai lehetnek, milyen füzetbe és hány éven keresztül íródtak, hogyan kerültek a múzeumba, s miképpen alakul bennük a makrotörténelem mikrotörténetté?
A PIM Kézirattára a magyar irodalom legendás naplóírói közül Csáth Géza, Fodor András, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Cs. Szabó László, Szentkuthy Miklós és Lesznai Anna kéziratos naplóját őrzi, de naplószerű feljegyzések, időszakosan vezetett naplók és határidőnaplók szinte minden hagyatékban találhatók.
Az írói naplók, ahogy a szerzői levelek is, a magánélet területéről törnek át az irodalomba: olykor a művek írása mellett, olykor azok helyett. Füst Milán még azzal az instrukcióval indította korai naplófüzeteit, hogy „Halálom esetén elégetendő!”, ám néhány év elteltével már élete fő művének tartotta feljegyzéseit, ugyanúgy, mint Karinthy Ferenc, aki publikálta is a legérdekesebbnek tartott részeket. A kiállítás augusztus 31-ig várja látogatóit.
Fotó/Forrás: © Füleki Városi Honismereti Múzeum, Fülek, Szlovákia
Varázslatos karácsony
2024. december 04. – 2025. február 09.
Füleki Városi Honismereti Múzeum, Fülek, Fiľakovo, Szlovákia
Bár a 2024-es karácsonyi szezon már lezárult, azok, akik még egy kicsit fürdőznének az ünnepi hangulatban, február 09-ig még megtehetik azt a Füleki Városi Honismereti Múzeum időszaki kiállításának köszönhetően. A „Varázslatos karácsony” című tárlat gerincét Ján Hertlík utazó magángyűjteménye adja: adventi dísztárgyak (Mikulás-szobrok, Santa Claus-szobrok, diótörő figurák), üvegdíszek, adventi naptárak, képeslapok, krakkói és asztali betlehemek, melyek között láthat a közönség külföldi szerzők által készített történelmi, népi, valamint újkori papírbetlehemeket is.
A nyitrabányai születésű, jelenleg Bazinban élő gyűjtő saját bevallása szerint szenvedélyes utazó. Felfedezőútjairól nemcsak szép emlékeket, hanem rendszerint szuveníreket – ókori tárgyak másolatait, valamint karácsonyi dekorációkat – is hoz magával. Már gyermekként is mindig lelkesen várta a karácsonyi időszakot, ezért nem meglepő, hogy felnőttként az ókori kultúrákat felelevenítő tárgyak mellett létrehozott egy karácsonyi tematikájú összeállítást, amely ismerteti a leggyakoribb karácsonyi díszek és dekorációk eredetét, történetét és sokféleségét.
Fotó/Forrás: © Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Budapest
Apropó, Kertész
2024. december 5. – 2025. február 23.
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Budapest
2025. február 23-ig a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban látható az a kiállítás, mely szubjektív megközelítésben mutatja be alap-, és mesterszakos hallgatók André Kertész (1894-1985) fotóművészhez fűződő viszonyát.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet, Fotográfia Tanszékének BA és MA hallgatói ugyanis a 2024/25-ös tanév tavaszi szemeszterének folyamán - a Capa Központ támogatásával - egy egyéni kutatási programban vettek részt: a diákok André Kertész életét és munkásságát vizsgálták, majd elemezték. A fiatalok önállóan választottak ki egy-egy Kertész művet vagy életútjának egy jellegzetes eseményét, s megkísérelték felidézni André Kertész szellemiségét saját alkotói elképzeléseik és kutatási eredményeik alapján egy újonnan létrehozandó önálló képsorozatban. A program célja, hogy a résztvevők megismerjék André Kertész sorsának fordulópontjait, alkotói attitűdjét, művészi hitvallásához való hűségét s elmélyedjenek életművében, meglássák a kirajzolódó összefüggéseket az élet és a művek között.
A kiállítás tiszteleg André Kertész életműve előtt, de a kortárs képi interpretációk lehetőséget nyújtanak arra is, hogy közelebb kerülhessünk Kertész gondolatvilágához és különleges művészi attitűdjének megértéséhez.
Fotó/Forrás: © Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
Credo - Olasz Ferenc Balázs Béla-díjas fotográfus és filmrendező életmű-kiállítása
2024. december 13. - 2025. március 02.
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
Olasz Ferenc (1943-) Balázs Béla-díjas fotográfus és filmrendező életmű-kiállítása nyílt meg „Credo” címmel 2024. december 13-án a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A tárlat Olasz Ferenc több évtizedes alkotói pályáját tárja a nagyközönség elé, tematikus egységekre bontva. Az életműben központi helyet foglalnak el a szakrális ihletésű alkotások: a pléh és kő Krisztusok, fejfák, székelykapuk, kálváriák, vagy a bibliai témákat feldolgozó falképek és a Felhők-ciklus. De a Balázs Béla-díjas fotográfus művei meditációként is felfoghatók, melyek a hitről, csöndről és a lélek nyugalmáról kívánnak szólni.
A „Credo” című életmű-kiállítás, mely 2025. március 02-ig látogatható, mély bepillantást nyújt továbbá a magyar keresztény kultúra és népi művészet gazdagságába, rávilágítva arra, hogy az anonim népi alkotások is az egyetemes művészet értékes részei. Olasz Ferenc képei nemcsak dokumentálnak, hanem újrafelfedezésre ösztönöznek, letisztult szépségükkel és kifejező erejükkel lenyűgöznek.
Fotó/Forrás: © Néprajzi Múzeum, Budapest
„legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” Herman Ottó
2024. december 13. - 2025. június 30.
Néprajzi Múzeum, Budapest
2025. június 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum azon közös kiállítását, mely a „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk”, Herman Ottó élete és munkássága előtt tiszteleg -születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából.
A kiállítás a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz (1835-1914) köthető közel háromezer-ötszáz darabot számláló tárgyi anyagból nyújt reprezentatív válogatást, egy olyan válogatást, mely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, s múzeumban való gondolkodását. A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak a politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa.
A Néprajzi Múzeumban látható kiállítás narrátoraként Mikszáth Kálmán mellett – aki szellemes karcolataiban, tudósításaiban többször ír Hermanról – végigkíséri a látogatót tanítványa, későbbi kollégája és életrajzírója: Lambrecht Kálmán is. Sőt, az időszaki tárlathoz országos vetélkedő is kapcsolódik a Néprajzi Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és a Herman Ottó Intézet szervezésében, melyen a Herman Ottó nevét viselő oktatási intézmények diákjai vehetnek részt.
