Múzeumba menni jó - Október
Táncol az ősz, még piroslanak az őszi rózsák, de az október már száradó leveleket csörget, búcsút zizegnek a sárgult falevelek, némiképp már hűvös szelek járnak, rideg eső kopog a fakó fákon. Az ősz a hagyományosan megrendezésre kerülő múzeumi események mellett különleges kiállításokat hozott a hazai és a határon túli múzeumok program palettájára. Ezekből ajánlunk olvasóink figyelmébe néhányat.
Párizsi absztraktok. Abstraction-Création. Kandinszkij, Hélion, Calder, Moholy-Nagy …
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2021. október 3. – január 30.
Az 1500 m2-es kiállítás középpontjában a valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív művészeti irányzatokat támogatók csoportosulása, az Abstraction-Création áll. A művészcsoportot Naum Gabo és Antoine Pevsner alapította, 1931 és 1936 között működött, Párizsban. Az Abstraction-Création a konstruktivista művészetet, a neoplaszticizmust, az absztrakt expresszionizmust népszerűsítette, évente megrendezett kiállítások és közreadott albumok révén. A művészcsoport a Cercle et Carré utódaként jött létre, a csoport kiállításainak címe így még 1931 után is továbbra is Cercle et Carré (Kör és Négyzet) maradt. A művészeti csoport előadásai, kiállításai, kiadványai 1937-ben megszűntek, a II. világháborút követően az absztrakt művészeti alkotások kortárs művészeti kiállításokon szerepeltek. Az Abstraction-Création művészcsoportnak hat éves fennállása alatt mintegy négyszáz tagja volt, a társasághoz több mint húsz ország művésze csatlakozott.
A közel száz művet felvonultató debreceni tárlat műtárgyai a párizsi Centre Georges Pompidou, a párizsi Galerie Le Minotaure, a bécsi mumok (Museum moderner Kunst Wien), a bécsi Belvedere és a Nantes-i Musée d’arts de Nantes múzeumokból érkeznek. A kiállítás elsőként reprezentálja Magyarországon Moholy-Nagy László, Alfred Reth vagy Étienne Beöthy és hazánkban elismert avantgárd alkotók, mint Tihanyi Lajos és Martyn Ferenc munkásságát a párizsi Abstraction-Création közegében.
Fotó: MODEM
World Press Photo kiállítás 2021 | Hiteles képek és történetek az elmúlt évről
Magyar Nemzeti Múzeum, 2021. szeptember 24. – október 31.
A World Press Photo 2021 kiállítás 151 felvételét nemzetközi zsűri válogatta, 130 ország 4315 fotóriporterének 74470 fotójából. A pályázatra küldött képek közül a legkiemelkedőbbnek számító, korunk legégetőbb kérdéseire reflektáló alkotásainak díjazásáról huszonnyolc tagú zsűri döntött azt követően, hogy a képek az eredetiségvizsgálat folyamatát követően megfelelőnek találtattak. Az utazó kiállítást a világ számos helyszínén több mint négymillióan tekintették meg.
Fotó: Alexey Vasilyev/World Press Photo 2021
Kortárs fotográfia / Történetek kategória, I. helyezett | Sakhawood
Fotó: MNM
„Silány időből az örökkévalóságba”. Dante hatása a magyar irodalomban, képzőművészetben és zenében
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2021. szeptember 15. – december 31.
Dante Alighieri, itáliai költő, filozófus, 1265-ben született Firenzében, 1321-ben, Ravennában halt meg. Sírja a ravennai Szent Ferenc-székesegyház oldalkápolnájában található. Fő művét, az Isteni színjáték (Divina Commedia) című alkotását – amelyen 1307-től 1321-ig dolgozott – Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének” nevezte. Dante műveiből axiómák bonthatók ki, a költő hatása már életében is széles társadalmi körben érvényes volt. Dante a hétköznapi emberek nyelvén, olaszul írta műveit, melyek mind nyelvezetükben, mind gondolkodásmódjukban képesek voltak sokakat megszólítani, életműve kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek minden aspektusát összegzi. Dante magyarországi ismertsége I. (Nagy) Lajos király (1342-1382) korában már kimutatható, az uralkodó udvarában már volt egy illusztrált kódex, amely az Isteni színjáték című alkotást tartalmazta. A nagy mű egyes motívumai, parafrázisai megtalálhatók Janus Pannonius (1434-1472), Balassi Bálint (1554-1594), Arany János (1817-1882) műveiben is. Liszt Ferenc (1811-1886) két művet is komponált Dante művére: az Après une lecture de Dante című zenei művet és a Dante Symphony S.109 című alkotást. A 19. század utolsó éveiben, a Millenniumi ünnepségek során Zichy Mihály illusztrálta a Commedia egyes jeleneteit, Molnár Árpád és Trill Géza díszlettervezők Gárdonyi Géza instrukciói alapján pannót készítettek a pokolról a Városligeti fasor végén felállított pavilonban. Körösfői-Kriesch Aladár A művészet forrása (1908) című alkotása a budapesti Zeneakadémia előcsarnokában található, Gulácsy Lajos Dante (1902) című képén saját vonásait is belekomponálta a költői portré festői megfogalmazásába.
A kiállítás a Szegedi Tudományegyetem és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésének keretében valósult meg.
Fotó: PIM
Zseniális találmányok – Innovatív ötletek: Epizódok az ókori technika történetéből
Aquincumi Múzeum és Régészeti Park, 2020. július 30. – 2021. október 31.
Az ókori római történelem késő köztársaságkori, kora császárkori (Kr. e. 3. század - Kr. u. 1. század között) időszaka hatalmas mérföldkő az ókori tudomány fejlődésében is, számos technikai innováció feltalálásának időszaka, és talán mára már elfeledett, hogy az újkori technikai vívmányok eredete sokszor az ókorig nyúlik vissza. A Római Birodalmat Augustus (Kr.e. 31 – Kr.u. 14) alapította, a birodalom legnagyobb kiterjedését a római császárkorban érte el a Kr. u. 2. században. Italia, Róma és a provinciák biztonságát a császári kincstár által finanszírozott állandó haderő garantálta.
Az ókori tervezőmérnökök egységes mértékrendszert használtak, vízszinteztek, szöget és derékszöget állítottak, képesek voltak az idő és a megtett távolság mérésére. A római városokba vízvezetékek biztosították a friss forrásvizet, utak épültek, az utcákat csatornázták, boltozott, kupolás épületeket emeltek, emelők és csigasorok segítségével súlyokat emeltek. A fürdőkben mindennapi komforttá vált a fűtés és a meleg víz, a bányákban, kutakban szivattyúzták a vizet. Különböző gépeket, szerkezeteket építettek, feltalálták az orgonát. Az ókori technikai vívmányokat mutatja be az Aquincumi Múzeum időszaki kiállítása, mely 2021. október 31-ig látogatható.
Virtuális kiállítás
Az első rész – Ktésibios: Az alexandriai borbély – a pneumatika atyja
A második rész – Bizánci Philón: az ókori Öveges professzor
A harmadik rész – Alexandriai Hérón: egy igazi ezermester az ókorból
A negyedik rész – Alexandriai Hérón II.: A világ első „autója” és más találmányok
Az ötödik rész – Türelem-Tettrekészség-Remény
A hatodik rész – „A víz a legjobb”
A hetedik rész – Matekóra római módra
A nyolcadik rész – A birodalomépítés eszköze
Lészen ágyú! Gábor Áron rézágyúja
Laczkó Dezső Múzeum, 2021. október 6. – 2022. január 15.
Lemhényi Gábor Áron (1814–1849) székely kisbirtokos, asztalosmester, ágyúöntő tüzér őrnagy 1849. július 2-án Kökös és Uzon között szenvedett hősi halált egy ágyúgolyó találat következtében. A kiállítás címében szereplő idézet Gábor Áron legendás beszédéhez köthető, amelyet 1848. november 16-án tartott Sepsiszentgyörgyön, elnyerve ezzel a felhatalmazást az ágyúöntésre. Az őrnagy irányítása alatt körülbelül 70 löveg készült, amelyből csak egy hiteles ágyúcső maradt fenn. A tárlat fő látványosságát, a rézágyút, Kézdivásárhelyen találták meg az egykori lőszergyárnak is otthont adó Rudolf Kórház udvarán 1906. augusztus 18-án. Az ágyú 1923-ban Kézdivásárhelyről került a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. Az „ágyúöntő” hőshöz köthető székely nemzeti ereklye hosszas politikai előkészületet követően, 2010-ben kerülhetett vissza Sepsiszentgyörgyre. A vándorkiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, illetve a budapesti Hadtörténeti Múzeum közös tárlata. Az ágyú mellett a műtárgyak között szerepel Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, amelyet az 1832–1836-os országgyűlés idején kapott gróf Széchenyi Istvántól, Gábor Áron saját maga által készített kisasztala, Bem József tábornok botja, Kiss Ernő altábornagy nyerge és számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz, illetve a világosi fegyverletételt (1849. augusztus 13.) követő megtorláshoz kapcsolódik. A tárlaton a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményeiben található karpereceket, börtön-emlékeket, vagy gróf Batthyány Lajos pipáját is megtekinthetik a látogatók.
Kuffner báró műgyűjteménye
Galántai Honismereti Múzeum, 2021. szeptember 8. – 2021. november 30.
A Galántai Honismereti Múzeumban a régió történetét feltáró, időszaki tematikus kiállítás látogatható. A Kuffner báró műgyűjteménye című tárlat a diószegi cukorgyár egykori tulajdonosának birtokában lévő, Szlovákia második legnagyobb magángyűjteményét mutatja be, amely egykor a Kuffner-kastélyban volt Diószegen. A Kuffner család neve szorosan összefonódott Diószeg városával. Báró Kuffner Károly (1847-1924) tovább bővítette a cukorgyárat, korszerűsítette és befejezte a gyári komplexum építését. Amellett, hogy rendkívül céltudatosan vezette a gazdaságot, jelentős műgyűjtőnek is számított. Felesége révén a Firmian család tulajdonában lévő műalkotásokhoz jutott, ezek sorát a bárón kívül fia, Raoul Kuffner is gyarapította. A kastély reprezentációs helyiségeiben és a képtárban elhelyezett festményekből, régi bútorokból, értékes keleti szőnyegekből álló gyűjteményt a Kuffner család hosszú évek alatt építette ki. Később a fasizmus elől az egész család az USA-ba menekült, és a gyűjtemény nagy részét magával vitte. Ott azonban eladták, így ma már a világ számos múzeumában és galériájában fellelhetők a gyűjtemény egyes darabjai. Levéltári anyagok, árverési katalógusok alapján részben sikerült összeállítani azon művek jegyzékét, amelyekből a gyűjtemény állt. A Galántai Honismereti Múzeum a Kuffner báró műgyűjteménye című kiállítást a diószegi Ponvagli Polgári Társulással és a Szlovák Nemzeti Galériával együttműködve hozta létre. Szövegpanelek, valamint a cukorgyár és a kastély eredeti berendezési tárgyai, illetve gyűjteményi tárgyak egészítik ki a kiállítást.
A tárlat 2021. szeptember 8. és november 30. között tekinthető meg.
