Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
A Bodrog folyó mellett található sárospataki váregyüttest – amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának ad otthont – Perényi Péter koronaőr építtette családja új székhelyeként. A vár Alessandro Vedani észak-itáliai mester tervei alapján késő reneszánsz stílusban készült, 1534 és 1541 között. Központját fallal és árokkal, bástyákkal vették körül, délkeleti szögletében pedig négyzet alaprajzú ötszintes lakótornyot emeltek.
Patak előbb a Dobók, majd a Lorántffy-család birtokában volt. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna és a leendő erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György házasságkötésével lett a Rákóczi-birtokok központjává, s egyben kapoccsá Erdély és a királyi Magyarország között. Az 1640-es években nagyszabású palotaépítkezések zajlottak, a tulajdonosok az épületegyüttest fejedelmi rangjukhoz méltóan bővítették, szépítették (Lorántffy-loggia, Bokályos-ház, ágyúterasz). Lorántffy Zsuzsanna kedvelt lakóhelye volt, de gyakran tartózkodott itt Zrínyi Ilona is, valamint az ifjú II. Rákóczi Ferenc feleségével.
A vár a Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt. A fejedelem 1707 után többször innen irányította országát, 1708-ban a Vörös-toronyban tartották az utolsó kuruc országgyűlést. 1711-ben Trautsohn herceg barokk stílusban újította meg, majd a Bretzenheim hercegi család a reneszánsz stílusjegyek megőrzése mellett romantikus, eklektikus jegyekkel gazdagította az épületegyüttest.
A múzeum 1950 óta ápolja a Rákóczi-örökséget, s a helyreállítási munkák eredményeképpen szinte régi pompájában tekinthető meg a várkastély. Az intézmény állandó kiállításai a Rákóczi család felemelkedését és a Rákóczi-szabadságharc eseményeit követik nyomon, valamint a száműzetés emlékeit mutatják be. A bútortörténeti tárlat a várkastélyban zajló mindennapi életet hozza közelebb hozzánk, de megismerhetjük a tokaj-hegyaljai szőlészet és borászat kultúráját is.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma izgalmas időszaki tárlatokkal, illetve múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is várja látogatóit.
3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.
Nyitva tartás:Egész évben. Kedd–Vas: 10:00–18:00
+36 47 311 083
www.rakoczimuzeum.hu
info@rakoczimuzeum.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
680 Várkastély; 536 Vörös toronyTEMATIKA
Iparművészet, népművészet
Történelem, régészet
Vár, kastély
Mezőgazdaság, agrártörténet
Főúri könyvtár
A Perényi-szárny háromárkádos termében a Bretzenheim hercegek 1841-ben könyvtárat és írószobát rendeztek be a kor divatjának megfelelően. A múzeum régi könyvei a sátoraljaújhelyi volt piarista és a boldogkőváraljai Péchy és Zichy család könyvtárából kerültek ide.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
Reneszánsz konyha
A XVI-XVII. században a Vár délnyugati sarokbástyája mellett helyezkedett el a konyha. A XIX. században is itt volt, természetesen feltöltve, többször megújítva, s a tüzelőberendezése - mely immár nem a helyiség közepén állt - a déli várfal és a két pillér által közrefogott, zárt tűzhely volt. Ezt használták a Windishgraetz-család idején, sőt 1959-ig, az Alkotóotthon konyhájaként is. Helyreállítására 1994 - 96 között került sor.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
A hegyaljai szőlőművelés és borászat
A Hegyalja szőlőművelése már a középkorban is jelentős volt, de különösen a XVI. század második felétől lendült fel. Számos főúr és felvidéki város igyekezett itt szőlőbirtokot szerezni. A XVII. században a Rákócziak voltak a legnagyobb szőlőtulajdonosok, akik sokat tettek a szőlőművelés fejlesztéséért.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
Beszélő kövek - A Vörös-torony építéstörténete
A "Beszélő kövek, a pataki vár építéstörténete" című kiállítás a főlépcsőházban és a 19. századi emeleti udvari folyosón látható 1998 óta. A kövek eredeti helyzetét, kiemelésüket, restaurálásukat is dokumentáló kiállítás különleges darabja a Vörös-torony címeres főkapujának felső része. A kövek elhelyezése teszi lehetővé, hogy a látogató a kövek átfaragását, másodlagos felhasználásukat is érzékelje.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
Főúri könyvtár
A Perényi-szárny háromárkádos termében a Bretzenheim hercegek 1841-ben könyvtárat és írószobát rendeztek be a kor divatjának megfelelően. A múzeum régi könyvei a sátoraljaújhelyi volt piarista és a boldogkőváraljai Péchy és Zichy család könyvtárából kerültek ide.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
Reneszánsz konyha
A XVI-XVII. században a Vár délnyugati sarokbástyája mellett helyezkedett el a konyha. A XIX. században is itt volt, természetesen feltöltve, többször megújítva, s a tüzelőberendezése - mely immár nem a helyiség közepén állt - a déli várfal és a két pillér által közrefogott, zárt tűzhely volt. Ezt használták a Windishgraetz-család idején, sőt 1959-ig, az Alkotóotthon konyhájaként is. Helyreállítására 1994 - 96 között került sor.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
Reneszánsz kőtár
A Várkastély déli Lorántffy-szárnyának pincéje, amely a korabeli forrásokban "kertészek pincéje" megnevezéssel szerepel, a 17. században, a palotaszárnyak kialakításával egyidőben épült. E korból való egyszerű kőkeretes ajtaja is. A dongaboltozatos helyiségben láthatók a Vár építéstörténetének művészeti emlékekben gazdag szakaszára - a reneszánszra - utaló kőfaragványok.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
Gótikus kőtár
A keleti palotaszárny alagsorában nyílt meg 1999-ben a Gótikus kőtár. Ebben a szárnyban volt a Windischgraetzek korában az istálló. Később Erdélyi János-teremként a múzeum néprajzi kiállításainak adott helyet. A pillérekkel tagolt, boltozott tér helyreállítása Détshy Mihály nevéhez fűződik, ő tervezte a bejárat lépcsőjét.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
Vöröstorony - Főúri élet a XVI-XVII. században
I. Lipót rendelete nyomán Patak külső várát felrobbantották a császáriak. A megmaradt belső vár azonban jelentős szerepet játszott az 1703 és 1711 között lezajlott függetlenségi küzdelemben. A szabadságharc vezérlő fejedelme, II. Rákóczi Ferenc 1708-ban Patakra hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést, amely a Vörös-torony nagytermében, az Öregpalotában ülésezett. Itt mondták ki a végig katonáskodó jobbágyok hajdúszabadságát.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
Népi földművelés Zemplénben
A kiállítás a táj legalapvetőbb termelési folyamatához, a földműveléshez, azon belül is főként a gabonatermesztéshez kapcsolódik. A földművelés szerszámai évszázadok folyamán alakultak ki. A bejárattól jobbra a mezőgazdasági munkák járulékos eszközei, különböző típusú szekerek, jármok, egyéb felszerelési tárgyak találhatók. Balra a fa gerendelyes vas eke nyitja az eszközök sorát.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak
A hegyaljai szőlőművelés és borászat
A Hegyalja szőlőművelése már a középkorban is jelentős volt, de különösen a XVI. század második felétől lendült fel. Számos főúr és felvidéki város igyekezett itt szőlőbirtokot szerezni. A XVII. században a Rákócziak voltak a legnagyobb szőlőtulajdonosok, akik sokat tettek a szőlőművelés fejlesztéséért.
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
Sárospatak