Szabadtéri Kisvasút Kiállítás

A Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk a 18. század óta a Széchényi család fészke. A ma is látható kastély első lakója gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és a róla elnevezett Országos Széchényi Könyvtár alapítója, Széchenyi István édesapja volt. A kastély tőszomszédságában található a fertőbozi vasútállomásig futó kisvasút végállomása, ahol a GYSEV Zrt. egy szabadtéri kisvasút-skanzent üzemeltet.
A kiállítás mellett közlekedő kisvasút – eltérően a magyarországi kisvasutak többségétől – eredetileg is turisztikai célból épült 1972 és 1976 között a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és a Közlekedési Múzeum együttműködésében, nagyrészt társadalmi munkában. A kezdetekben úttörővasútként funkcionáló, több mint három és fél kilométeres vasútvonal hamarosan múzeumvasúttá vált, ám a szolgálatot mind a mai napig gyerekek látják el. A kastély vasútállomásánál kialakított kisvasúti gyűjtemény létrehozásának apropóját az 1970-es évekre jellemző vasútmegszüntetések során felszabaduló értékek megmentése, megőrzése iránti igény adta. A kiállítás egyben annak a munkának az elismerése, amelyet Széchenyi István végzett Magyarország vasútfejlesztése érdekében.
A háromvágányos végállomás melletti parkos skanzenben hét mozdony, valamint kilenc vontatott kocsi áll, amelyek közt akad személyvagon és rönkszállító lóré is. A mozdonyok egy része 1000 milliméteres (ezek az ipartelepi gőzösök), másik része 760 milliméteres nyomtávolságú (ez utóbbi a magyar erdei-gazdasági vasutak szabványa). A mozdonyok az ország különböző pontjairól érkeztek: az ipariak Ózdról, Diósgyőrből és Rudabányáról, a szabvány nyomközűek Nagytétényből, Kaposvárról, valamint Csömödéren át Mosonszentmiklósról. A kisvasút közlekedő gördülőállományának különlegessége a 22-es személykocsi, amely pályafutását Budapesten, villamospótkocsiként kezdte.