Zenetörténeti Múzeum
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja által fenntartott Zenetörténeti Múzeum 1969-es alapításától gyűjti a zenetörténet Magyarországon fellelhető tárgyi emlékeit: hangszereket, régi hanghordozókat (például gépzongora-tekercseket), fotókat, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és zenei témájú érmeket.
A múzeum az MTA BTK Zenetudományi Intézetének székházában várja vendégeit. A Budai Várban található barokk épületet az Erdődy család építtette a 18. század második felében, később báró Hatvany-Deutsch József vásárolta meg. Az intézmény a tárlatvezetésekhez kapcsolódóan rendszeresen szervez hangversenyeket a kiállítási térben, illetve az Intézet reprezentatív, Dunára néző Bartók termében.
A múzeum tudományos kutatásai a magyarországi hangszertörténetre, a zenei ábrázolások feldolgozására és a zenei ikonográfiai adatok feltárására irányulnak. Az intézmény kiállításai a zenetörténet, az organológia, valamint a zene és a társművészetek kapcsolatának területén nyújtanak tudományos, oktatási és közművelődési információkat.
Az állandó kiállítás termenként eltérő tematikus egységekből áll. A Hangszerek Magyarországon című rész a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig ismerteti a hangszerkészítés fejlődését és mutatja be felvételről a kiállított instrumentumok hangját, a Népi hangszerek Magyarországon pedig a magyar népi hangszerkultúráról ad történeti áttekintést. A folklorista Bartók a Bartók Archívum és a Zenetörténeti Múzeum közös álladó tárlataként ritkán vagy korábban még soha ki nem állított dokumentumokkal, kéziratokkal, levelekkel és fényképekkel a zeneszerző legsajátosabb inspirációs forrására világít rá.
Az intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoportjával közösen berendezett Lajtha László-emlékszoba a zeneszerző bútorait, könyveit, kottáit és használati tárgyait mutatja be, míg az Érmek és jelvények a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményéből című tárlat 19–20. századi, elsősorban magyar művészek alkotásaiból szemezget.
1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
Nyitva tartás:Egész évben. Kedd–Vas: 10:00–16:00
+36 1 214 6770/252
www.zti.hu/museum
museum@zti.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Zene
Lajtha László emlékszoba
Az 1892-ben Budapesten született Lajtha László egyszerre volt magyar hazájához szorosan kötődő és európai léptékben gondolkodó művész és polgár. Már 18 évesen népzenegyűjtő útra indult Bartók nyomán Erdélybe, ahonnan édesanyja is származott. A népzene és a népi hagyományok iránti szeretete egész életében megmaradt, ugyanakkor már fiatalon érdeklődött a nyugati kultúra iránt: zeneakadémiai éveinek felét rendre Párizsban töltötte, és a francia szellemi életben szerzett élményei ugyanúgy végigkísérték, mint a parasztemberekkel való találkozásai.
Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Zenetörténeti Múzeuma
Budapest
Múzeumpedagógiai foglalkozás
Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Zenetörténeti Múzeuma
Budapest
Kiállításokkal tisztelegnek Bartók emléke előtt
A nemzeti hagyományokhoz való hűség nem bezárkózás" - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök A zongorázó Bartók, valamint a Bartók és kortársai című, a zeneszerző születésének 135. évfordulójára rendezett kiállítások csütörtöki megnyitóján az MTA BTK Zenetudományi Intézetben
Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Zenetörténeti Múzeuma
Budapest
Lajtha László emlékszoba
Az 1892-ben Budapesten született Lajtha László egyszerre volt magyar hazájához szorosan kötődő és európai léptékben gondolkodó művész és polgár. Már 18 évesen népzenegyűjtő útra indult Bartók nyomán Erdélybe, ahonnan édesanyja is származott. A népzene és a népi hagyományok iránti szeretete egész életében megmaradt, ugyanakkor már fiatalon érdeklődött a nyugati kultúra iránt: zeneakadémiai éveinek felét rendre Párizsban töltötte, és a francia szellemi életben szerzett élményei ugyanúgy végigkísérték, mint a parasztemberekkel való találkozásai.
Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Zenetörténeti Múzeuma
Budapest