Óbecsei Városi Múzeum
Az Óbecsei Városi Múzeumot, melynek székhelye a valamikori Gerber-házban található, 1953-ban alapították. 1956-ban az intézmény keretein belül jött létre a képtár, ezt követően néhány évig Becsei Városi Múzeum és Képtár néven működött, jelenlegi nevét pedig 1990-től viseli. Az Óbecsei Városi Múzeum a komplex intézmények közé tartozik, illetékessége Óbecse község területére terjed ki. Célja a Tisza mente kulturális hagyatékának kutatása, gyűjtése és őrzése. Anyaga régészeti, éremtani, történelmi, néprajzi, természetrajzi, képzőmű- vészeti és iparművészeti gyűjteményt foglal magába. Állománya jelenleg mintegy 16 ezer darabot számlál. A természetrajzi gyűjteményt többek között a bácsföldvári Antal László közel hatszáz darabos, preparált madarakból álló kollekciója gazdagítja. A régészeti osztály az Óbecse környéki ásatások leletanyagát mutatja be. A történelmi osztályon jelentős a plakátok, képeslapok és a város épületeit megörökítő fényképek gyűjteménye, de számos térkép, érme, könyv, folyóirat és különböző brosúra is megtalálható itt. Az újságkollekció a 19. századtól napjainkig terjed, de van közoktatási és katonai gyűjtemény is. A képzőművészeti anyag Czigány Dezső, Szabados Gábor, Pechán József, Ács József, Petrik Pál és Skrabány Viktor képei mellett 19. századi ikonokat és portrékat, valamint a művésztelep alkotói által adományozott festményeket tartalmaz.
A múzeum jelentős szerepet játszott az óbecsei művésztelep 1954-es megalakításában, és annak fenntartásában jelenleg is fontos részt vállal. A művésztelep munkájában vajdasági vagy a Vajdaságból származó elismert művészek, illetve fiatal alkotók, képzőművészek és iparművészek vesznek részt.
21220 Óbecse / Бечеј,, Главна улица 25. (Bečej, Glavna ulica 25.)
Nyitva tartás:08:00 - 19:00
+381 21 691 5765
www.gradskimuzej.becej.net
muzej.becej@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Iparművészet, népművészet

Természettudomány

Néprajz, helytörténet

Határon túli
Nemes nyomokon
Színház a kolozsvári Farkas utcában
A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel.
Bajor Gizi Színészmúzeum
Budapest
Az alfától az omegáig
Petőcz András kiállítása
Petőcz András művészetének origója az írás, amely a kreativitást, a gondolatok közvetítésének írott formáját tekinti központi kérdésnek. Az alkotási folyamat eltér a képzőművészet klasszikus formájától, ahogy a gondolatok visszafejtése, a műelemzés is. A Műcsarnok mostani kiállítása azt a különleges utat mutatja be, amely egyetlen életművön belül a kortárs irodalom és a képzőművészet tökéletes ötvözetét hozta létre.
Műcsarnok
Budapest
Arcok-imák-szívek
A nagy háború emlékei Szarvason
Arcok-imák-szívek a nagy háború emlékei Szarvason címmel új időszaki kiállítás nyílik a Tessedik Sámuel Múzeumban. Témája az 1914 és 1918 között zajló I. világháború, mely rámutat a frontra kerülők és a hátországban maradtak mindennapi életében bekövetkezett változásokra Szarvas község vonatkozásában szarvasi arcokon, egyéni történeteken, tárgyi emlékeken keresztül.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas
Műcsarnok Filmkör
Roberto Rossellini: Németország, nulladik év (Germania anno zero, 1948)
Roberto Rossellini 1947-ben, a romvárossá vált Berlinben forgatott, 1948-ban bemutatott, mára a filmtörténet klasszikus alkotásaként ismert filmjének címében − Germania anno zero, magyarul: Németország, nulladik év − a „nulladik év” a történeti idő, a német társadalom egész addigi élete „lenullázódásának” metaforája, apokaliptikus képzeteket ébreszt a nézőben, teljes összhangban a hívő katolikus rendező alkotói szándékával.
Műcsarnok
Budapest