Jurisics vár

A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és a barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül.
Az elővár épületei gazdasági célokat szolgáltak, itt volt a kocsiszín, az istálló, s itt helyezték el az őrséget is. Az elővár udvarából az egykori vizesárok fölött vezető csapóhíd elbontása után épült téglahídon lehet eljutni a belső várig. Az északi szárnyban gótikus falfestések maradtak meg, az ablakok körül reneszánsz festés és sgraffito látható. A vár az 1532-ben Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohama elleni védekezést vezető várkapitányról kapta a nevét. Jurisics Miklós maroknyi védőserege 19 ostromot vert vissza; az ő győzelmeikre emlékeztet a Kőszegen mindennap 11 órakor megszólaló harang.
Az erődítményt leghosszabban – 236 éven át – birtokló család után Esterházy-várként is emlegetett építmény déli és délkeleti szárnyának emeletén a Városi Múzeum kiállításai kaptak helyet.
Az első terem a kőszegi alsóvár építésétől kezdve mutatja be a város korai történetét, valamint a várost alapító, teljhatalmú Kőszegi családot, akik egészen Kőszeg 1328-as királyi várossá nyilvánításáig fenntartották a városban olykor kegyetlen kiskirályságukat.
A Kőszeg a 15. században című kiállítás darabjai Mátyás király idejében, a vár reneszánsz átalakítása során kerültek a városba, köztük a rendkívül ritka itáliai majolikák. Emellett megtekinthető még a Nagyhatalmi szembenállás Európában a 15. században, valamint a Szulejmán 1532-es hadjáratát és Kőszeg ostromát bemutató tárlat is. A következő terem a jelentős kőszegi zálogbirtokosokat mutatja be, közülük is kiemelten a híres névadó várkapitányt, Jurisics Miklóst és a várat felújító Széchy családot.
Az utolsó terem a kőszegi várat 1695 és 1932 között birtokló Esterházy családot idézi fel. Ebben az időszakban a vár uradalmi központként funkcionált. Újkori történetében a legjelentősebb esemény az 1777-es tűzvész volt, amelyet követően már nem építettek vissza minden tornyot, az északi szárnyat és az udvart is átalakították. A várat 1932-től határőrlaktanyának használták.