Matyó Múzeum
Az 1952-ben létrejött Matyó Múzeum első kiállításának az egykori Korona Szálló 19. századi épülete adott otthont. A matyó népviselet történetét és a hímzés fejlődését bemutató kiállítás 1964-ben a Művelődési Ház oldalszárnyába költözött, ahonnan négy évtized múltán tért vissza egykori helyére. 2005-ben a város főterének felújított műemléki jellegű épületében nyílt meg a Matyó népélet – Tárgyakban élő hagyomány című állandó kiállítás.
A matyóságon három északkelet-magyarországi település, Mezőkövesd, Tard és Szentistván népességét értjük. A matyó népművészet jellegzetessége a 19. század végén kialakult virágos, térkitöltő hímzés, melyet használati és díszítő funkciójú textileken alkalmaznak. A hímzés mellett a karakteres, színpompás viselet tette egyedülállóvá a matyó kultúrát.
A kiállítás rámutat arra az ellentmondásra, amely a századfordulótól egyre inkább elszegényedő, távoli területeken mezőgazdasági idénymunkát vállaló (summás) matyóság életszínvonala és pazar viselete, népművészete között feszült. A múzeum gyűjteményének jelentős részét a viseletek, hímzések képezik, de megtalálhatók benne a paraszti élet eszközei, cserépedényei is.
A tárlaton nagy teret kap a matyó népviselet és hímzés fejlődése, bemutatva a nők hosszú, harang alakú szoknyáit, színes fejdíszeit, a legények bő ujjú, gazdagon kivarrt lobogós ingeit. Megismerkedhetünk a matyók életmódjával, szokásaival, a summás élettel, valamint a háromosztatú parasztházak berendezési tárgyaival. A múzeum különlegességei a teljes viseletek, valamint a menyasszony hozományával megrakott lakodalmas szekér.
Az épület kutatómunkának és múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is helyet ad. Az itt található népművészeti bolt kizárólag népi iparművészek kézműves termékeit árusítja. A Matyó Múzeum 2006-ban az Év Múzeuma elismerésben részesült.
3400 Mezőkövesd, Szent László tér 8.
Nyitva tartás:Keddtől vasárnapig 10 órától 16 óráig
+36 49 311 824
matyomuzeum@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA
Iparművészet, népművészet
Néprajz, helytörténet