ITT JÁRTÁL MÁR?


Múzeumba menni jó - 2022. február

images/Ars et virtus.jpg

Február havában még szánkáz a szél az utakon, jégvirág nyílik éjjel az ablakon, de pendül már az ég, megvillan a nap. Még itt a farsang, de hamarosan böjti szelek fújnak majd. Túl vagyunk lassan a tél nehezén? Látogassunk múzeumokat! Kint zord télutó, a múzeumok tereiben különleges kiállítások láthatók, melyek közül néhány tárlatra hívjuk fel olvasóink figyelmét.

Ars et Virtus. Horvátország – Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége
Magyar Nemzeti Múzeum, 2021. december 10. – 2022. március 15.
1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.

Horvátország és Magyarország 800 éven át tartó, a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatok széleskörű, szerteágazó és komplex közös örökségének emlékanyagát mutatja be a kiállítás. A két nép közös történelme Zvonimir horvát király 1089-ben bekövetkezett halálával kezdődött. Özvegye, I. Béla magyar király leánya, Ilona királyné a horvát előkelőségek egy részének támogatásával bátyját, Szent László magyar királyt hívta be az országba. A középkori kapcsolatok újabb meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette; létrejött a több mint 800 évig fennálló magyar–horvát perszonálunió. A közös múlt első évszázadainak megjelenítése a horvát historikus festészet gyakori témaválasztása, ezen alkotásokból válogat a tárlat. A reneszánsz korszakot külön tematikus kiállítási blokk mutatja be; a földrajzi közelség okán az itáliai humanizmus markánsan éreztette hatását mindkét ország területén. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete; a közös kultuszt a zágrábi székesegyház liturgikus tárgyai jelenítik meg. A különféle, változatos nemesi életutak jól mutatják a két ország közötti mobilitást. A 17. századtól kezdve több jelentős politikai karriert befutó, horvát eredetű nemesi famíliát tartunk számon Magyarországon, emellett egyes magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.

Mindkét nép történelmében kiemelkedő szerepet játszott a Zrínyi család: tevékenységük kitörölhetetlen nyomot hagyott a két ország történetében, kultúrájában és művészetében. Az osztrák-magyar kiegyezést követően, 1868-ban került sor Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonyának rendezésére is, amelynek értelmében a két ország egy államközösséget képezett; a horvátok külön territóriummal bíró politikai nemzetet alkottak saját országgyűléssel és belpolitikai önállósággal. Magyarország egyetlen tengeri kikötője a magyar kormányzók fennhatósága alá tartozó, dinamikusan fejlődő város, Fiume volt. A kikötőváros sajátos ötvözetét adta a különféle nemzetek kultúrájának és mentalitásának. A 19. század végére a Monarchia második legnagyobb üdülőhelyévé váló Abbázia (mai nevén Opatija) az osztrák előkelőségek mellett a magyar arisztokraták és tehetősebb polgárok körében is igen nagy népszerűségnek örvendett, újabb közös kapcsolódási pontot kínálva a két nemzet között. A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülését hirdető, nagyszabású 1885-ös és 1896-os országos kiállításon. Ennek bemutatása mellett külön blokkban mutatja be a tárlat a 19. századi építészeti kapcsolatokat. A magyar építészek tervezte épületek mind a mai napig meghatározó arculati elemei egyes horvát városoknak.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Galerija Klovićevi Dvori (Zágráb) közös projektjeként valósult meg.


Hollandiából hazaérkezett gyerekek a hozzátartozóikat lesik a vonat ablakából. Müllner János (1870-1925) felvétele, 1921. szeptember (Fotó/Forrás: © BTM Kiscelli Múzeum)

Úti cél: remény. A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között
Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum, 2021. december 19. – 2022. március 27.
1014 Budapest, Szent György tér 2. Budavári Palota „E” épület

Magyarország I. világháborús (1914-1918) veresége, majd a Nagy Háborút követő forradalmak 1919-ben az országot súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságba sodorták. 1919 utolsó hónapjaiban kritikussá vált a helyzet: állandósult az élelmiszer- és nyersanyaghiány, az ellátási gondok és a társadalom tapintható elszegényedése mellett 1920 júniusát, a trianoni békét követően az országot elárasztotta a Magyarországtól elszakított területekről érkező menekültek tömege. A válságos időszak a gyermekek számára óriási próbatételt jelentett. Magyar és külhoni szervezetek, magánszemélyek és a történelmi egyház vezetői összefogása révén valósult meg a több európai országot érintő segélyprogram, amelynek bemutatása a kiállítás fő témája. A segélyakció keretében az 1920-as években Hollandia, Belgium, Svájc, Svédország és Anglia fogadott be mintegy hatvanezer magyar gyermeket, külföldön való tartózkodásuk időtartama többnyire néhány hónapos volt, olykor akár évekig elhúzódott, a gyerekek egy része pedig végleg kint maradt a befogadó országban.
A nemzetközi gyermeküdültetésen résztvevő magyar gyermekek számára olykor egész életükre meghatározó élményt jelentett a kint töltött idő. Számos művész (F. Györffy Anna, Petrich Kató, Heller Andor, Karády Katalin), és a tudományos, egyházi és kulturális élet fontos szereplője (Bibó István, Regőczi István) vehetett részt a nemzetközi gyermeküdültetés programban.



Közösség, régészet, örökség. A közösségi régészet eredményei Tolna megyében
Wosinsky Mór Megyei Múzeum
2022. január 27. – 2022. június 12.

A műszeres leletfelderítési módszerek elterjedésével a közösségi régészet szélesebb értelmet, nagyobb támogatottságot kapott, új lelethorizontok és lelettípusok bukkantak fel. A lelőhelyek illegális fosztogatása a mai napig megoldatlan probléma, a hobbi fémkeresőzés gyakorlatilag kontrollált környezeten kívüli régészeti kutatást és felfedezést jelent. A régészeti örökség védelmére vonatkozó jogszabály (2001. évi LIXV. tv. a kulturális örökség védelméről, 68/2018. IV. 09. Korm. rendelet) szigorúan szabályozza a fémkereső műszer használatát és ennek fontos eleme a területileg illetékes múzeummal kötött megbízási szerződés, vagy együttműködési megállapodás. A 2018-as jogszabály módosítást követően országszerte kialakultak az intézményekhez kötődő, fémkeresős csoportok, melyek tevékenysége számos eredményt hozott. A Wosinsky Mór Megyei Múzeumhoz kapcsolódó fémkeresős, leletmentő magánszemélyekre a múzeum számíthat leletfeltárásnál, lelet mentésekor. A tárlat a közösségi régészet múzeumot gyarapító eredményeit összegzi és mutatja be – a műtárgyakat tematikus módon elrendezve – a látogatóközönség számára.

Két paletta. Modok Mária & Czóbel Béla kiállítása
Czóbel Múzeum ꟾ Ferenczy Múzeumi Centrum, 2021. október 29. – 2022. október 30.

A Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött festői hagyatékból és a fennmaradt fotókból, dokumentumokból Modok Mária (1896-1971) és Czóbel Béla (1883-1976) izgalmas művészeti párbeszédét és egymásba olvadó festői törekvéseit követhetjük végig a kiállításban. A Két Paletta című kiállítás alapvetően a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményében őrzött munkákból válogat, illetve kiegészül néhány, közgyűjteményekből és magángyűjtők tulajdonából származó, korszakjelző, fontos alkotással. A válogatás azt az időszakot helyezi fókuszba, amelyben Czóbel biztonságos otthonra lelt Modok mellett, és új energiákkal dolgozhatott, de kitekintést ad a korai munkákra és Czóbel egyedül töltött, utolsó öt évében készültekre is. A kiállítás egyik fő érdekessége az a kétoldalas, korai, datált (1917 és szignált mű, aminek egyik oldalán egy enteriőr, a másik oldalán egy csendélet látható Czóbel Bélától. 1917-es, ami igazi szenzáció. A két művész festményei úgy kerültek a falakra, hogy valóban párbeszédet folytathassanak, és a nézők meglepő, új összefüggéseket tárhassanak fel bennük.


Isteni csábítás. Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain. Kamarakiállítás
Szépművészeti Múzeum Michelangelo-terem
2022. február 17. – április 17.

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek anyagából összeállított kamarakiállítás a korokon és stílusokon átívelő népszerűségnek örvendő, a görög mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek tulajdonított szerelmi témákat járja körül mitológiai ábrázolásokon keresztül. A harminckét kiválasztott mű különböző korok alkotása a 16–20. századig, amelyek Európa eltérő területein és számos képzőművészeti műfajban születtek. Találkozhatunk Michelangelo rajza után készült rézmetszettel éppúgy, mint Daumier és Gauguin grafikai lapjaival, valamint Ferenczy Béni és Maillol szobraival vagy Benczúr Gyula és Székely Bertalan festményeivel. A tárlat megtekintése a múzeum 16 éven aluli látogatóinak csak szülői felügyelettel ajánlott.

A ló háziasítása – Az őslovaktól az ősök lováig
Magyar Természettudományi Múzeum Kupolacsarnok
2022. február 16. – június 13.

A Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány közös kiállítása, a lovak rendkívül érdekes, kontinenseken átívelő történetét kíséri végig, a lófélék evolúcióján, majd a lovak háziasításán át, a lovak történelemformáló szerepének bemutatásáig. Bepillantást nyerhetünk a sztyeppei lovasnomád civilizációk életébe is, amely a magyarság ősi történetének és kultúrájának is meghatározó eleme volt.

„Töviseken át …”. Fejezetek a székelyudvarhelyi Református Kollégium 350 éves múltjából
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely

„Per spinas ad rosas” („Töviseken át a rózsákig”), hirdeti a székelyudvarhelyi Református Kollégium jelmondata, amely az iskola 1716-ból származó címerén olvasható. A középfokú református oktatás háromszázötvenkét éve, 1670-ben vette kezdetét Székelyudvarhelyen. A 17. század végén, az oszmán-török birodalom hegemón törekvéseinek visszaszorítását követő időszakban, a Habsburg-uralom szisztematikus ellenreformációja védekező állásba kényszerítette a protestáns felekezeteket, a 18. században az udvarhelyi református élet anyagi és szellemi ereje azonban növekedni volt képes.
A 19-20. század történelme rengeteg tövist termett: forradalom, megtorlás, hatalom- és rendszerváltások, háborúk és kisebbségi lét. 1927 és 1940 között a református Tanítónőképző vette át a Kollégium helyét, amely 1948-ban a kommunista államosítás áldozatává vált. A Kollégium szellemi és tárgyi örökségét a Tanítóképző mentette át a diktatúra évtizedein, mígnem 1994-ben a református gimnáziumi oktatás végre folytathatta történelmi küldetését.
A „Töviseken át …” című kiállítás a székelyudvarhelyi Református Kollégium történetének legfontosabb, legmeghatározóbb mérföldköveit mutatja be, amelyek bizonyítják, hogy a múlt tövisei között a rózsák nemcsak egy intézmény, hanem egy egész közösség számára nyíltak és nyílnak ma is.