Múzeumba menni jó – 2022. március

Hófoltos még a határ, szunnyadozik a kökény és a galagonya, de nyílik már a hóvirág, és a szelíd ibolya is ébredezik a sombokor alatt. Víg tavaszunk éled, március melege patakokat ébreszt, ideje volna már a nagykabátot félredobni. A Várkert Bazár déli panoráma teraszán szabadtéri tárlat, a múzeumok tereiben új, különleges kiállítások láthatók, melyek közül néhány tárlatra hívjuk fel olvasóink figyelmét.
Nem feledhetjük: a múzeumok páratlan felfedezőhelyek, ahol tanulhatunk a múltról, és új ötleteket meríthetünk.

Porcelán-bál – Kiállítás a szombathelyi Schrammel-gyűjteményben 
Fotó/Forrás: © Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum

Porcelán-bál
A Herendi porcelán kiállításnak a Savaria Megyei Hatókörű Múzeum tagintézménye, a Szombathelyi Képtár – Schrammel-gyűjtemény ad helyet, címe: 9700 Szombathely, Thököly u. 20.
A kiállítás látogatható: 2022. február 9. – 2022. május 8. közötti időszakban

A „Porcelán-bál” című kiállítás az 1826 óta működő Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. szinte végtelen gazdagságú kézműves alkotásai, termékei reprezentatív válogatását mutatja be a szombathelyi Schrammel-gyűjteménynek helyet adó egykori Éva-malomban. A tárlaton egyedi műalkotások láthatók, így a Herendi porcelán-termékek között a mindmáig külön világot jelentő látványos, karneváli porcelán figurák, melyeket Schrammel Imre keramikus- és szobrászművész tervezett és a herendi porcelánfestő szakemberek dekorációi keltették életre. A kiállítás része egy különleges terített asztal enteriőr, amelyen a világhírű Herendi porcelán minta, a Viktória dekor művészi stilizált mintakincsének evolúciója követhető a porcelánokon, érzékeltetve a tradíció és innováció együttes jelenlétét.

Nemes Nagy Ágnes 100 – Lélegzetnyi végtelen
Fotó/Forrás: © Várkert Bazár

Nemes Nagy Ágnes 100 – Lélegzetnyi végtelen
Várkert Bazár – déli panoráma terasz, 2022. február 10. – 2022. április 8.
1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2-6.

„Nemes Nagy Ágnes 100 – Lélegzetnyi végtelen” címmel nyílt meg az idén száz éve született Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró és pedagógus életművének kiállítása, mely a Várkert Bazár rendezésében a költő születési jubileumi évének emlékezetére készült. Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) alkotói pályája szerves részét képezi a magyar irodalomtörténetnek, költői munkássága, versei máig meghatározó művészi mondanivalót hordoznak, annak ellenére, hogy eleinte, a fojtott levegőjű 1950-es években, kényszer szülte őket. Verseskötetei mellett műfordításai és gyerekirodalmi művei is kimagasló irodalmi nívót képviselnek. Érdemei az Újhold című, meghatározó folyóirat lapszerkesztőjeként, esszéíróként és tanárként is maradandóak, a szellemi szabadságot és a minőséget mindenek fölé helyezte. Tárgyias költészetével, kései tömbszerű prózaverseivel a modern magyar költészet alakítójává, nemzedékének vezető egyéniségévé vált.
A költői életmű részletek megragadásából rajzolódik ki: a szabadtéren felállított kiállítási elemek között végig sétálva meghatározó pillanatok és benyomások kerülnek elő Nemes Nagy Ágnes művészetéből. Megidézett versei mellett megjelennek magánéletének motívumai, tanári és szerkesztői működése, valamint pályatársainak véleménye a költészetéről. „Mindig is aközé a nagyon kevés költő közé tartozott, akik elemi erővel ütik meg az embert” – olvasható róla Lator László költő egyik levélrészlete. A kiállítás kurátora Pataky Adrienn.

Elit alakulat 2.0
Fotó/Forrás: © Móra Ferenc Múzeum

Elit alakulat 2.0 – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői
Móra Ferenc Múzeum, 2022. február 11. – 2022. május 22.
6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.

Az Elit alakulat 2.0 című kiállítás a karosi temetőket, hazánk leggazdagabb honfoglalás kori leleteit, vezérsírjait mutatja be. Az első temetőre 1899-ben, répaverem ásása közben bukkantak rá. A tárlat a második és harmadik temető feltárását állítja a középpontba: a temetkezési mellékletek között találhatóak különböző lószerszámok, fegyverek és öltözködéssel kapcsolatos leletek, csakúgy, mint emberi csontvázak. A kiállítás a leletek alapján kísérletet tesz a honfoglaló magyarok hitvilágának új interpretációjára, bemutatja a magyarok harci modorát, öltözködési, étkezési és állattartási szokásait. Megtudjuk többek között, miért tettek marha- vagy birkahúst a felnőttek sírjába, miért lékeltek koponyát, mit hordtak a tarsolyukban vagy hogyan is jutottak rabszolgákhoz.
A tárlaton interaktív játékok, eszközök is közelebb hozzák a honfoglalók világát. Beléphetünk egy jurtába, ahol különböző ruhamásolatokat akár fel is próbálhatunk. A jurtákat a honfoglalók nemezzel fedték le, a szerkezetek felállítása és lebontása mindig a nők feladata volt.
A kiállításnak az is fontos célja, hogy bemutassa a régészet területét, a régészek és velük együttműködő szakemberek munkáját. Interaktív eszközökön keresztül az érdeklődők is régésznek érezhetik magukat látogatásuk során, emellett antropológiai rejtélyek nyomába is eredhetnek.

Erkel Ferenc Emlékház
Fotó/Forrás: © Erkel Ferenc Emlékház

Erkel Ferenc Emlékház – Állandó kiállítás
2022. február 18-tól megújult az állandó kiállítás
5700 Gyula, Apor Vilmos tér 7.

Az Erkel Ferenc Emlékház megújult állandó kiállítása Erkel szülőházának valamennyi helyiségét magában foglalja. Koncepciója, figyelembe véve az épület eredeti funkcióját, az iskola-lakóház kettőségére építve mutatja be Erkel Ferenc életét és munkásságát, valamint a hozzá és családjához kapcsolódó relikviákat.
A nyitóteret az üvegezett tornác jelenti, ahol Erkel portréja mellett az életének főbb állomásait mérföldkőként jelző időszalag látható. Ezt követően az európai zene termébe jutunk, ahol a nagyhírű kortársak portréival övezve kapott helyet az úgynevezett Erkel-látcső, melyen a zeneszerző élete képekben követhető nyomon. A 19. századi osztályteremben a falak mellett egyrészt Gyula oktatástörténetével, másrészt az Erkel család történetével, illetve az Erkelek munkásságával ismerkedhet meg az érdeklődő, miközben egy interaktív sarokban korabeli feladatok segítségével a reformkori iskolások bőrébe is belebújhat egy kis időre.
A következő egység a zeneszerző életművét bemutató „Erkel-terem”, mely elsősorban a mester operáit és a himnuszt állítja a központba. Itt kaptak helyet a legbecsesebb gyulai Erkel relikviák, Erkel Ferenc személyes tárgyai: pipája, dohányzacskója, sétabotja, mandzsetta gombjai, tintatartója, papírvágó kése, karmesteri pálcája és utazásai során használt néma zongorája. A terem közepén láthatóak a kitüntetésekként kapott serlegei és egyéb dísztárgyai.
A kiállítás következő része az Erkelek egykori gyulai otthonát idézi egy három helyiségből álló reformkori lakásenteriőrrel: a biedermeier bútorokkal berendezett hálószobában, szalonban, valamint a népies konyhában több Erkel relikvia is megtalálható. A konyhában a reformkori gasztronómia fontosabb jellemzőiről kaphat információkat a látogató. Ma már ritkaság szabadkéményű tűzhelyt látni. Mellette pedig a mívesen kidolgozott korabeli edények és egyéb használati eszközök is megtekinthetők.
A kiállítás utolsó egysége egy kisebb vetítőterem, melyben Erkel életéről, illetve műveiből készült filmrészleteket nézhetnek meg az érdeklődők.
A kiállításhoz kapcsolódik egy udvari kiállítótér is, az „Erkel-promenád” melynek falán a látogatók Erkel Ferenc munkásságát követhetik végig a korabeli Erkel hangverseny- és operaplakátok reprodukciói révén.

Egyéb források: magyarnemzet.hu; beol.hu

Tárá, Szitatárá, a "Fehér Megmentő" ꟾ Származási idő: 19. század ꟾ Anyag, technika: vászon, festék
Ligeti Lajos ajándéka ꟾ Ltsz. HFM_50.788.1
Fotó/Forrás: © Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Jurták és kolostorok. Mongol művészet a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 2022. március 25. napjától látogatható 2023. január 15.
1062 Budapest, Andrássy út 103.

2022. március 25-től látogatható a „Jurták és kolostorok. Mongol művészet a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban” című tárlat, amelynek különlegessége, hogy a Hopp Múzeum az intézmény történetében először szentel egy teljes kiállítást kizárólagosan a Mongol Gyűjtemény bemutatásának.
Hopp Ferenc (1833-1919) – jóllehet ötször utazta körbe a Földet – mongol területekre nem jutott el, így a múzeumalapítás céljából 1919-ben az államra hagyott gyűjteményében sem volt eredendően egyetlen mongol kötődésű műtárgy sem.
A múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán volt az, aki már az intézmény működésének kezdetén törekedett arra, hogy mongol tárgyak is kerüljenek a múzeum állományába. Az ő javaslatára vásárolt Szabó Géza Pekingben élő magyar régiségkereskedő számos kínai és mongol műtárgyat, melyeket a harmincas években a múzeumnak ajándékozott. Így kerültek a mongol gyűjtemény első darabjai a múzeumba. Ezek a műtárgyak többségében miniatúrafestmények, de a kínai gyűjtemény is jelentős ordoszi kisbronz anyaggal gyarapodott ekkor.
A gyűjtemény valódi alapját Ligeti Lajos mongolista vetette meg. Jelentős és ismétlődő, főként festett buddhista tekercsképeket (thangka), fametszeteket magában foglaló adományai – melyeket belső-mongóliai kutatóútjáról (1928–1931) szerzett – tették lehetővé egy önálló gyűjtemény létrejöttét. Horváth Tibor, a múzeum második igazgatója – aki régészként 1961-ben maga is elutazott Mongóliába egy ázsiai hun sír régészeti feltárására – szintén szívén viselte a mongol kollekció gyarapítását. Tudatos szerzeményezési munkájának köszönhetően a mongol gyűjtemény a 20. század végére a múzeum egyik fontos gyűjteményévé vált. Később állami hivatalos delegációk ajándékai és kultúrdiplomáciai kapcsolatok erősítését célzó tárgyadományozások révén gyarapodott a gyűjtemény, amely mára közel ezer darabot számlál.
Forrás: Facebook; hoppmuseum.hu

„A színek varázsában” című tárlat plakátja
Fotó/Forrás: © Füleki Vármúzeum

A színek varázsában. Lengyel Ilona képzőművész festménykiállítása
Füleki Vármúzeum, 2022. február 11. – 2022. március 20.
986 01, Fülek MsU Fiľakovo, Radnicna 25

„A színek varázsában” című tárlat a ragyolci származású, jelenleg a Besztercebánya melletti Kordéháza (Kordíky) községben élő Lengyel (született Maksi) Ilona amatőr képzőművész alkotásait vonultatja fel.
Lengyel Ilona egykor a Füleki Gimnáziumban tanult, majd a Prágai Vegyészeti és Műszaki Egyetem Élelmiszeripari és Biokémiai Technológiai Karán szerezett diplomát. A művészet nem mindig volt szerves része a hétköznapi életének, nyugdíjas éveiben végezte el a Bél Mátyás Egyetemen működő Harmadik Kor Egyetemének 6 éves rajz és festészet szakát. Az egyetem kiváló lehetőséget nyújtott számára a képzőművészeti módszerek és folyamatok elsajátítására, a klasszikus és a modern technikák adta lehetőségek tanulmányozására és alkalmazására. Később egykori diáktársaival amatőr művészcsoportot alapítottak Besztercebányán, Art klub 9+ néven. Peerová Zdenka akadémiai festőművész és lektor vezetésével rendszeres találkozókat szerveznek, évente több közös és egyéni – főként besztercebányai és környékbeli – kiállításon, valamint országos versenyen vesznek részt. Lengyel Ilona tagja az ATELIÉR 3G – három generáció képzőművészei polgári társulásnak is. Művészi alkotásai realista ábrázolások, alkalmanként impresszionista, vagy absztrakt festői formanyelv alkalmazásával. A művész sokféle festészeti technikával alkot, ilyen az akvarell, az akril vagy az olaj. Lengyel Ilona Kordéházán él, ahol a természeti környezet kimeríthetetlen ihletforrást jelent dekoratív festményei témaválasztásaival kapcsolatosan.
A kiállításról bővebben ITT olvashatnak.