Múzeumba menni jó – 2023. április
A magyar múzeumi élet számos kiemelkedő jelentőségű kiállítással, programmal várja látogatóit áprilisban. Ezúttal is különleges kiállításokat ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.
Fotó/Forrás: © Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház
Magyar Géniusz Vándorkiállítás | Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház, Szombathely
2023. április 01. – 2023. április 30.
Április 1-én nyílt meg a Magyar Géniusz Vándorkiállítás a Savaria Múzeum tagintézményében, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház ikonikus épülete előtt Szombathelyen. A vándortárlat négy hete alatt színes kísérőprogramok és múzeumpedagógiai foglalkozások sora várja a család minden tagját.
A Magyar Géniusz vándorkiállítás áprilisi, szombathelyi tartózkodása alatt érdemes lesz felkeresni az Iseumot: hetente egy alkalommal a kiállítás egyes egységeit rendhagyó tárlatvezetés mutatja be – kézműves foglalkozások és egy kulturális élmény kíséretében. A Kárpát-medence néprajzi kincseinek megismerését népzenei koncert, régészeti örökségünk feltárulását káprázatos homokanimációs előadás kíséri. Történelmünk emlékei a kiállított műtárgyak mellett hagyományőrzők fegyver- és harcbemutatóján is „megelevenednek”, a képzőművészeti alkotások befogadása után pedig egy kortárstánc-produkció teszi teljessé az élményt. A Magyar Géniusz vándorkiállítás április 29-én a gyűjtemény katalógusának bemutatójával és irodalmi borkóstolóval búcsúzik Szombathelytől.
A magyar kulturális örökség tekintélyes részét a vidéki múzeumok őrzik, mely mennyiségét és értékét tekintve is páratlan. Ezen műtárgyakat azonban többnyire csak a helyben élők ismerik, ritkán utazunk akár egy Mednyánszky festményért vagy a Sisi relikviákért több száz kilométert. E gondolat mentén kezdeményezte a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége annak az ötletnek a megvalósítását, hogy a vidék legreprezentatívabb tárgyai egy nagyszabású tárlaton belül megmutatkozhassanak. A Magyar Géniusz vándorkiállítás az adott településre, múzeumra leginkább jellemző és legjelentősebb műtárgyakat vonultatja fel. 67 intézmény 154 darab, történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgya mesél a látogatónak az elmúlt két évezredről. A tárlat 2022 áprilisában indult el Kecskemétről, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után végül Budapestre érkezik 2023 év végén. A kiállításnak nemcsak a létrejötte forradalmi, de látványmegoldásai tekintetében is újszerűségre törekedett: a rendkívül heterogén tárgyanyag úgy került kontextusba, hogy miközben külön-külön is megőrzik saját történetüket, egymással is beszélgetnek. Nem könnyű feladat a mai kor emberének egekbe tolódott ingerküszöbét múzeumi eszközökkel elérni, de a Magyar Géniusz vándorkiállítás koncepciójában és látványelemeiben is kísérletet tesz erre.
Fotó/Forrás: © Janus Pannonius Múzeum
Szenes Árpád alkotásai | Janus Pannonius Múzeum, Pécs
2023. március 08. - 2023. május 31.
Szenes Árpád (1897-1985) absztrakt festőművész lenyűgöző alkotásaiból nyílt március 8-án kamarakiállítás Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárban.
A festő 1922-ben absztrakt képeivel mutatkozott be a nagyközönségnek, de ugyanebben az évben készült más képei még a századfordulói magyar festészet hagyományait, mestereinek hatását tükrözik. 1925-től Párizsban él, s alkot, ekkortájt a szürrealista hatás volt jellemző műveire. A szerelem városában ismerte meg későbbi feleségét is, a portugál származású, szintén neves festőt, Maria Helena Vieira da Silvát. A festőházaspár a második világháború kitörésekor elhagyta Párizst, s a világ különböző helyszíneire utazott: néhány hónapot Lisszabonban töltöttek, itt önálló kiállítása is nyílt Szenesnek, ám ezután 1940-ben Brazíliába távoztak: Rio de Janeiróban éltek egy ideig, majd a közeli Santa Terezában telepedtek le, végül 1947-ben tértek vissza Párizsba.
Szenes ekkor kezdett el dolgozni - talán legjelentősebb sorozatának - a mértani és organikus formákból, repetitív motívumokból álló, változatos technikával (akvarell, gouache, olaj, pasztell, kréta) készült Bankettnek a darabjain. A festőművész kifejezésmódja az 1950-es évek közepétől letisztult: tájképein a vertikális és horizontális viszonya kaptak nagy jelentőséget, színskálája pedig néhány halvány színre redukálódott. 1974-ben azonban a Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris-ban rendezett kiállítás után a kritika Szenes életművét a modern festészet klasszikusai közé sorolta. Festményei végletesen megtisztított, szinte csak a fehér szín árnyalataira, finom festékpászmákra, nüansznyi színakkordokra, rétegződő horizontcsíkokra épülő stílust jeleznek.
A "Szenes Árpád alkotásai a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának gyűjteményében" című tárlat érdekessége, hogy a művész feleségének, a szintén neves festő Maria Helena Vieira da Silvának egy alkotása is megtekinthető. A kamarakiállítás 2023. május 31-ig, előzetes bejelentkezést követően tekinthető meg a JPM Modern Magyar Képtárban.
Bővebb információ ITT olvasható.
Fotó/Forrás: © Petőfi Irodalmi Múzeum
Mindenek ellenére föld. Nemes Nagy Ágnes tájképei | Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
2023. február 24. - 2023. október 01.
"Mindenek ellenére föld. Nemes Nagy Ágnes tájképei" címmel nyílt időszaki kiállítás 2023. február 24-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat a költő életműve mentén haladva kalauzolja el a látogatót, bemutatva életének fontosabb csomópontjait, ezzel párhuzamban pedig megidézi a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremett, folyamatosan átalakuló, s egyedülálló módon leírt tájképeket.
Nemes Nagy Ágnes verseinek - egy jelentős részében - a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik az olvasóban. A költő látásmódja, s a környezetre irányuló fokozott koncentrációja pedig nem csupán a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a mai kor szülöttére, és a kortárs magyar lírára is. A tárlat, mely a magyar irodalom kiemelkedő alakjának életműve előtt tiszteleg 2023. október 1-ig várja látogatóit.
Kurátor: Kenderesy Anna
Látványterv: Kemény Gyula
Grafikai arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor
Fotó/Forrás: © Néprajzi Múzeum
Néprajzi Múzeum 150. Képek - tárgyak – események | Néprajzi Múzeum, Budapest
2023. március 05. – folyamatos
Fennállásának 150. évfordulója alkalmából (a múzeum 2022-ben ünnepelte 150. évfordulóját) interaktív digitális kiállítást állított össze a Néprajzi Múzeum. A tárlat az intézmény másfél évszázados történetét mutatja be a látogatóknak, akik így időutazáson vehetnek részt a múzeum Méta terében.
A "Néprajzi Múzeum 150. Képek - tárgyak – események" című kiállítás a múzeum történetének minden egyes évéből egy vagy több eseményt, történést emel ki: új épületek, költözések, kiállítások, jeles személyek, kiemelkedő gyarapodások, gyűjtések, terepmunkák, múzeumi tudományos teljesítmények vagy egyszerű hétköznapi eseményeket mutat be. Az 1871 és 2022 között eltelt időszak Magyarország és az emberiség történetében a magasztos események mellett a tragikus történések sorozta is, amely a múzeumi időben is látványosan tükröződik. Az interaktív digitális kiállítás tehát a különböző korok múzeumi eseményeinek felfedezésére, felelevenítésére invitálja az érdeklődőket.
Fotó/Forrás: © Balatoni Múzeum
Szendrey, Petőfi, Keszthely | Balatoni Múzeum, Keszthely
2023. március 15. – 2023. szeptember 16.
A Balatoni Múzeum fennállásának kezdeti évei óta fontosnak tarja Petőfi Sándor hitves emlékének ápolását: a költő, Keszthely, valamint a Balatoni Múzeum között a kapcsolatot ugyanis a költőfejedelem hitvese, Szendrey Júlia adja, aki 1828-ban Keszthelyen látta meg a napvilágot.
A Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulója alkalmából rendezett kiállításon jelentős mértékben megjelennek Szendrey azon életszakaszai, tettei, melyeket a tárlat interaktív elemekkel helyez a reflektorfénybe, s amelyeket a kortársak és az utókor is negatívan ítél meg. A kiállítás így, amellett, hogy bemutatja a 19. század második felének Keszthelyét, objektív képet ad Júlia életéről, megmutatva, hogy tettei, és az őt ért bántalmak mögött milyen lelki vívódások zajlottak. De a szeptember 16-ig látogatható tárlat közönsége megismerheti férje, Petőfi Sándor életútját, illetve hitvesi kapcsolatukat is.
A"Szendrey, Petőfi, Keszthely" című kiállítás megvalósításával és rendezésének módjával a múzeum fő célja, hogy minden korosztály számára könnyen befogadható, új információt nyújtson Petőfiről, Szendrey Júliáról, Keszthelyről és arról a korszakról, amelyben éltek.
Fotó/Forrás: © Kassák Múzeum
KASSÁK×PETŐFI | Kassák Múzeum, Budapest
2023. március 15. – 2023. december 31.
A Petőfi 200 emlékév alkalmából pop-up installáció formájában mutatja be a budapesti Kassák Múzeum Petőfi költészetének hatását Kassák Lajos verseire, írásaira s jelentőségét a magyar avantgárd művészetben.
A 2023. március 15-én nyílt tárlat közönsége közelebbről is megismerkedhet Kassák Lajos és Petőfi Sándor kapcsolatával, az autodidakta Kassák költői szárnypróbálgatásainak egyik legfontosabb inspirációs forrása, példaképe ugyanis Petőfi költészete volt.
Kassák az 1920-as évek során írt önéletrajzi regényében, az Egy ember életében vallott először Petőfi iránti lelkesedéséről, és költészetének inspirációs forrásvidékéről. 1936-ban a Szép Szó című folyóirat felkérésére írta meg Petőfiről szóló elemző, 1948-ban. A költő halálnak 100. évfordulója alkalmából pedig Kiskőrösön tartott beszédet a hivatalos állami emlékév megnyitó ceremóniáján, melynek kéziratát a Kassák Múzeum őrzi. A "KASSÁK×PETŐFI" című kiállítás ezen szövegekből tár fel részleteket a nagyközönség számára, miközben bemutatja Kassák kötődését Petőfi személyiségéhez s költészetéhez.
Fotó/Forrás: © Kecskeméti Katona József Múzeum
A MAGYAR NŐ – KÉT ÉVSZÁZAD NŐI PORTRÉI | Kecskeméti Katona József Múzeum - Cifrapalota, Kecskemét
2023. március 08. – 2023. április 23.
Kifejezetten magyar női portrékból álló magángyűjteményt mutat be a Kecskeméti Katona József Múzeum legújabb, március 8-án nyílt időszaki kiállítása. A Cifrapalota közönsége a 18. század elejétől a reformkor és a szabadságharc időszakán keresztül egészen a dualizmus koráig tekintheti meg a többek között hölgyeket, nemesasszonyokat és parasztasszonyokat ábrázoló képmásokat. De a 20. század elejéről s a két világháború közötti időszakból is bemutatásra kerül több kiemelkedő darab.
"A MAGYAR NŐ – KÉT ÉVSZÁZAD NŐI PORTRÉI" című kiállítás alapkoncepciója - párhuzamban a magyar nővel - Schweiger-Lerchenfeld Amand német író szavaival jellemezhető: „Öntudatosság és büszkeség nyilatkozik fellépésükben. Szellemes, mert az élet hevesen lüktet benne; érzelemdús, mert vérének heve ébren tartja. Az ország ügyei iránt éppoly élénken érdeklődik, mint férje, s nemzetének történelme gazdag az önfeláldozó nők megható vonásaiban.”
A tárlat április 23-ig várja közönségét a KKJM Cifrapalota kiállítóhelyén.
Fotó/Forrás: © Laczkó Dezső Múzeum
Hősök Kincsei, új állandó vártörténeti kiállítás | Laczkó Dezső Múzeum - Hősök Kapuja Látogatóközpontban, Veszprém
2023. március 30-tól látogatható
Új, állandó vártörténeti kiállítás látogatható március 30-tól a veszprémi Hősök Kapuja Látogatóközpontban: a "Hősök Kincsei" című tárlat Veszprém középkori központi szerepe kívánja hangsúlyozni, bemutatva olyan tárgyakat s történeteket, melyek a települést kiemelik, nem csak a környék, hanem az ország középkori várai és városai közül is.
Laczkó Dezső Múzeum kiállítóhelyén a vár, mint egyházi és közigazgatási központ jelenik meg, egy-egy tárgy/tárgycsoport köré szerveződve. A földszinti térben főként az Árpád-kori időszakra koncentrálódik, míg a második szinten a végvári rendszer korszaka elevenedik meg a közönség előtt: láthatók különféle ruházatok, eszközök és makettek is.
Fotó/Forrás: © Füleki Vármúzeum
A történelem plakátokon, plakátok a történelemben | Füleki Vármúzeum, Szlovákia, Fülek
2023. március 15. – 2023. április 30.
2023. március 15-től április 30-ig látogatható a Füleki Vármúzeum "A történelem plakátokon, plakátok a történelemben" című kiállítása. A tárlat közönsége olyan posztereket, plakátillusztrációkat tekinthet meg, melyek a modern történelemben propagációs, véleményformálási, harcra buzdító és háborúellenes, valamint propagandacélokra használtak. A látogatók komplexebb élménye érdekében a képanyagokat kísérőszövegek egészítik ki. A tárlat a SZNM – miavai Szlovák Nemzeti Tanácsok Múzeumának együttműködésével valósult meg.
A plakát története a 19. századig, a szecesszió koráig nyúlik vissza, s a modern plakát atyjaként Jules Chéret-t tartják számon. A kormányok az első világháború alatt használták először a plakátot, reklámtechnikát. A 20. század elején Walter Dill Scott és Gustave Le Bon pszichológusok úgy vélték, hogy a tömegek a tudatalattijukon keresztül fogékonyak az irracionális impulzusokra és az ismétlődő, vonzó szlogenekre. Tisztában voltak azzal, hogy a tömegek kihasználhatóvá válnak a demagógok által, de a plakátokon keresztül történő hatékony információterjesztés előnyei eloszlatták a félelmeket.
