Múzeumba menni jó – 2024. november
„Eljött már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja.”
A színpompás ősz utolsó hónapjában nagyszabású állandó és időszaki kiállítások látogathatók, ezek közül ajánlunk most olvasóink szíves figyelmébe néhány tárlatot:
Fotó/Forrás: © Néprajzi Múzeum, Budapest
Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei
2024. október 16. - 2025. január 19.
Néprajzi Múzeum, Budapest
2024. október 16-tól 2025. január 19-ig a „Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei” című, a messzi Kínából származó, Liechtensteint, Párizst és Hong Kongott is bejárt kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban állomásozik. A páratlan tárlat mintegy 90 műtárgyat jelenít meg a Kínai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből az ókortól a modern időkig. Ennek köszönhetően a közönség mélységében is megismerheti a kínai étkezési szokások évezredeket átívelő hagyományait, azok mélységét, varázsát és sokszínűségét: az érdeklődőt betekintést nyerhetnek egy olyan kultúrába, ahol az ételek és italok elkészítése nemcsak evést és ivást jelentett, hanem – többek között – spirituális erővel is bírt.
A tárlat olyan kérdésekre keresi, s adja meg a választ, mint például: milyen szerepet tölt be a főzés és étkezés Kína népének múltjában és jelenében? Hogyan formálta a gasztronómia a mindennapokat, hagyományokat, gondolkodást, de akár a politikát is? Mekkora jelentőséggel bír az étkezés kultúrája Kínában?
Fotó/Forrás: © Szombathelyi Képtár, Szombathely
Meteoritok - Geszler Mária Garzuly porcelánművei és családtörténeti gyűjteménye
2024. október 18-tól látogatható állandó kiállítás
Szombathelyi Képtár
Geszler Mária Garzuly (1941 -) Kossuth-díjas keramikusművész életműkiállítása nyílt meg október 18-án a Szombathelyi Képtárban. A művésznő 1966-tól alkot Szombathelyen, műveit magyar és nemzetközi köz- és magángyűjtemények őrzik, s 2023-ban közel ötven kerámiát ajándékozott a városnak. A "Meteoritok" című kiállítás e kerámiákon kívül a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban és a család tulajdonában megtalálható alkotásokra is épít: a művész családjában a zene kiemelt jelentőséggel bír. Geszler Mária Garzuly felmenői, testvérei, gyermekei között hivatásos zenészekkel találkozhatunk (édesapja Geszler György zeneszerző), így a tárlaton családtörténeti dokumentumok – kéziratok, levelek, fotók, kották – is láthatók. De Geszler Mária gyermekei közül Garzuly Gábor grafikái, valamint orvosprofesszor férje, Garzuly Ferenc tudományos és szépirodalmi könyvei is bemutatásra kerülnek. A tárlat egy komplex családtörténetből kirajzolódó keramikus életút mellett egy több generációs művészcsaládot mutat be, melynek fókuszában Geszler Mária művészete áll.
Fotó/Forrás: © Füleki Vármúzeum, Fiľakovo, Szlovákia
Farkas József: „Pásztoresztendő”
2024. október 15. – 2024. november 29.
Füleki Városi Honismereti Múzeum, Fiľakovo, Szlovákia
November 29-ig tekintheti meg a nagyközönség a Füleki Városi Honismereti Múzeum „Farkas József „Pásztoresztendő”” című kiállítását. A szerzőt szoros családi és érzelmi kötelék fűzi Nógrádhoz és Gömörhöz: hosszú éveken keresztül foglalkozott ugyanis az ott élő pásztorok, valamint zenészek életének dokumentálásával. 2012 óta Farkas József a „Fölszállott a páva” elnevezésű, Kárpát-medencei népművészeti tehetségkutató verseny koordinátora, illetve 2017-től a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia vezetője.
Arról, hogy munkásságának nagy részét a népművészetnek szenteli, a Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Csehországban megrendezett tárlatai tanúskodnak. A kiállítás fekete-fehér és színes fotókon tárja a látogatók elé főként gömöri pásztorok, illetve zenészek portréit, valamint életük pillanatait. A felvételek a szerző, Farkas József, gyűjtési útjai során szerzett ismereteit tükrözik, emberi sorsokat és mindennapi momentumokat láttatva.
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Ragyogj! – Ékszerek ideje
2024. október 19. – 2025. április 13.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2024. október 18-án új időszaki kiállítás nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Nemzeti Múzeumban: a „Ragyogj! – Ékszerek ideje” című tárlat korszakokon átívelve mutatja be, hogy az ékszerek azon túl, hogy kiemelkedő esztétikai értéket képviselnek, milyen mélyebb jelentéseket hordoznak.
40 000 év – az őskőkortól napjainkig tartó időszak – felsorakoztatott műtárgyai között az érdeklődők szemügyre vehetnek a Kárpát-medence legkorábbi aranyékszerei közül néhányat: egy országos szinten unikális emberarcot ábrázoló ezüst ruhakapcsoló tűt, egy szemkápráztató hunkori kincset, számos középkori, drágakövekkel díszített arany ruhacsatot és -díszt, egy 18. századi ereklyetartó mellkeresztet, sőt, még patkószögből és emberi hajból készült ékszereket is. A kiállítás címét Benczúr Emese „Ragyogj” című munkája inspirálta, amely az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére készült 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára rendezett kiállításra.
Fotó/Forrás: © Magyar Földrajzi Múzeum, Érd
Péczely Lajos: A kietlenség megkapó látványosságai Közép-Ázsiában
2024. október 22. – 2025. január 12.
Magyar Földrajzi Múzeum, Érd
„A kietlenség megkapó látványosságai” címmel nyílt meg október 22-én Péczely Lajos fotókiállítása Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban. A tárlat a 74 éves utazó és amatőr fotográfus húszévnyi közép-ázsiai tapasztalatait, képeit tárja a látogatók elé. Péczely fotográfiáit egészen 2025. január 12-ig csodálhatják meg az érdeklődők.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján a fotográfus könyvéről is beszéltek: „A láthatár áthatolása – A Föld arca Közép-Ázsia pusztaságaiban és sivatagaiban” című kötetet ugyanis ekkor mutatták be először a közönségnek.
Fotó/Forrás: © Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
Stéger Ferenc és az opera világa
2024. október 25. – 2025. március 09.
Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
Stéger Ferenc (1824–1911) szentendrei származású tenor énekes születésének 200. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendezett a Ferenczy Múzeumi Centrum. A „Stéger Ferenc és az opera világa” című tárlat méltóképpen igyekszik megemlékezni a méltatlanul elfeledett egykori sztárénekes rendkívül sikeres hazai és nemzetközi karrierjére és életének korábban nem ismert részleteire. A Ferenczy Múzeumi Centrumban található ugyanis az énekes közel ötszáz tételét kitevő (és egyben hazai intézmények közül a legjelentősebb) hagyatéka.
Stéger esetében már a számok is önmagukért beszélnek: 1874-ig több mint hatvan szerepet játszott, elsősorban az olasz és francia operarepertoár állt hozzá közel. Ez idő alatt 2000-nél több alkalommal állt színpadra, közel 50 város színházában. A szentendrei családi háttér mellett, az 1846/1847-től kezdődő karrierjének zágrábi, bécsi, prágai, itáliai, német, barcelonai, kolozsvári és bukaresti fellépéseit és nem utolsósorban, a Nemzeti Színházban eltöltött időszakai kerülnek 2025. március 09-ig bemutatásra.
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815–1867)
2024. október 29. – 2025. február 9.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest | Földszint, időszaki kiállítótér
Magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat, viseleteket és egyéb használati tárgyakat mutat be a nagyközönségnek az a tárlat, mely október 29-én „Biedermeier mindennapok” címmel nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria földszinti időszaki kiállítótérében. A kiállítás összművészeti szemlélettel mutatja be a 19. század első évtizedeinek meghatározó stílusirányzatát. A tárlat a hazai biedermeier festészet ikonikus ábrázolásai mellett a korabeli bécsi művészeti élet legnagyobb mestereinek alkotásaival is megismerteti a látogatókat: a legjelentősebb magyar alkotók – Borsos József és Barabás Miklós – mellett Friedrich von Amerling, Ferdinand Georg Waldmüller, Josef Danhauser és a legnagyobb osztrák festők alkotásai jelennek meg az összesen több mint 300 műtárgyat felvonultató nagyszabású kiállításon.
Fotó/Forrás: © Mindszentyneum - Mindszenty József Látogatóközpont, Zalaegerszeg
Győzelmi jelentések helyett - Emlékkiállítás IV. Károly boldoggá avatásának huszadik évfordulóján
2024. október 30. – 2025. január 31.
Mindszentyneum - Mindszenty József Látogatóközpont, Zalaegerszeg
Október 30-tól 2025. január 31-ig a zalaegerszegi Mindszentyneumban látogatható az az emlékkiállítás, melyet a Habsburg Ottó Alapítvány hozott létre, névadó édesapja előtt tisztelegve. A „Győzelmi jelentések helyett” című kiállításban az Alapítvány a javarészt a gyűjteményébe tartozó dokumentumok, fotók és tárgyak segítségével igyekszik bemutatni a húsz esztendeje boldoggá avatott uralkodó életútját, amely bár emberileg sikertelennek tűnt, ma mégis példaként szolgál: az örök értékek keresése és az Isten előtti felelősség világító lámpás lehet az emberi viszonylatokban is.
Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodóját, Habsburg-Lotaringiai Károlyt (1887–1922) kortársai igen szélsőségesen ítélték meg. Uralkodása éppoly viharos volt, mint amilyen rövid (1916–1918): egy embertelen háború, nacionalista törekvések, szociális és politikai forrongások, értékrendek válsága közepette kellett vállalnia a felfogása szerint Istentől rárótt felelősséget népei boldogulásáért. Hű támogatók és gyűlölködő ellenségek között igyekezett országát békés kikötőbe kormányozni a háború embertelenségéből.
IV. Károly király elsőszülött fiában, Ottóban mély nyomot hagyott szülei hite és értékrendje. Édesapja halála és az ehhez kapcsolódó emlékek kitörölhetetleneknek bizonyultak, és egész életében reflektált rájuk.