Múzeumba menni jó – 2024. október

"Itt van az ősz, itt van újra."

A múzeumok és kiállítóhelyek az őszi hónapokban is kínálnak kulturális látnivalókat. Októberi tárlatajánlónkat olvashatják:

Fotó/Forrás: © Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

Konstantinápoly Budapesten - Így látták a „mesés keletet” a századfordulón
2024. május 31. – 2024. november 3.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

Konstantinápoly és a kelet elevenedik meg azon a kiállításon, amelyet november 03-ig tekinthet meg a közönség a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, Budapesten. 1896-ban - a Gerster Kálmán által tervezett épületegyüttes, amely „Konstantinápoly Budapesten” néven nyitotta meg kapuit, híres-hírhedt színfoltja volt a korabeli orientalizáló építészetnek. A többnyire könnyűszerkezetes, díszlet módjára kialakított épületek egy-egy konstantinápolyi épületet igyekeztek megidézni, habár a közvetlen felhasznált formák sok esetben észak-afrikai, vagy ibériai, mór területekről származtak. Az épületegyüttes azonban nem volt hosszú életű: megnyitását követő évben bezárt, emléke azonban napjainkig fennmaradt. A szórakozónegyedről készült építészeti kiállítást először 2019-ben Isztambulban tekinthette meg a nagyközönség, majd a Budapestre, a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelybe került. S most, a megújult, műtárgyakkal kiegészített tárlat a Vendéglátóipari Múzeumban várja november elejéig a nagyérdeműt.

Fotó/Forrás: © Székely Nemzeti Múzeum, Románia

Kós András 110 - Életmű-kiállítás
2024. szeptember 13. – 2024. november 24.
Székely Nemzeti Múzeum, Románia

A művész születésének 110. évfordulója alkalmából „Kós András (1914-2010) életmű-kiállítást” szervezett a Székely Nemzeti Múzeum s a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet: a tárlaton megcsodálható alkotások gerincét a művész által válogatott és a Farkas utcai református templomnak adományozott szobrok, valamint a család gondozásában lévő alkotások adják, mindezt a Carola Egyesület közreműködésével tekintheti meg az érdeklődő nagyközönség.
Jelentős alkotások kerültek továbbá a kiállításba a kolozsvári Művészeti Múzeumtól, valamint néhány magánszemélytől. A tárlat számos, a művész családjában fellelhető személyes tárggyal teljesedik ki. A kiállításszervezéssel párhuzamosan futó hagyatékfeldolgozásnak köszönhetően a kurátorok a művész grafikai anyagából is egy jelentős merítést tárnak a látogatók elé. A tárlat érdeme, hogy Kós András közismert alkotói portréja mellett az életpálya kevésbé ismert motívumait, aspektusait is megvilágítja különböző, rég nem látott, vagy mindeddig kiállításon nem szereplő műalkotások, tárgyak, valamint archív fotók révén. Újdonságként a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből a szobrászművész Pár (1970) című munkája is közszemlére kerül. A múzeum e tárlattal méltóképpen adózik Kós András szobrászművész emléke előtt.

Fotó/Forrás: © Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Aranykapu - kiállítás Czakó Gábor emlékére
2024. szeptember 18. – 2025. január 31.
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

A 2024. februárjában elhunyt Czakó Gábor (1942-2024) Kossuth-díjas íróra emlékezik a Petőfi Irodalmi Múzeum szeptember 18-án, „Aranykapu” címmel nyílt kiállítása. Az MNMKK–PIM Czakó Gábor életművét bemutató kamarakiállítása a 2024-es Ars Sacra Fesztivál rendezvényeihez csatlakozik, s egy metafizikai-történelmi elbeszélés, beavatástörténet, melyben az író a bűn, a veszteség, a kudarc mélységeit együtt járja végig a főhőssel, és ébred rá, hogy tévúton járt, mert el kell hagynia mindent, ami nem isteni. Az író ugyanis társadalmi tablóiban, rövid szatíráiban érzékenyen rajzolta meg a 20. század második felének valóságát és jellemző alakjait. Kora mindennapos problémái és közéleti, etikai kérdései foglalkoztatták, publicisztikáiban és szociográfiáiban a dokumentarista újságíró eszköztárával egyéni sorsokat mutatott meg, és a rendszer problémáit fedte fel. Keresztény-tradicionalista filozófiája hosszú pályájának évtizedei során műveiben is egyre inkább előtérbe került. Változatos témájú írásai egy kérdést járnak körül: hogyan kellene léteznünk ebben a világban?

Fotó/Forrás: Seres Péter, Foto Zalaegerszeg

Pálosok
2024. szeptember 24. – 2025. március 01.
Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban nyílt meg szeptember 24-én az a nagyszabású kiállítás, amely a Pálos szerzetesrend múltját, s jelenét tárja a látogatók elé. A Pálos Rend magyarországi provinciájában öt kolostor működik, ezek pedig a kiállításban is szerepet kapnak: egy terepasztalon megjelenített vasútmodell állomásai ezek a rendházak. A modellvasút szimbolikusan megjeleníti a Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába évente induló Fekete Madonna zarándokvonatot, amely összeköti a magyarországi helyszíneket a Jasna Góra kolostorral.
A közönség összesen három kiállítóteremben csodálhatja meg a rend több évszázados emlékeit és relikviáit. Az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend ugyanis 1250 körül alakult meg a Magyar Királyság területén. A látogató megismerkedhet a szerzetesrend virágkorával, gazdasági tevékenységével, alkotó munkásságával, hanyatlásával és újjáéledésével, de a tárlat kitér a szentek kultuszára és a rend külvilági kapcsolatára is. Különös figyelmet kap az anyagi és szellemi örökség, valamint a híres pesti pálos könyvtár egyik gazdagon díszített részlete. A kiállított tárgyak között szerepelnek a Kárpát-medencei kolostorok jelentős régészeti leletei, valamint a pálos rendtörténet olyan emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve. A látogatók most először láthatják a helyi pálos kutatások figyelemreméltó eredményeit és tárgyi emlékeit. Zalában ugyanis évek óta folynak közösségi régészeti kutatások, amelyeknek a fókuszában a fehér barátok múltja áll.

Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Egy fejedelem arcai – Báthory Zsigmond ismeretlen képmása
2024. október 03. – 2024. november 03.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Új időszaki kiállítás nyílt „Egy fejedelem arcai – Báthory Zsigmond ismeretlen képmása” címmel október 03-án a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat a nagyközönség elé tárja Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem ifjúkori arcképét az 1590-es évek elejéről, ám a fejedelmi portré mellett bemutatásra kerül a tizenötéves háborúba bekapcsolódó és ezzel jelentős európai érdeklődést és hírnevet kivívó Báthory Zsigmond más típusú arcképeit is. Az érmeken, metszeteken és festményeken jól követhető az ábrázolási hagyomány változása és a megélénkülő kora újkori nyugat-európai nyilvánosság képigényének jelentősége. A kiállított páncél, tollas buzogányok és dísznyeregtakaró a festményen ábrázolt tárgyak kortárs analógiái.
Báthory Zsigmond ifjú arcképe 2022-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteménye: egy bécsi aukción vásárolták meg a fiatal oszmán szultán portréjaként árverezett táblaképet. A festmény megszerzésének, azonosításának és bemutatásának jelentőségét növeli, hogy a magyar királyi családok portréin kívül – tudomásunk szerint – ez ma a legkorábbi ismert, magyarországi gyűjteményben lévő, magyar személyt ábrázoló festményportré.

Fotó/Forrás: © Balatoni Múzeum, Keszthely

Madarat tojásáról
2024. október 04. – 2025. december 31.
Balatoni Múzeum, Keszthely

Összesen 111 fészekaljat számláló madártojáskollekció adja a Balatoni Múzeum legújabb, „Madarat tojásáról” című időszaki tárlatának gerincét. A kiállítás kurátora, Németh Péter természetvédelmi mérnök úgy tervezte meg a csaknem 200 m2 alapterületen megvalósult kiállítást, hogy ott a több, mint 470 db madártojás a fajok jellemző élőhelyeinek megfelelően kerültek elhelyezésre. Ez a négyféle élőhely kb. 40 m2-en bemutatásra is kerül, s az óriás diorámában az élőhelyeknek megfelelő fajok preparátumai, fotói és több faj fészke is megjelenik. Az október 04-től 2025. december 31-ig látogatható tárlat 28 db óriás tablón a legfontosabb információkat tárja az érdeklődő nagyközönség elé, mindezt színes képekkel illusztrálva.
A keszthelyi Balatoni Múzeum természettudományi gyűjteményének jelentős egységét képezi a madártojás kollekció, amely 111 faj fészekaljait őrzi. A gyűjtemény többségét még Dr. Lovassy Sándor ornitológus gyűjtötte a 19. század végén, sőt néhány fészekalj kora a múzeumét is meghaladja. Az, hogy ez a kollekció 100-135 éves, felbecsülhetetlen tudományos értéket képvisel.

Fotó/Forrás: © Halász Gedeon Eseményközpont, Kápolnásnyék

Madách 200. Jelenetek a tragédiából - kamarakiállítás
2024. október 07. – 2024. november 06.
Halász Gedeon Eseményközpont, Kápolnásnyék

Ünnepélyes keretek között október 7-én nyílt meg a „Madách 200. Jelenetek a Tragédiából” című kamarakiállítást a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola kápolnásnyéki központjában: a Halász Gedeon Eseményközpontban. A kiállításon bemutatott érmeken „Az ember tragédiája” egy-egy színének jelenetei, a másik oldalon pedig Madách Imre (1823-1864) portréja szerepel. Az érméken látható ábrázolások alapját Szabó Imrefia Béla szobrászművész alkotásai jelentik, aki előbb a rajzait gipsz szobrokként alkotta meg, majd Szabó Tamás ötvösművész ezekből érmeket készített. A tárlaton azonban az alapmű más műveszti ágakban való feldolgozásai közül Jankovich Marcell (1941-2021) animációs filmjének jelenetei is láthatók.
Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni Az ember tragédiája című drámai költeményt, mely 15 színből/felvonásból áll, a mű 1860. március 26-án fejezte be. A tragédia első három és az utolsó felvonásai keretbe foglalják Ádám álombéli utazását. A bibliai teremtéstörténet parafrázisával, a mennyekben kezdődik a történet, és az első három felvonásban maradunk is a biblikus helyszíneken: a mennyekben, a Paradicsomban, a kiűzetés után valahol a földön, „egy pálmafás vidéken”. Aztán jönnek az ún. történelmi színek, melyek az ókori Egyiptomban, Athénban, Rómában, a középkori Konstantinápolyban és Prágában játszódnak, majd egy álomkép a forradalmi Párizsba röpíti Ádámot és az olvasót, hogy aztán újra Prágában ébredjünk. A 11. szín Madách jelenében, a 19. századi Londonban játszódik. A következő három szín az elképzelt jövő, majd az utolsó színben visszatérünk a Paradicsomon kívüli pálmafás vidékre.